Vasárnapi Ujság – 1861
1861-04-21 / 16. szám - Zászlószentelés 1849-ben 185. oldal / Vegyes tartalmu
AUW csak legnagyobb erőködésekkel lehetett nyitva tartani egy szűk utat a közlelkesedésnek. Az isteni tisztelet bevégezte után, mintegy 12 óra tájban az összegyűlt mágnások, képviselők és meghívott vendégek a királyi palotába vonultak. A palota tróntereme, mely az 1849-i rombolás után újra épült és diszittetett, még soha sem látott ily fényes gyülekezetet. Mindenütt ragyogó nemzeti öltözeteket látott a szem, a kath. papság is ünnepi ornatusban jelent meg. Csak itt ott lehetett idegen nemzetek képviselőin egyszerű öltözeteket látni, kik mind szives vendégszeretetre találtak. Hölgyek, az itteni karzat szűk volta miatt, csak csekély számmal jelentek meg. A budai királyi palota tróntereme hosszúkás négyszöget képez, s a hosszabb oldalfal közepén van a veres bársonynyal s aranynyal gazdagon diszitett trónmennyezet. Ennek körébe gyűltek az országgyűlés tagjai, első sorban az ország zászlósai s főpapjai, mögöttök a többiek tetszés szerinti csoportozatokban. Miután a primás is megérkezett, belépett az országgyűlés megnyitására felhatalmazott királyi biztos, gr. Apponyi György országbíró, Mailáth György tárnok kíséretében. Az utóbbi mindenekelőtt felolvasá a királyi meghatalmazó levelet, mely által gr. Apponyt ez alkalomra kir. biztossá neveztetik. A csend helyreállván, a királyi biztos a trón legalsó lépcsőjére lépve felolvasá az országgyűlési megnyitó beszédet, melyet politikai lapjaink egész terjedelmében közöltek. A megnyitási szertartásnak vége lévén, a felsőház tagjai Pestre siettek, hol tüstént, déli 1 órakor tartották az első ülést, a képviselőház tagjai pedig d. u. 4 órakor gyülekeztek össze az első ülésre. S azóta mindkét ház rendesen folytatja üléseit nem Budán, hanem Pesten, a mint a törvény parancsolja. Zászló-szentelés 1849-ben. (Naplótöredék. Közli Sz. D.) (FolyUUn és vége.) A tábornoktól bucsut vévén, magamat ajánlám, midőn: „Apropos — ugy mond ő — ha egy napot késhetik, maradjon, holnap az 59. zászlóalj, a veres pántlikások zászlószentelési ünnepe lesz a mehalai táborban, mely igen érdekes leend azon körülménynél fogva is, miszerint az ünnep királynéja, a zászlóanya — vagy helyesebben — zászló arája egy — mint mondják, elragadó szépségű — hajadon, ez eset tudtomra még nem fordult elő a hadseregben." A hir meglepő volt — annál inkább, midőn értésemre esett hogy a hölgy nem is a magas aristocratia üvegházi növénye, hanem egy közrendű nemesi család sarjadéka. Küldetésem nem lévén sürgetés, elhatároztam maradni, mely határozatomra, miután többször voltam már tanúja hasonló szertartásoknak, megvallom, nagy hatással volt a kíváncsiság, megismerni a hölgyet, ki e páratlan kitüntetésben részesült. A mehalai tábor, az országútról jobbra néhány ezer lépésnyi távolságban feküdt Mehala külvárosától. E tábor volt tagadhatlanul a temesvári, — nem hibázok, ha mondom — az összes magyar hadsereg legdemokratikusabb, sőt valóságos republikánus hangulatu testülete, mely szellemet a pa ^JYTK Az országgyülés megnyitása Budán (1861. ápril 6-án)._