Vasárnapi Ujság – 1860
1860-10-14 / 42. szám - Adatok Petőfi halálához 506. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon
509 Vasárnapi Újság 42-ik számához 1860. Ipar, gazdaság, kereskedés. (Papirmalom-eladás.) A Körmöczön levő s a pesti egyetem alapjához tartozó géppapirgyárt, okt. 24-én ott helyben elárverezik. A kikiáltási ár csak 30,000 ft. E gyár közvetlen a körmöczi nagy vizvezeték mellett áll. (Lótenyésztés.) A f. évi sept. 25-én Debreczenben a lótenyésztési állami jutalomdijakért történt pályázat alkalmával 18 tenyészkanczát vezettek elő, és pedig 10 anyakanczát szopós csikóval és 8 hároméves kanczát. A csikós kanczákért kaptak : 25 aranyat Petrovics András; 6 db. aranyat Petrovics András, Fancsovics Mátyás, Koszorús Lajos és Harsányi Sándor. A hároméves kanczákért kaptak : 15 db. aranyat Kain Albert; 6 db. arany Koszorús Lajos, Balogh István, Molnár András és Nagy György. Ezenkivül minden dijnyertes lótenyésztő egy ezüstérmet is kapott, sőt a fellebbirtakon kívül ezüstérmet kaptak még : Kovács Dániel, Somogyi Mihály, Hajdú Mihály, Kiss György és Király István. -f- (Indítvány kereskedőink számára.) Valaki a „P.Nirnökben" következő indítványt tesz : 1-ör Használjuk kereskedéseinkben és irodáinkban közlekedési nyelvül a magyar nyelvet. 2-or Hogy alkalmas műszavaink országszerte elterjedjenek, és uj műszavakkal bővíttessenek, e czélra tehetősb kereskedőink tűzzenek ki pályadíjakat. b. (Uj guanó.) A nagy Ocean közepén a Jarvis- és Baker szigeteken nagymennyiségű guanót fedeztek fel, mely az eddig ismert perui guanónál tetemesen jobb és a mi fő, olcsóbb is. Közintézetek, egyletek. — (A pesti kaszinó) igazgató-választmányának első ülésében Szilágyi Virgil levele olvastatott föl, melyben ezen egyesület másodizgatójává lett megválasztását köszöni, de azt el nem fogadhatja; a választmány e lemondást tudomásul vevő, s másod-aligazgatóul ideiglen Királyi Pált helyettesité. Ugyanezen ülésben pénztárnokul közakarattal Stuller Ferencz választatott meg. A szállás butorzásának teljesítését egy 5 tagból álló választmány fogja végezni, mely néhány nap múlva munkáját befejezvén, a választmány az egyletet meg fogja nyitni. A kaszinó előleges szükségletei födözéseül, a jelen volt választmányi tagok, évi illetékeiket befizették. b.— (Külföldre utaztató egylet.) Gróf Széchenyi Ödön azon fáradozik, hogy fiatal lelkes főurainkból egy külföldre utaztató egyletet hozzon létre. A társulat részvényeken alapulna, melynek tagja évenként bizonyos összeggel járulna a szép czél előmozdításához. A társulat mindenekelőtt nyilvános könyvtárt szerelne fel Pesten,a tudományos utazásokhoz szükséges előismereteket tartalmazó könyvekből. A társulat a részvények s alapítványok útján bejövendő összegből az arra méltónak talált utazni vágyót anyagilag gyámolitanás tagjai terjedt ismeretségénél fogva ajánlólevelekkel látná el. Itt azonban csak a tudományos czélokból teendő utazások értendők, milyen volt Körösi Csoma Sándoré, Regulié és újabban Magyar Lászlóé Afrikában. — Egy ily társulat felette sokat tehetne szellemi vagyonunk növelésére, azért reméljük is, hogy az érdemelt pártolásra talál.t (A Muzeum dísztermére) ujabban következő hölgyek küldték be a náluk kegyűlt adakozásokat : özv. Szirmay Hugóné szül. Csoma Josefina Csanáloson (Zemplén) 27 ftot, Horváth Stefánia Vásárhelyen 73 ftot, Jurkovics Lászlóné szül. Hegedűs Antonia Pesten 38 ftot, özv. Almásy Bertalanná szül, Blaskovics Szent-Mártonban — saját adományát — 20 ftot, Kún Miklósné Miskolczon 35 ft, Kürthy-Pély Berta Barsban 125 ftot, Matolay-Nagy Ida Zemplénben 53 ft 20 krt; gróf Somssich Imréné 6 aranyat s 586 ft 14 krt küldött be. Az