Vasárnapi Ujság – 1856
1856-01-13 / 2. szám - A lappok orvostana 15. oldal / Nép- és országisme.
19 meg, ausztriai Császár ő Felsége, a hannoverai továbbá würtembergi király ő felségeik. x. Bognár előfizetést hirdet 50 uj népdalra egy kötetben. E vállalat ajánlására elég annyit mondanunk, miszerint ez folytatása leend azon 100 magyar népdalnak, melly Bognár és Füredy által közrebocsátva, már második kiadást ért meg; előfizetési dija 3 pft. Előfizethetni a szerzőnél, ősz-utczai 11. sz. házban. Nemzeti szinház. I. Rendes tagok ajánló felléptei. Ezt a szokást kénytelenek vagyunk egyátalában rosszalni. Mikor a nemzeti színháznak egy egy szerződött rendes tagja elmegy vendégszerepekre, néha egy évben többször is, valahányszor visszatér, mindig azt kívánja, hogy egy egy kedvencz szerepében léptessék fel. E miatt a heti rend örökké változik; ollyan darabok készülnek színre, amiket a közönség szeretne már elfeledve tudni, vagy szeret ugyan látni, de nem minden hónapban egyszer. El lehetne már hagynunk egyszer ezt az örökös kicsinyes hivskodást, és felismernünk azt a viszonyt, hogy a színházban a színész a gazda, a közönség a vendég, s a gazda tartozik a vendéget elfogadni, nem megfordítva. Az igazgatóság pedig, ha tartozó udvariasságot akar valakivel elkövetni, azok inkább lehetnének az eredeti drámaírók, kik e nem helyeselhető debütirozások által, műveik szaporább szinre kerültétől fosztatnak meg. II. Színházi dalidók. Bár csak felépítenék már azt a városi redout teremet, hogy a nemzeti színház ettől a szép acquisitiotól megszabadulhatna. A pesti nemzeti színháznak feladata az,hogy irodalmunkat emelje, a nép erkölcseit nemesítse, a művészetet előbbre vigye. E czélhoz nem vezetnek az álarczos dalidók. Azután haszon sem sok van velők, mert levonva a költségeket, egy vasárnapi népszinmü jövedelme mérkőzik a dalidók jövedelmével s azoknál minden esetre biztosabb. III. Mult héten adatott Egressy jutalomjátékául „Bíbor és gyász" dráma Hegedűstől, igen szép sikerrel. Ez alkalommal Egressyt tisztelői szép ezüst billikommal lepték meg. Vidéki szinházakról most már régóta nem kapunk semmi tudósítást levelezőinktől. Minek tulajdonitsuk ezt? IV. Fáncsy Ilka, elhunyt művészünk ifjabb leánya e napokban tett műértők előtt szinipróbát Romeo és Júliában az egyik czimszerepből. A jelenvoltak mind általános tetszéssel nyilatkoztak felőle. Óhajtjuk minél elébb a hozzá kötött reményeket nyilván is igazolva láthatni. Vidéki hirek, Kolozsvár, dec. 29. Lejártak a szent karácsonyi ünnepek, a templomok telve valának, az utczák élénkebbek és az emberek vidorabbak. A lovarda is megnyitott f. hó 26-án (Beranek szerint : lovagda!) s remény felett nagy közönség volt jelen a nem igen uj részletekből álló mutatványon. Ugyanez este színházunkban a „Vén bakkancsost" adták először és a szinház is tömve volt. — Ez eddig jól megy, csak ezután ne lenne kárára az a téli circus! Az általam egykor emlitett gróf Mikó Imre ur által kiadott „Erdélyország történeti adatai"ból az első kötet most hagyta el a sajtót. A munkálatban többen vesznek részt s az egész mű mint halljuk 15 nagy kötetből fog állani, mellyek ugyanannyi év alatt fognak megjelenni. A tűzvész miatt félbe szakadt „Áldozat" (Vörösmartytól) holnap ismét szinre kerülend Pesti B. jutalmául. — Mint újdonságot emlitem meg, hogy Thordán ez