Vasárnapi Ujság – 1856
1856-03-16 / 11. szám - Medve a kecskeakolnál (kép) 92. oldal / Érdekességek - Községi könyvtárak. Boross M. 92. oldal / Értekezések
Nagyvilági tárogató. Czifra mulatság lehetett, midőn e hó ötödik napján a londoni Coventgarden színház az abban rendezett nagyszerű álarczos tánczvigalom alkalmakor kigyúlt. — Ezer szerencse, hogy a mulatság már végét járta s a nagy teremben már csak 200 ember volt jelen. Ezek is csak akkor vették észre a bajt, mikor egy égő gerenda sziporkázva hullott alá. Mindenki az ajtók felé sietett, s egyedül a rendőrség példás viseletének köszönhetni, hogy a villámgyorsasággal szétharapózó lángokban emberélet nem veszett. A kár roppant és sok tekintetben kipótolhatlan, Hogarth, híres angol festőnek több eredeti képe s több eredeti operatextus veszett a tűzben. — A hatalmas épület néhány múlva füstölgő rommá rövid óra változott. — A kár egyelőre másfél millióra becsültetik. .. Lipcsében furcsa testvérpárt mutatnak, kik állítólag az amerikai indiánok egyik törzse által, mint a hajdani aztékok utódjai bálványokként imádattak. Egy spanyol térítő őket életveszéllyel a templomból elrabolta s megkeresztelte. Ennek kezeiből Isten tudja hogyan, mikép, bizonyos Morison ur hatalmába kerültek, ki most őket, egy kihaló amerikai néptörzs végivadéki gyanánt pénzért mutogatja. Humboldt, ki őket Berlinben látta, bennük törpékre ismert, de azt, hogy a régi aztékok ivadékai volnának, kisütni nem bírta. Sötét olajzöld bőrük sima, hajzatuk sötét fekete és kondor, sas orruk és visszanyomott álluk arczaiknak felette sajátságos kifejezést költ• .. -íí-íj csonoz. Oroszország ugyancsak megválogatja embereit. A párisi értekezletekre küldött követje Orlo f gróf, nemcsak szellemre és tudományra , de testalkatra s erőre nézve is kitűnő s rendkívüli egyéniség. — Hetven éves kora daczára hajzata alig szürkül, s hat lábnyi magas termetét olly katonásan tartja, mint elhunyt barátja Miklós czár. Ifjú korában testi erejének nem egy jelét adá, többek között tánczos nője egykor táncz közben virágbokrétájának tartóját elvesztvén, az udvarias gróf egy mellékasztalon álló ezüst csemegetányért elkapott s azt kezei között összehajtván, abból virágtartót rögtönzött a körülállók nem kis bámultára. — Jelenleg é s az angol követ Clarendon egy tintartóból jegyezgetnek, miből az elmés francziák a Feketetenger semlegességét akarják következtetni. s. s. Sokat szólnak a lapok egy különös krimiai vitézről, ki daczára négylábas voltának az egész hadjáratban részt vett, e vitéz Szaúdi, Lampriére angol aknász hadnagy skótfaju kutyája,ki urának csapatját mindenüvé követvén, az inkermanni csatázás alkalmával, hol a csatázók közé elegyedett egyik lábán szuronynyal megsebesítetett. Sebéből azonban teljesen kigyógyult, s most ura osztályának élén minden kirukkolásnál megjelen, — nagy kevélyen lépdelvén az utczákon végig, számos bámészkodók örömére. y. Nagyszerű (barna és veres) vaskő telepek fedeztettek fel a mult nyáron a temesi bánságban Krasovicza mellett, a híres gerlisti kőszénbányák közelében. A délről éjszakra vonuló telep állítólag 40 ölnyi vastag s könnyen munkálható; a bécsi cs. kir. kémlőhivatal által eszközlött kémle szerint a felhozott kődarabok 56 és 47 ° C vasat tartalmaztak. Adná Isten, hogy e kincs hazai kezekbe kerüljön, hogy igy a fejlődő ipar és mivelődés hatalmas tényezőjévé váljék, d. Napoleon császár felséges neje a szépségéről s jótékonyságáról hires Eugenia,várandós; a franczia orvosi hetilap szerint Dubois Pál híres orvos, folyó hó elsejétől fogva a Tuileriákban, a császárné termei közelében üté fel sátorát, hol valószínűleg néhány hetet töltene. A szülés az eddigi jelenségek szerint ítélve, folyó hó 15. és 25-ik napja között fogna megtörténni. • A franczia lapokban négy sűrűen nyomott hasábban adatnak elő az ezen fontos eseményre vonatkozó szertartások. Ha, mint reménylik, az ujdon szülött herczeg lesz „Béke herczeg" (Prince a de la Paix) czímet fogna nyerni; keresztelés Jordánvizzel még csak néhány hónap múlva fog történni s ugy hírlik, hogy maga a szent atya IX. Pius pápa ö szentsége fogná a keresztelést véghez vinni. — Ez azonban még eddig erősítésre vár. 7. Egy egyiptusi múmia kigöngyölgetéséhez óriási falragaszok csőditék mult vasárnapon (márc. 9.) bécsi népet. A Zófia-teremben Stiglitz úr egy tetemes költséggel, azt mondják 2500 poszton szerzett egyiptusi bebalzsamozott holttest (miket múmiáknak neveznek) göngyölgetéseiből lett kibontását eszközli. A régi egyiptusiak köztudomás szerint fa hiányában holtaikat el nem égethetvén, a Nílus kiöntései miatt pedig el nem temethetvén , ezeket, a szurokba áztatott pamut - szalagokkal bábuk módjára betekerni s igy fentartani szokták. Az illy szalagokra különféléket jegyezgettek fel, miért is azután az illyen múmiák kibontása régiségtanilag felette érdekes. — Stiglitz ur által eszközlött kibontás iga órát vett igénybe, de az óhajtott sikerre nem vezetett, a kibontás csak egy bizonyos rétegig sikerült, mellyet lefejteni sehogy sem birtak. Váljon a megkövesült szurokréteg keménysége volt- e ennek oka ? vagy talán Pharae leánya restelt illy nagy gyülekezet előtt legnagyobb pongyolában megjelenni ? azt bizonyas nem határozhatjuk el, annyi bizonyos, hogy csak piros haját, apró füleinek s fitos arczának csúcsát láttatá a kíváncsi s várakozásában nem kevésé csalódott közönséggel. f a A medve a kecskealkotnál Községi könyvtárak. BOROSS M.-tól. TÁR (Vége.) A könyvtárak kezelését, mint mondám, a helységek lelkészei, iskolatanitói és jegyzőire biznám, és ők ezt saját érdekökben szivesen megtehetnék. Legelső kérdés merül fel, mikép inditassanak meg az illy községi könyvtárak ? Ha akarat van s nagy feneket nem akarunk keríteni, igen egyszerű a HÁZ. felelet. Minden helységbeli lelkész vagy tanitó bir, mert birnia kell, néhány könyvvel, kölcsönözze oda azokat községe miveltebb, s olvasni szerető tagjainak; mihelyt olvasásrai kedvet és hajlandóságot vesz észre, szólítsa föl azokat először igen csekély adakozásra, az ekkor begyülendő összegből szerezzen új könyveket, szólítsa föl egyszersmind, ha könyvtárt akar alakítani, ismerős íróbarátit, hogy részint saját, részint idegen művekkel ajándékozzák meg a zsenge intézetet, én nem gondolok szót, ki ezen szent czélra egy-két példányt