Vasárnapi Ujság – 1856
1856-01-20 / 3. szám - Karácsonyfa. Dudomi után. E. 18. oldal / Költemények - Vén gulyás temetése. Arany 18. oldal / Költemények - Növény világ titkai. Dr. Encz 18. oldal / Tudományos
Ii) nemünkre kiváló varázshatást gyakorol , de leginkább a nővilágot szinte revolutionalis, vagy legalább lázas állapotba ejteni szokta. Tulajdonképen nincs eredetiség ez elnevezésben, mert már a múlt évtizedben használták fel azt csaknem minden nemzet regényírói, de ép mivel a költészet terén csodaszerü hatásának tanúi valánk , megkisértjük ezen elnevezést gyakorlati tárgyunk terére is átvinni s örülni fogunk, ha sikerülne szavainknak kedves olvasóink figyelmét átalánosan is lekötni , noha igyekezetünket mégis leginkább arra terjesztendjük ki, miszerint a növények mivelésével foglalkozó gazdaközönség érdekeltségét tárgyunknak megnyerni sikerüljön. Ámde lehetnek és vannak-e a növényvilágnak titkai ?— és ha vannak , érdekelhetik-e az embert ezen titkok , miután még az élet jelenségei is olly kétesek a növényekben, a szerelemnek pedig még nyoma sincs köztök, már pedig azok csak vajmi sovány titkok lehetnek, mikben a szerelemnek még valami mellékszerepe sem kerül! Igen, ámde titkokat írunk ez egyszer, s azért türelemre szólítjuk fel a netalán ugyancsak kíváncsiságra ébredt olvasót: ha a regényírók módjára érdekeltségébe ajánlott néma hőseinket előbb a szárazon és vizeni veszedelmek, akadályok s kínszenvedések valamennyi fokozatain keresztül törtetjük, miglen őket a diadal, érdem, vagy boldogító szerelem külön levelű és virágú koszorújával feldíszesitni szándékunk lehetne. Indiában, Ázsia belsejében, Brahma név alatt imádják az Istent, és papjaik nemkülönben, mint e vallás buzgó követői teljes életökben nemcsak főttet nem esznek, hanem még állati származású eledellel sem élnek , mert jámbor vallásuk eltiltja tőlök, hogy Brahma valamelly élő teremtményét megöljék, azaz életétől, mint ollyan kincsétől megfosszák, mellyel egyedül csak maga Brahma képes a természet lényeit megáldani. Élnek tehát merő növényi származású táplálékkal, mint ollyannal, mellyben az életet, mint bennök nem létezőt, elölni nem kénytelenek, ha azokat lápul felhasználni készülnek. — Ki nem kerülhetjük, miszerint bámulattal meg ne álljunk e szelid vallás jámborsága előtt, melly a mindenható remekléseit müveiben annyira méltánylani tudja; de hálát adunk és adhatunk is egyúttal a magyarok Istenének, ki életünk szikráját egy olly korszak , vallás és nemzet kebelében e szerves anyaghoz köté, mik az Istenség tulajdonait és életünk, valamint a többi természet czélját Brahma követőinél magassabb szempontból megbírálni és felfogni képesítenek. Ha ma Brahma követői közzé vetődném, okvetetlen vagy mártírja lennék jobb meggyőződésemnek, vagy egy szálig megtéríteném azokat saját hitemre, mert körülbelől így szólnék hozzájok : az ember vérének hevét, mellyet a mindenség bölcs alkotója egész szervezetünk, de leginkább agyunk számára természetes tápul és rugonyául teremtett, nem egészítheti ki fogyatkozásaiban merő gyökérnemű eledellel, sem nem tarthatja zabszalmához hasonló növénytöredék-félével, mint czigány a lovát; s nem elég az embernek, hogy némelykor sátoros ünnepek alkalmával szinte gyümölcscsel is táplálkozzék. Az én szent vallásom mindenható Istene, ki az embert eszének csuda hatalmánál fogva a földi mindenség teljes hatalmú urává alkotta, életmüszerének sajátságos szerkezetében rakta le bölcs akaratának utmutatását, melly arra utalja őtet, miszerint az élet küzdelmei alatt szenvedett erős anyagbeli fogyatkozásait átalán véve szerves eredetű tápanyagokkal helyreállítsa; ezek közt az állati származású tápszer könnyebben, sőt hamarább táplál, és magasabb élet- és erőtehetségű anyagot fejt ki, ellenben a növényi származású tartósabban táplál ugyan, de az anyag, melly belőle készül, alantabb élettehetségü s belterjelmü marad. Azért,— a mint ebből a napvilágnál fényesebben kitűnik, — ha örökké tökfilkók és gyáva sihederek maradni nem akartok, váltsátok fel zöldség- és gyökértáptokat ízes sodor és üliiczombokkal; mert valamint Brahma szemeiteket a végett és olly szerkezettel alkotta, hogy rajtok lássatok, nem pedig azért, hogy azokat a világosság fénye elöl elzárjátok : ugy teremtette az emésztés érdekében működő szerveiteket, — fogaitoktól fogva, egész a beleitek utolsó