Vasárnapi Ujság – 1857
1857-08-23 / 34. szám - Tóth Kálmán, Betegségben 343. oldal / Költemények - Nemzetünk miveltsége az Árpádok alatt. Vass József 343. oldal / Történeti czikkek
344 Azon kornak szellemében, s azon viszonyok közt kell őket megítélnünk, mellyek közt ők ez uj hazájokban először megjelentek. Kétségbe vonhatlan, hogy a magyart általában nemes lelkülettel áldotta meg a természet; de egy részről az elkorcsult, elvadult népekkeli közlekedés s azoknak megvesztegetőleg ható példája; más részről pedig a folytonos harczok viharai kártékonyan s gátlólag hatottak nemesebb erkölcseinek helyes iránybani kifejlésére; kalandos életszakában elveszté természeti egyszerűségét, szelidségét; a harczvágy és könnyű jutás az idegen vagyonhoz sokáig nem engedék, hogy a földmivelés és műszorgalom áldásos gyümölcseivel közelebbről megismerkedhessék. A romlatlanság több vonásai épen maradtak mégis becsületes jellemében, minők : a nyiltszivüség, nemes gondolkodásmód, a fajtalanságot nem ismerő erkölcsi tisztaság, erő, bátorság stb. Vitézség, bajnokiság pedig becsületérzés, dicsvágy nélkül nem képzelhető. E nélkül bölcs Leo sem nevezhette volna a magyarokat szabad és nemes népnek, melly ellenségeit csak férfias erő által törekedik meghaladni; melly a munkát s erőfeszitést szilárdsággal állja ki, és sem hideg- sem meleg által nem győzethetik meg, sőt egykedvüleg tűri hiányát a legszükségesebbeknek is. — Vallása kellő viszonyban állott harczias lelkületével. Erkölcsei a családéletben nemesek s tiszteletgerjesztök. Legragyogóbb színben állítja azonban őseink derékségét s életrevalóságát a társadalmi szerkezet, s a haderők czélszerű elrendezése , amaz mint a természeti okosság, társadalmi képesség s érettség tiszteletre méltó emléke; emez mint a sebes, éles, gyakorlott ész nyilvános bizonyítéka. E mellett határtalan tisztelet- s engedelmességgel viselkedett mindenka fejedelmei iránt. Őszinteség, az adott szó és eskü szilárd megtartása jellemzi őt együl-egyig. Igazság mindenki, hűség szövetségesei, frigytársai, és tisztelet az erény, érdem és vénség iránt; a szabadság- és vendégszeretet, a vendégjog sértetlensége, s a bajnoki becsület eleven érzése egészítik ki e nemes nemzet jellemképét, mellyel — a nélkül hogy hibáit titkoljuk, mik főleg akkori közéletbeli viszonyaiban gyökereztek s a kornak felrovandók, — egészséges, nemes alap, s bizonyos foka a valódi emberi béltartalomnak tüntet ki. Ez és illyen volt az ősnemzeti korban a magyar, kiről nyugoti irók, az ó kor elfogult krónikásai után, hogy döntő hittel hirdették, hogy embervért ivott, és embersziveket falt. Nekünk teljes megnyugtatásul szolgál a világhirű Humboldt Sándornak elfogulatlan ítélete, ki a magyarokat „nagy és nemes nemzetnek nevezi (Kosmos, TI. Bd Stuttgart und Tübingen. 1847. S-rét 44 lap). vező a mindent elevenítő polgári szabadságnak, az emberi mivelődés ezen legfőbb eszközének, mint a minden vallások legdicsőbbike,a keresztyén vallás, melly minden nemzetek egyenlőségét nyilvánítja, átalános szeretetet, békét, tűrést hirdet, az emberi szellem végczélját örök létbe viszi át, s melly mindeneket egybefoglaló legszentebb kötelék az emberiségre nézve. — Átültetése nemzetünk keblébe uj nézeteket támasztott életben, tudományban, s az egész szellemi mivelődésnek egy különös, tudniillik vallási irányt adott. Európai életünk miveltségi pályájára ő árasztó mennyei fényt, mellynél biztosabb volt a haladás az