Vasárnapi Ujság – 1860
1860-06-10 / 24. szám - Vázlatok a magyar viselet történetéből (11 képpel). Vizkelety Béla 281. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon
A Vasarnapi Ujság hetenkint egyszer nagy negyedrétben egy es fél iven jelenik meg. — Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasarnapi Újságra félévre S ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. aj pénzben. — A Vasarnapi Ujság a Magyar Sajtóval együtt*(a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., évnegyedre 5 ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utca 4. szám) bérmentve utasitandó. Vázlatok a magyar viselet történetéből. (Folytatás.) Még a magyar hadi viseletről kell néhány szót szólanunk. A mult számban a vas öltözet átalános rövid történetét bocsátván előre, áttérünk a XVI. századbeli hadi viseletek leírására, a mint ezek őseinknél voltak használatban Bár a XV. században a vas öltözet nyugaton teljes kifejlődést ért, s az egész testet befödő, őseinknél e kényelmetlen s a mozgást akadályozó vértezet nem jött átalános használatba; inkább szerették ők mindenkor a sodrony- inget, mely bár a testet nem annyira védő mint amaz, de szabadabb mozgást engedve, a viadalban nem szolgált akadályul. Használtak azonban őseink olykor csatákban vas vértezetet is, de mely leginkább csak sisakból, mell- és hát vasakból állott, ritkábban vas kertyüket, kar- és csipőlemezeket. — Spalart szerint vértezetük volt: szépen idomitott s csúcsba végződő sisak, melyen elöl a homlok felett vas rudacska volt alkalmazva, szükség idején az arcz elé lebocsátható s azt a vágások ellen megvédő, — oldalt két felől pedig erős lemezek szolgáltak védelmül, az áll alatt pedig összecsatolva, a sisakot fejhez erősiték. Forgója, hol a csúcson, hol a rudacska felső végén, de leginkább a sisak bal oldalán volt feltűzve, s állott leginkább sas- vagy kócsag-tollakból. — A többi vértezet volt: a mell- és hát-vas, melyek olykor összecsatolva használtattak a csipő-függelékekkel. — E vas öltözet a XVI. században még nagyobbára összeillesztett lemezekből állott, vasszegekkel összetartva, ugy azonban, hogy a test mozdulatainak engedtek, egész vasból álló vértek csak a XVII. században jöttek használatba, mint a mai nehéz lovasságoknál. A vértezet és fegyverzet a középkorban többnyire a legnagyobb fényűzéssel volt kiállitva arany ezüsttel, sőt olykor drágakövekkel is kirakva. Ily vértek és sisakok remek példányait láthatni a bécsi Ambrazigyüjteményben. A többi testrészeket leginkább sodronyvért borita régebben, bár a XVI-dik században őseinknél a lábak födetlenül maradtak. Védelmül használták még a pajzsokat is, melyek fából készültek, bőr- vagy vas-boritékkal, s leginkább hosszas négyszög alakúak voltak, két szélein kissé behajlítva, — ilyenek Hunyady János és Mátyás pajzsai a nemzeti Muzeumban. — Diszitményül rajta czimerek és festések, olykor reá szegezett sas-szárnyak is használtattak. De a pajzsok használata a XVI. században mind inkább elmaradt s a huszároknál 1572-ben Uri-viseletek a XVII. századból.