csövéig, —ollyakká , miszerint azok mind az állati, mind a növényi eredetű eledelek megemésztésére alkalmasak legyenek; és azért használjátok is azokat alkataik teljes képessége mérvében, ha a teremtő bölcs útmutatásait vétkesen kijátszani, és megátalkodott vakságban visszautasítni nem akarjátok! Ha pedig azt gondoljátok, hogy a növények nem élnek, nagyon csalódtak, mert ezek élete csak fokozatára különbözik az állatok életétől, miután mesterséges szervezetüknél fogva ők is belölről táplálkoznak, növekednek, valamint az állatok, és ezenkívül még más különös és olly szervekkel ellátják, miknek segedelme által, az állatok módjára, fajok fentartását biztosítják. — Nemde a megsérült, vagy anyja testéről letépett ágacska, vagy virágszál szintúgy hervad, azaz haldoklik, valamint az állat egy része, mellyet az anyatesttől elválasztunk? Ami pedig haldoklik, annak élnie is kellett! — Ha ennek folytán jámbor vallástok teljes értelmében az életet kímélni akarjátok , kíméljétek meg azt jelenései valamennyi alakjaiban; tehát nemcsak az állatokban, hanem a növényekben is; és válaszszatok közönséges tápláléktokul ezentúl vagy kavicsdarabokat, — ha Brahma teremtményei életét tettleg s igazán kímélni akarjátok — vagy tartsatok velem, midőn döntő okaim alatt belefúlt Brahmizmus torát jó magyar szokás szerint, egy pár tuczat nyársra került szárnyasok mellett azonnal megülni, és még annak emlékezetét is somlyaiban eláztatni fogjuk. — Dixi!— Nem tudjuk ugyan teljes biztossággal állítani, hogy leendeztek volna-e ezen meggyőző szónoklatunk után nagyszámú vendégeink indus földön, különbféle sültek és sertésségekkel felszerelt nagy ebédünknél , de azt meg tudjuk minden bizonnyal mondani, hogy Kiváncsiné asszonyom is kissé meghökkent merész állításunkon, mellynélfogva azt találtuk kimondani, hogy a növények nemcsak élnek, hanem hogy életök az állatokétól csak kissé, és nyilvánításai némi módjára nézve különbözik; mivel pedig ezzel is már a növényvilág titkaiból valami keveset szóba hoztunk, kötelességünk és lovagiasságunkhoz illőnek ismerjük, miszerint tárgyunkat némi figyelmet érdemlő komolysággal tovább folytassuk. Élnek tehát a növények, szintúgy mint az állatok és maga az ember, csakhogy életök nyilatkozásai sokkal egyszerűebbek, mint a tökéletesebb lényeké, mert sem nem éreznek, sem nem mozognak. — Ők ti szerencsések, kiket az alkotó minden fáradságtól és földi gondtól megkímélt véghetetlen jóságában, milly hasonló létetek a hajdani magyar ember létéhez és életéhez! (Pisszegés a karzaton, és azért térjünk a rendre.) Egy tetemes gondtól azonban mégsem kímélte meg őket nyájas sorsuk, és ez a tápláléknak szüksége, mert minden ami él, tehát belölről növekszik, s elhasznált erő- és anyagbeli fogyatkozásait kiegészítni kénytelen, azt más úton elérni nem képes, mint ha szerves eredetű, tehát élettel eltelt anyagokat testébe fölveszen, és azokat belső szervezete útján saját élete, és testének javára feldolgozza , tehát azzá átváltoztatja. A tápok ezen felvételét nem eszközli a növény egy száj útján, mint azt az állatoknál látjuk, hanem számtalan szálacskák által, mik egész teste felületén, de leginkább gyökerei végein és levelei összes területén elhelyeztetnék. Bírnak tehát számtalan apró nyílásokkal, vagy kis szálakkal, mikkel táplálékukat részint a földből, részint a levegőből szívják. Valamint az állatoknál a gyomor, és segédszervei működése által a tápszerekből a vér készül, mellyet a szív, mint a lokomotivek ősmintája, a test minden egyes részeibe elszállít : ugy változtatik át a növényekben is a tápanyag egyszerű, és a test egész területén helyet foglaló szervezet utján, egyszerűbb vérré, tehát tápláló nedvvé, melly a vérereknél egyszerűbb szerkezetűbe mégis csöves alakú edénykék utján testük minden egyes részeibe elszállittatik, erő- és anyagban a fogyatkozásokat kiegyenlítendő. Az élet ezen működései a nemesebb és magasabb természetű szervezetekben, tehát állatok és emberben az ős élet, faj és egyén külön jellemű szikrájának kormányzása alatt állnak, melly kormányzó szikra, mint a bölcs és mindenható alkotó egyenes kifolyása, az állatoknál szintúgy, valamint a növényeknél azt eszközli ki, miszerint minden szerves test a faj és szinte egyéniség különböző alakja, tehát az élet külső nyilatkozásainak különböző, de egyszersmind jellemző formája alatt szemeink elé-