Vasárnapi Ujság – 1861
1861-06-23 / 25. szám - Hármas párviadal. Bartók Gábor 289. oldal / Elbeszélések - Debreczeni honvéd-síremlék terve 25. szám / Épitészet; emlékművek; régiségek, Hazaiak - Tiszadobi juhász 25. szám / Népviseletek - A képviselőház ülésterme a nemzeti muzeumban 25. szám / Vegyes képek - Debreczeni honvéd-síremlék terve (képpel) 289. oldal / Vegyes tartalmu
i Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben V/2 iven jelenik meg. Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Újságra "élévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. uj pénzben. A Vasárnapi Újság a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., évnegyedre 1ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 3. szám) bérmentve utasitandó. (Szerkesztőségi szállás : magyar-utcza 1. szám.) Debreczeni honvéd-síremlék terve. Megígértük, hogy megismertetjük olvasóinkkal azon emléket,mellyel Debreczen város lelkes közönsége a város határában elesett honvédtiszt sirját az utókor számára megörökiteni szándékozik. — Azon helyzetben vagyunk, hogy igéretünket most beválthatjuk. Ismételnünk kell röviden az esii történetére vonatkozó adatokat. (Lásd bővebben V. U. f. é. 7. sz.) A Debreczenből Hosszu-Pályi felé vezető útról balra, a debreczeni erdőség elején áll egy lombocska, melyről soha sem hiányzik a koszorú, az arra járó italok tavasztól kezdve késő őszig friss virágokat vagy legalább zöld galyakat hintnek rála, mert az — egy honvéd drja. E vitéz hazánkfia, Zarka huszárkapitány volt, ki 1849. jug. 2-án a debreczeni csatában, hol a nagy orosz hadsereg Nagy Sándor csekély csapatával összeütközött, cserkeszektől s kozákoktól üldöztetve s lándláiktól átfúrva, itt rogyott öszsze s hunyt el. Az erdőcsöszök, dk elestét látták, sírt ástak számára s Szabó József debreceni lakos által hozott koporóba tevén tetemeit, itt tették örök nyugalomra az anyaföld sebeiébe, a lombos fák árnya alá. — Az erdei magános sir azóta a nép kegyeletes ápolásának kedvencz tárgyává vált. Sőt mióta a harczmezőn elesett estvéreink iránti kegyelet, a mai mozgalmasabb napokban szabadabban nyilatkozhatik, néhány elkesebbek maradandóbb emlékről is gondoskodának. Összejöttek, adakoztak; e czélra hangversenyeket, műelőadásokat rendeztek, s indén már kellő összegről rendelkeztek, igénybe vették a képzőművészetnek idővel, enyészettel daczoló hatalmát. A debreczeni úzottmány felszólítására Marsalkó János, pesti szobrász egy tervet készített, melynek elfogadása közel kilátásba van helyezve. Marsalkó síremlék-tervének másolatát itt közöljük, s bár rajunk csak tökéletlenül adja vissza az eredeti minta részleteinek zabatosságát, ugy hisszük, olvasóink e rajz látása után is be fogák ismerni, hogy ez emléktervben gondolat van s egész összealkoásában nagyon oda fog illeni egy erdőszéli honvédsír díszítésére. Szikladarabokból álló talapzaton nyugszik egy kifáradt, harczban kimerült oroszlán, erőteljes karmaival őrizvén a nemzeti czimert és háromszínű zászlót, legféltettebb kincseit. Sörénye leomlott, szemének fénye kihalt, de a szobrász gyanittatja, hogy ez oroszlán csak tetszhalálban van, s él és élni fog, bár most merev és mozdulatlan. Az oroszlán alatt, mohhal körülrakott kőtáblán lesz az elhunytat s a csata napját magyarázó felirat. (A szobrász, midőn mintáját készité, nem tudván a felirat megállapított szavait, ideiglenesen ama latin szavakat választá : „Pro Patria caeso!" — A hazáért elesettnek —, mi azonban illő magyar felírással fog felcseréltetni.) — E síremlék gipszmintája egy idő óta a debreczeni kaszinó teremében van kiállítva, s mint halljuk, ott kellő méltánylatban részesült. Még csak annyit említünk meg, hogy a mű tervezője, Marsalkó szobrász hazánkfia, legközelebb számos históriai szoborművel gazdagította gróf Nádasdy Lipót pesti palotáját, és számos bibliai tárgyú szobrot készített a kassai régi székesegyház uj tervezetű, kiegészítési építéséhez. Az ő régibb müvei közé tartozik többi között a budapesti lánczhidat diszitő 4 óriási oroszlán is. A debreczeni honvédemlék a jó shirben álló sóskúti köböl lesz faragva s mintegy 400 mázsányi sulylyal fog birni. A kiállítási költség körülbelül 1300 —1400 forintra van számítva. Hármas párviadal. (Ó kori történeti kép.) Megújítani kívánjuk a feledhetlen eseményt, mely mindannyiszor megragadja lelkünket, valahányszor elbeszéltetik vagy újra leíratik. — A fiatal római birodalom királyi pálczája, a Quiria dárdája, a Mars kardja, a Tullus Hostilius kezében villog és ragyog, az Ancilia paizsok a Capitolium rejtekében őriztetnek. Nyolczvan év vonult el derűben és korúban a római állam fölött. — Krisztus 673 év multán megszületett, midőn a Horatiusok és Curiatiusok hármas párviadala mának, fájdalmára az albáni népnek, megküzdetett, dicsőségére Té- DEBRECZENI HONVÉD-SÍREMLÉK TERVE.