egész eddigi összeg 81 arany és 23,281 ft 14 kr. — A Muzeum termei gyönyörűen elkészültek, ellenben a megrendelt faragott székek — mint a „P. H." megjegyzi — nagyon faragatlanul ütöttek ki. (A magyar gazdasági egyesület) választmányi ülése sept. 29-én. A Holbrenk Dániel ur hietzingi kertjében (Bécs mellett) megjelent küldöttség , jelentését olvasák fel. A küldöttséget leginkább érdekli Hoibrenkur szőlőmivelési módja. Hoibrenkur technikus fogásai a szőlőmivelésben igen egyszerűek, t. i. a tőkéket ősszel földdel betakarja, mint azt a lugas mivelésnél tenni szokás, tavasszal meghagy két termő-vesszőt, a többit egy szemre metszi meg. A meghagyott két termő-vessző egyikét jobb, másikát balfelől lehajtja, de úgy, hogy a vesszők nagyobb része vízhányos helyzetbe jőjön, a végüket pedig ennél alantabbra hajtja. Az ilykép lehajtott vessző összeköttetik a szomszéd tőkének ugyanigy lehajtott termő-vesszőjével, hogy mindketteje e helyzetbe tartassék meg. A termőszemek igy egyig mind kihajtanak ; alva egy sem marad, hanem mindegyik meghozza a maga gyümölcsét azon csodás termékenységgel, melyet e kezelés után láthatni. Május vége felé, mihelyt a fürtöcskék észrevehetők, azonnal eltávolíttatnak azon hajtások, melyeken gyümölcs nem mutatkozik, azok pedig, melyeken fürtök vannak, a fürt fölött levő második levél után elcsipetnek. Ebből áll a termővesszők kezelése. Az így kezelt tőkéken 40—80 fej szőlőnél kevesebbet sehol sem látni. A tőke a többi években szintén saját módon ápoltatik, de amit itt tér hiánya miatt nem írhatunk le. (A tolna s fejérmegyei agarász-egylet) e hó 17. és 18-án tartja első dijagarászatát Dunaföldváron. A szállást rendelni óhajtók Katona Zsigmond úrhoz forduljanak D.-Földváron. © (A zemplén-ungmegyei gazdasági egyesület) e hó 11-én S.-A.-Ujhelyen, a délelőtti órákban tartja alakitó nagygyülét. Mi újság ? — (Az evangélikusok egyetemes gyűlése) volt Pesten a lefolyt hét egyik nevezetes eseménye. A négy superintendentia 12 év óta október 10-kén gyűlt össze legelőször, mégpedig az ország minden vidékéről összesereglett nagy számú és fényes képviselők által. Az egyház és iskola férfiain kívül a világiak száma igen nagy volt, itt láttuk a legelőkelőbb s históriai nevü protestáns családok mai sarjadékait s meggyőződtünk őseik emlékéhez méltó vallásos buzgóságukról. Az egyetemes gyűlés rendes elnöke, gróf Zay Károly meg nem jelenhetvén, a legidősb egyházkerületi felügyelő foglalta el az elnöki széket, a hajdani alkotmányos napjaink mozgalmas életéből ismert báró Prónay Albert. Jelen volt ezúttal mind a négy superintendens : Sztromszky a dunamelléki, Haubner a dunántúli, Székács a bányai, Máday a tiszai kerületből. Itt volt a négy kerület felügyelője : b. Prónay Albert a bányai, Szentiványi Márton a dunamelléki, Zsedényi Eduárd a tiszai, Radó Lajos a dunántúli kerületből, s ezen főtisztviselők sorában foglalt helyet b. Prónay Gábor, mint a rendkívüli idők folyama alatt fennállott „középponti bizottmány" elnöke. Az első nap legfényesebb szónokai közé tartoztak : Zsedényi, Szentiványi, Prónay, Székács, Máday, Haviár, Zmeskál, Bánó stb. kik a protestáns egyház sérelmeit meghatóan tolmácsolák, minek következése egy, Ő Felségéhez intézendő ujabb felirat szerkesztése lett. — Az első nap gyűlése után mintegy 200-an gyűltek össze az Európa teremében rendezett közlakomára, hol meghivott vendégek képen jelentek meg számosan a más felekezethez tartozók közöl is, név szerint a tud. Akadémia két elnöke gr. Dessewffy Emil és b. Eötvös József, gr. Ráday Gedeon és Török Pál superintendens, Danielik János kanonok, Mariznati g. n. egyesült apát stb. A lakomát hazafiúi érzületü áldomások fűszerezék. 