átalános népmiveltség czélja, a szellemi s anyagi köz-jólét felé. Meghonosulása hazánkban szorgalmat ébresztett, melly a polgárisodásnak alapja, s dajkája a polgári erényeknek. A keresztyén vallás kevés nemzetben okozott olly szembetűnő változásokat, mint minőket keresztyén őseinkben szemlélünk. Másutt ez többnyire gyakorlatban találta a földmivelést, haladásban a miveltség egyéb ágait. De itt a legszebb s termékenyebb rónákon és völgyekben kezdete is alig mutatkozott a földmivelésnek fejedelmeink időszakában. Ennek átalános elterjedése első áldása volt a keresztyén vallásnak polgári s miveltségi tekintetben: ennek jótékony hatása által taníttatott e nép hazájában honos lenni, a harczi kalandokat a földmiveléssel s műszorgalommal felcserélni : mindezekkel pedig a nemzeti erkölcsök nemesbízlése is karöltve haladt elő. E tekinteteknél fogva összes miveltségünk szilárd alapjának megvetését Gyéza és István fejedelmek állambölcseségének köszönheti méltán a hálás magyar utókor. A keresztyén vallás behozatala, melly erkölcsi tekintetben a magyart Európa egyéb keresztyén népeihez simította, önként maga után vonta a nemzetnek európai szellemű átalakulását polgári tekintetben is. Erre nézve István a frigyrendszeren alapuló ősalkotmányt átvizsgálás alá vette, s minthogy azt a lényegesen megváltozott körülményekhez többé sem illőnek, sem elegendőnek nem látta, a réginek alapján európai szellemben azt nemzete szükségleteihez idomította. A királyság eszméjében kifejezett régi fejedelmi, most már fenségi hatalmat mérsékelt egyeduralom érvényére emelte európai érzeményben; az országrészekbe kellő összefüggést, a közigazgatásba egységet hozván, a béké s boldoglét malasztjait ujjá született nemzete körében örök időkre megállapitani törekedett. E két vezéreszme az, mellyeknek első apostoli szent királyunk életet adván, nemzeti miveltségünk történelmén az Árpádág királyságának egész időszakán, mint aranyfonál, mindkettő végig fűződik. Ezekből indul ki, s ezekbe foly vissza felvett tárgyalásunk to Letűnt az önálló nemzetiség kora, mellynek műveltségi rajzát vább szövése, e keskeny lapok szűk határai közé szorítók, s feltárult Árpád nemzete előtt a keresztyén polgárisodás kapuja, felragyogott szent István koronájában az Árpádág királyságának varázsfénye : lássuk, miként emelkedett nemzetünk miveltsége ezen eseményekben gazdag három százados időfolyamon keresztül. 9. Keresztyénedés. Alkotmánymódosulás. Népnevelés, Közerkölcsiség. I. Összes miveltségünk az egyházból vette kiindulását. Az európai mivelődés csiráit még Gyéza fejedelemnek köszöné a magyar. A bölcs apa nagyszerű újításainak keresztülvitelére fia, István volt meghiva, ki szent hévvel látott az életfontosságú munkához, s leküzdvén az ősnemzeti visszahatást, azt szerencsésen bevégző, de még sem azon átalános mélyen beható sikerrel, mint közönségesen hiszik. Mert jóllehet a keresztyénség legott István idején buzgón hirdetve s a kormány egész erejével gyámolitva terjedett, a szent király kénytelen volt mégis a hitterjesztés főintézeteit, a szerzetes lakokat katonákkal is ellátni az őshitüek megtámadásai ellen. Régi okmányainkban számos a Bálványos nevü helység (Erdélyben MÁSODIK RÉSZ.emzetünk miveltsége az Árpád királyok alatt. 8. §. Előzmények. A keresztyénség megjelenése s terjedése nemzetünknek szellemvilágára uj fényt derített. Egy vallás sem volt soha olly ked- Turóczi népviselet. — (Lásd :t szöveget 345. oldalon.)