őszön fiók-termény tárlat fog megnyittatni. Mi e városnak mindenesetre becsületére szolgáland! És most kivánataim akarnám elmondani ez uj évre, de midőn az ember a legszebbeket akarná mondani, akkor nem talál szavakat! Legyen csak elég e kivánatom, melly ugy hiszem ezerek által fog viszhangoztatni, — hogy az Isten tartsa meg ez évben is e derék lapot, adjon munkatársainak erőt, kitartást és a múlt évihez hasonló buzgalmat és végre mindnyájunknak egészséget, hogy megelégedéssel olvashassuk e derék, jóakaratú néplap hasznos czikkjeit! Áldást és békességet! *) r. I. Tárogató. *** Valamelly vidéki székvárosban jótékony czélra dalidót rendeztek nyeremények kisorsolásával. Egy minden közügyben részvevő hazánkfiát szinte felszólitanak a rendezők, hogy valami kisorsolandó tárgyat küldjön be számukra. A felszólított tehát szépen bekötteté egy pár magyar kültő müveit s azokat küldé be nyereményekül. Ez eszme igen derék és eredeti. Hogy fogja egy némely ember majd a fejét csóválni, a ki azt reményiette, hogy legalább is nyer egy pipát, vagy egy fogpiszkálót s kapja a helyett Vörösmarty összes müveit. *** Imreink kött hemzsegnek a farkasok. Erdély egyik kerületében 160-at lőttek agyon. Bukarest mellett egy mérnököt csizmaszárig megettek a gonosz étvágyú állatok. Hátszegvidéken egy oláh 12 farkaskölyköt talált egy fészekben, huszonnégy favágó oláh tizenkét éhes farkast behajtott a városba, mint egy falkajuhot, s ott lövöldöztették őket agyon. Pesten a városligetben egy farkas több embert és állatot megharapdált, mignem elfogták elevenen s pokróczba varva, behozták a városba. Mindezek pedig ollyan hírek, amiket el is szabad hinni, de aki nem hiszi, nem pereljük be érte. ..— A pesti lövészegylet a nemzeti muzeum ligetkertjére 10 pftot adakozott. ..— A december-január havi állandó képtárlat minden tekintetben olly érdekesnek nevezhető, millyen a lefolyt év egy havában is alig volt. Együtt láthatni itt az egylet által ez évben sorsolásra megvásárolt olajfestményeket, mellyek száma a 40-et, értéke pedig 8753 frt. 47 krt. meghalad. Ezeken kívül még 48 kép van kiállítva, ebből 23 tájkép. E 48 kép közül csak 11 találkozik ollyan, melly részint magyar tárgyú , részint magyarországi festőtől való. De lássuk az egyes darabokat. Legelsőbb is az egylet műlapja 1855-re vonja a figyelmet magára, mellynek tárgya „Dezső feláldozása királyáért." Festette Molnár József Pesten, kőre metszette Charpentier. Kitűnnek ezentúl 1) A fiatal jótevőnő, Schöninger L. Münchenben. 8) Alföldi tájkép. Újházi Ferencztől, ki is e müvében nagy haladásának és tüzetes hivatásának tette le bizonyítványát. 10) Erdei részlet, Brodszky Sándortól, Münchenben. 13) Átszállítás Tihanynál, Swoboda Rudolftól, Bécsben, mellyen sem Tihanyt, sem a Balatont nem lehet látni és a szemlélő nem bírja felfogni, miért adta a művész e képre a fentebbi czimet. 14) Tannen hegyvidék Salzburg mellett, Fischbach Jánostól, Salzburgban. 15) Tájkép, ifj. Marko Károlytól, Florenzben. 19) Leskelődő leánykák, Pecz Henriktől, Pesten — igen sok kivánni valót hagy hátra. 26) Életkép, Szemlér M.-től, Pesten. 31) Leány koszorúval, Schiavoni Nataltól, Velenczében. 32) Vásárról hazatérő sokáczok, Pierio Károlytól, Pesten. 33) Uj életreébredés "Y Waldmüllertől, Bécsben. A műegylet jövő évi műlapjáról már rendelkezett, Barabás fogja azt festeni s tárgya a magyar életből meritett leend ..