4 (Az Istenhegyi kápolna fölszentelése.) Istenhegynek nevezik a Buda környékén levő hegyek közöl azt, a mely ismertebb nevén Svábhegynek is neveztetik, s a melyet a fővárosi ifjúság a lefolyt nyáron Széchenyi-hegynek keresztelt el. E hegyen áll a kegyes adakozásokból szent László király dicsőítésére emelt kápolna, melynek fölszentelését f. hó 7-kén Magyarország herczegprimása személyesen végezni méltóztatott. Már kora reggel tódult a nép a nevezett hegyre, hol Budaváros tanácsa s a hegyi birtokosság diszes magyar ruhában várta a négyes fogatán fényes kisérettel érkezett főpapot, kit a tisztelgők élén b. Eötvös József hazafias beszéddel üdvözlött. A hegy utáin mindkét oldalról nemzeti, primatiális és városi zászlók lobogtak, föl egész a diadalkapuig, hol ő eminentiáját az ezerekre menő tömeg sokáig tartó éljenriadásokkal fogadá. A templomszentelés gyönyörű szertartással ment végbe, melynek befejezése után Funk Károly budai krisztinavárosi lelkész, hazafias eszmékkel ékesített alkalmi egyházi beszédet tartott. A szent beszéd után nagy mise következett, mely alatt a Szepessy Imre kegyesrendi áldozár s főgym. tanár által képzett gyermekkar igen szépen énekelt. A szertartás befejeztével ő eminentiája megáldá a körüle összesereglett híveket, aztán lelkes éljenzések közt a szomszéd lakba vonult reggelizni, mialatt a nép a Szózatot éneklé s a hazát és a prímást élteté. Végre ő eminentiája a ház küszöbén megjelent s a sokasághoz intézett szavait azzal fejezé be , hogy miután megadtuk az Istennek, a mi Istené, adjuk meg a hazának is, a mi a hazáé : éljen a haza! A nép csak a prímással egyetemben hagyá el az ünnepély színhelyét, sőt, lelkes örömrivalgások közt s a Szózatot énekelve, budai palotájáig kiséré. Azután az ifjúság, nemzeti zászlókat lobogtatva Pestre jött át, s örömittasan vonult végig a Dorottya- és váczi-utczán, egész a városháztérig. b.— (Strausz, bécsi zeneszerző), hir szerint, a jövő farsangja Barkóczy-csárdást, Szécsen-négyest, Hein-keringőt, Petrinó-mazurkát, Mocsonyi-kolót stb. fog készíteni, s a táncztermekben előadni. 4 (Bogya Róza kitüntetése.) Rasch Gusztáv berlini irótól nem rég három mű jelent meg egyszerre, melyek egyike „Felvidéki vándorlások" czim alatt „Signora Rosa de Rudanak" (Bogya Rózának) van ajánlva. — Lakatos Sándor tánczművész értesiti a közönséget, hogy egy korszerű uj tánczot szerzett, ezen táncz a régi fűzértánczot pótolja, semmi tanulnivaló az egészben nincs, az előtánczostól függ a táncz jó menetele. A táncz neve : „Egyesüljünk.11 A figurák nevei: 1. Testvériség (magyar táncz); 2. Egyesség (tót táncz); 3. Kézfogás (horvát táncz); 4. Mind halálig (szerbkoló táncz); 5. Örökké tartson (oláh-román táncz). Ezen tánczot legközelebb a nemzeti szinpadon ünnepélyesen be fogja mutatni.1 (Az „Aldunai Lapok" szerkesztője) Kalmár József helyett ezentúl Sebők József leend. Czimét is megváltoztatja s jövőre mint „Bajai Hirnök" fogja pályáját folytatni. 4 (Adakozás.) Gróf Károlyi Lajos, Nyitramegyének egykori kedves emlékezetű főispánja, a magyar Akadémia palotájának épitésére 6000 ftot küldött úrbéri kötelezvényekben. (A balatonfüredi nyári szinház épitése) gyorsan halad előre, s nagy része még ez őszszel fedél alá kerül. Szólandunk e tárgyról még bővebben is. A (A hitelintézeti sorsjegyek) legközelebbi húzásának 200,000 fényezője, egy alig 20 éves fiatalembert, Beurle Károlyt, a pancsovai sörház könyvvivőjét, tette szerencséssé. ©(A zentai Tiszahidat), minden avval járó joggal együtt Marczibányt Lőrincztől legközelebb Zenta város 25 ezer ftért megvette s már a jövő tavaszkor egy nagy tiszai hid épitését meg fogja kezdeni. Via. Uj«. 4V. •«.,— 1860. *