Vasárnapi Ujság – 1857
1857-01-18 / 3. szám - Ó-Budai hajógyár rajza 24. oldal / Hazai tájleirások
25 daúi 12 az óra, akkor Pozsonyban, Komáromban, Hatvanban, Gyöngyösön, Debreczenben, Nagyváradon, Kolozsvárt, Sz.-Fehérvárt, Szolnokon, Temesvárt stb. nincs azon pillanatban sem dél, sem 12 óra, hanem hol több, hol kevesebb, a mint a fekvésök van kelet, vagy nyugat felé. Csak azoknak az egyszerre az órájok, mellyek egymástól északra vagy délre azon egy déli vonal alatt feküsznek. Minden esetre hát nemcsak jó, de szükséges is, hogy a vidéki ember maga tudja az időhöz és ennek jeleihez szabva igazitni az óráját. De mivel az eddigiekben minden biztosnak vélt jelekből kidisputáltam az olvasót, most már nem függesztem továbbra fel várakozását, hanem megmondom, hogy utoljára is bizony csak a jó Naphoz kell visszatérnünk, csakhogy meg kell előbb tanulnunk annak is az igazítását. E végre megint a csillagászokhoz kell tanácskérdeni mennünk, hanem olly segédeszközökért szólítjuk meg, mellyeknek minden mesterséges készülmények nélkül akárhol is hasznát vehessük. Kezdjük hát elől. A természet Mindenható Ura a valódi (dologi, reális) teremtést ugyan magának tartotta fenn, de az ész- és képzelődési teremtést az embernek is megengedte. Mi sok és gyönyörű teremtményei vannak, például, a költőknek, regényíróknak! Hisz a „Vasújság" olvasói épen az egyik forrásnál vannak s érzik az izét. Ezen engedelemmel élnek a csillagászok is, és a rendetlen járású Nap helyett egy szabályzóti haladásu napot teremtenek észben, melly az igazi Nappal egy uton járjon ugyan, de ollyan különbség legyen köztök, millyen az első czikkembeli példában a fölvett ember és gép között. Ezt a második — költött — Napot ők közép Napnak nevezik, és épen ugy kiszámítják járását az egen, mintha valósággal ott volna. Hogy az ismétlést elkerüljem, megint a sokszor emlegetett emberre és gépre hivatkozván, egyszerűen azt mondom, hogy ez a költött közép Nap az igazival egy úton jár ugyan, de egyenletes gyorsasággal haladván, nem vele épen együtt, hanem kevés különbséggel hol elébb, hol hátrább jár és minden éven csupán kétszer találkozik vele össze, u. m. áprilisben és augusztusban s ezeknek is bizonyos napján. Ha ez a nap járna az égen, akkor bízvást igazithatnók óráinkat az ő deléhez, mert egy jól járó óra egyszeri igazitásra mindenkor találna a 12 órájával, s a nem jól járónak pedig egyszerre megítélhetnők a sietését vagy késését abból, hogy a 12 órája mennyivel ment elébb mint a közép Nap bele vagy mennyivel maradt el tőle, mit az igazi Nappal, mint fölebb láttuk, nem érhetnénk el. No már az a közép Nap ugyan nem jár az égen, de járásának elméleti kiszámításából hármat tanulhatunk ki : 1. Hogy mikor az igazi Nap épen delel, hol áll akkor — már képzeletben — a közép Nap? 2. Hogy mikor a közép Napnak épen delelni kell a számítás szerint, hol áll akkor — tőle keletre vagy nyugatra — az igazi Nap? 3. Mennyi a különbség a két Nap dele közt térben és időben akármelyik napján az évnek? Akik a csillagászathoz értenek,azok azt fogják mondani,hogy e három — különböző kiadásban — ugyanazon egyet teszi s én sem tagadom, csak a dolog könnyebb fölvételéért irtam meg három módon. Most hát az a kérdés, miként alkalmazzuk e tudományt óráink igazítására? Ezt igen röviden elmondhatom. A gépes órák — zseb-, fali-, asztali, toronyórák — az egész mivelt világban ama közép Naphoz alkalmazzák. Akkor kell 12 órát mutatniok, mikor a közép Nap delel, s ennek egyik delelésétől a másikig épen 24 órának kell eltelni. Az időnek illyen rendezését közép időnek nevezik a csillagászok. Ebből hát egyenesen következik, hogy mikor az igazi Nap Vlcel, akkor az órának soha sem szabad épen 12-őt mutatnia, hanem vagy többet vagy kevesebbet. A különbség néha igen csekély — u. m. a fenn nevezett két hóban — de felmehet 16 perczre is. Mikor a két nap összetalálkozik, akkor igen is elenyészik minden különbség; de minthogy ez a találkozás egy bizonyos helységre nézve igen igen ritkán történik épen délben; tehát épen olly ritka az is, hogy egészen elenyésszék a különbség és hogy az igazi Nap delekor az órának is egy másodperczig menő szigorral épen 12 órát kelljen mutatnia. Minden hát, amire szükségünk van, abból áll, hogy legyen előttünk Egy jelenet idősb báró Wesselényi Miklós életéből. — (Lásd a szöveget 23-ik oldalon.)