— Ismét egy öngyilkossági kísérlet. E hó 6-án a budai rudasfürdőben egy pinczér felakasztá magát, de a fürdői szolga észrevévén, a kötelet még jókor lemetszették. Ugyan e hó 8 -án pedig a város-ligeti befagyott tavon egy korcsolyázó elesett s fejét szétzúzva szörnyet halt. A rendőrség azonnal betiltott e tavon mindenféle korcsolyázást és csuszkorálást. ..— A legrégibb hollandi újság, a „Harlemsche courant", e hó 8-án érte el fenállásának két századik évét és e két száz éves ünnepe alkalmára előfizetőinek legelső száma hű lenyomatát hozza ajándékba, melly 1656-ben jelent először meg. A bécsi „Wiener Zeitung" is már 156 éves, 1699-ben jelentvén először meg. Mit szóljon a mi ifjú napló-irodalmunk mindezekhez, melly százéves örömünnepét egyszer sem érte meg? Ha nem is mutathat fel olly számos éveket, de működése és hatására nézve bizonyára nem piruland amazok mellett. Egyveleg. A lappok orvostana a mult század utófelében. A lappok általában jó és tartós egészséget élveznek; a tényezőket azonban, mellyek azt eszközlik, nem mondhatni meg bizonyosan. Hogy testalkotásuk, élelmek, életmódjuk, talán éghajlatuk is bír arra befolyással, több mint valószínű. De bár mint van is a dolog, annyi igaz, hogy a nálunk uralkodni szokott betegségek ott csak igen gyéren fordulnak elő. Lappországban senki nem esik lázba. A dögvész és más forró nyavalyák, néhol a himlő is olly ritka, hogy egész kerületek vannak, hol nem lehetne 5 ragyás, vagyis himlőhelyes embert találni. Mindamellett ezen emberek is ráadták magukat az orvostanra, habár abban nem mentek is sokra. Szembetegségeiket, — így ír egy utazó mellyekben nagyon szenvednek, részint mert gunyhóik állandóul tele vannak füsttel, részint mert szemeiket a hótól visszavetett napfény is rongálja, néhol ugy orvosolják, hogy vagy a szempillákat kenik meg borókaolajjal, vagy pedig azoknak belsejét hattyú vagy sas epéjével, vagy pedig a beteg szempilláját valaki által kifordittatják, s levakartatják azt, mi szerintök a betegséget okozza. Illyenkor aztán a vér patakként özönlik a szemből. Azonban ugy adják elő, hogy ezen műtétei után magokat jobban érzik. Az iromgím vagy nyargalócz sajtjából a sütés alatt kifolyt zsírnak is sok hasznát veszik meghűlésekben, különösen hurutban és mindenféle szájbajokban. Ha valaki megvágta magát, a sebre gyantából készült tapaszt helyeznek. A fajdtyúk zsírját minden kenőcsnek elébe teszik, s ennek hatását dicsérőleg példákat hoznak fel, miszerint a csonttörések az által egy hónap alatt meggyógyulnak. De még nagyobb gyógyerőt tulajdonitnak csonttöréseknél a lenyúzott kutyabőrnek, mellyet melegen tesznek föl a sérelmes helyre, a mind addig ott hagyják, míg nem rothadni kezd, midőn aztán mással váltják fel. Gyermekeiket a születés után égerfahéjából készült fürdőbe helyezik, hogy a bőrkötegtől megóvassanak, de ha már az meglepett valakit, akkor az égerfa helyett a tűz héját veszik elő. A lappok közt sok olly szemorvos van, kik nem csak a szempillákat tudják kifordítni és megtisztítni, hanem sárgaréz-sodronyból készült fogókkal a szemről a hályogot is leveszik. Ollyak is találkoznak, ámbár gyéren, kik eléggé ügyesek a karon, lábon vagy fejen eret vágni. Különösen érdekes leend egyik főgyógyszerekkel megismerkedni. *) Köszönjük, iparkodunk megérdemelni. Szerk.