Vasárnapi Ujság – 1860
1860-01-15 / 3. szám - Br. Wesselényi Miklós (arczkép). Z. K. 25. oldal / Élet és jellemrajzok
A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben egy és fél éven jelenik meg. — Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. uj pénzben. — A Vasárnapi Újság a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., évnegyedre 5 ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadóhivatalához (Pest, egyetem-utca 4. szám) bérmentve utasítandó. ^Venio nunc ad fortissimum virum!" Szólok most a legkeményebb férfiúról. Igy kezdte az aranytollú római történetiró (Cornelius Nepos) azon férfi életrajzát, ki észszel és bátor szivvel egész világrészt felülmúlt; ezt utána sokan, sokról s elmondották, — de ki volna, a kire jobban illenék, s a kiről ezeredikszer elmondva is inkább újnak tetszenék, mint ő — a jók java, első az elsők között : Wesselényi Miklós! Wesselényi, kinek nagy emlékezetével a jelen század harmadik évtizedében közéletünk meglendült története nyomról nyomra elváaszthatatlanul össze van capcsolva, s kinek fényes neve a nemzetiség ;s haladás többi bajnokai között vezérlő hajnalcsillag gyanánt tündöklik. Mert ő volt, a ki rólott „lángoló merész jakkal", mikre mindeni hallgatott; tett és álozott, mikor mindenki tudt; tett, ébresztett, ílkesitett s a központ élkül szétszórt erőknek tat mutatott; ő volt a iaz aristokratiát a nemezhez közelebb hozta, s ,,legnagyobb magyartróf Széchenyi Istvánt (1796-1850.) magyarul megtanította. — Nem fogunk itt Wesselényi nyilvános pályájának taglalásába — e végett az olvasót b. Kemény Zsigmondnak a „Magyar státusférfiak és szónokok könyvé"-ben találtató remek jellemrajzára utasitjuk. Ö korszakot nyitott s az uj időt mozgató eszméknek hazánkban legelső zászlósa volt. lás- A lelkiismeret-, szó-és sajtószabadság ezen nagy bajnoka született az 1796 ik év decemberében .) Zsibón, Erdély egyik legkiesebb táján fekvő családi kastélyában a Rákóczyhegy alatt. Apja, a szintén hírneves honfi, szónok és tudománybarát, Miklós báró, anyja a magyar nő és anya eszménye, Cserey Heléna volt. Maga a legnemesebb sziv, óriási szenvedélyekkel s uralkodásra hajló természettel egyesülve. Apja, sok közös életben maradt egyetlen fiánál a testalkat kifejtésére és megerősítésére nagy gondot fordított s korán szoktatta viszontagságok tűrésére. Lovaglásban már mint BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓS. *) Jelenlegi zsidai reform, pap t. Kun K. ur szives tudósitása szerint a nap az könyvben nincs kitéve, tesztelték dec. 30 án.