Vasárnapi Ujság – 1860

1860-06-10 / 24. szám - Vázlatok a magyar viselet történetéből (11 képpel). Vizkelety Béla 281. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon

A Vasarnapi Ujság hetenkint egyszer nagy negyedré­tben egy e­s fél iven jelenik meg. — Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasarnapi Újságra félévre S ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. aj pénzben. — A Vasarnapi Ujság a Magyar Sajtóval együtt*(a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., évnegyedre 5 ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utc­a 4. szám) bérmentve utasitandó. Vázlatok a magyar viselet történetéből. (Folytatás.) Még a magyar hadi viseletről kell néhány szót szólanunk. A mult számban a vas öltözet átalános rövid történetét bo­csátván előre, áttérünk a XVI. századbeli hadi viseletek leírására, a mint ezek őseinknél voltak használatban Bár a XV. században a vas öltözet nyugaton teljes kifejlődést ért, s az egész testet befödő, őseinknél e kényelmetlen s a mozgást akadályozó vértezet nem­ jött átalános hasz­nálatba; inkább sze­rették ők minden­kor a sodrony- inget, mely bár a testet nem annyira védő mint amaz, de sza­badabb mozgást en­gedve, a viadalban nem szolgált aka­dályul. Használtak azon­ban őseink olykor csatákban vas vér­tezetet is, de mely leginkább csak si­sakból, mell- és hát vasakból állott, rit­kábban vas kertyü­ket, kar- és csipő­lemezeket. — Spa­lart szerint vérte­zetük volt: szépen idomitott s csúcsba végződő sisak, me­lyen elöl a homlok felett vas rudacska volt alkalmazva, szükség idején az arcz elé lebocsát­ható s azt a vágá­sok ellen megvédő, — oldalt két felől pedig erős lemezek szolgáltak védel­mül, az áll alatt pe­dig összecsatolva, a sisakot fejhez erő­siték. Forgója, hol a csúcson, hol a rudacska felső végén, de leginkább a sisak bal ol­dalán volt feltűzve, s állott leginkább sas- vagy kócsag-tollakból. — A többi vértezet volt: a mell- és hát-vas, melyek olykor össze­csatolva használtattak a csipő-függelékekkel. — E vas öltözet a XVI. században még nagyobbára összeillesztett lemezekből állott, vas­szegekkel összetartva, ugy azonban, hogy a test mozdulatai­nak engedtek, egész vasból álló vértek csak a XVII. században jöttek használatba, mint a mai nehéz lovasságoknál. A vértezet és fegyverzet a középkorban többnyire a legna­gyobb fényűzéssel volt kiállitva arany ezüsttel, sőt olykor drága­kövekkel is kirakva. Ily vértek és sisakok remek példányait láthatni a bécsi Ambrazi­gyüjteményben. A többi testré­szeket leginkább sodronyvért borita régebben, bár a XVI-dik században őseinknél a lábak födetlenül marad­tak.­­ Védelmül használták még a pajzsokat is, melyek fából készültek, bőr- vagy vas-bori­tékkal, s leginkább hosszas négyszög alakúak voltak, két szélein kissé behaj­lítva, — ilyenek Hu­nyady János és Má­tyás pajzsai a nem­zeti Muzeumban. — Diszitményül rajta czimerek és festé­sek, olykor reá sze­gezett sas-szárnyak is használtattak. De a pajzsok haszná­lata a XVI. század­ban mind inkább elmaradt s a hu­szároknál 1572-ben Uri-viseletek a XVII. századból.

Next