Vasárnapi Ujság – 1861

1861-01-06 / 1. szám - Nyáry Pál 1. szám / Arczképek, Hazaiak - Hien Fu chinai császár 1. szám / Arczképek, Külföldiek - Nyári Pál (arczkép) 1. oldal / Élet- s jellemrajzok - Mészáros Lázár sírja Angliában 1. szám / Történelmi képek, Külföldiek - Emléklap az 1860-ik évből 1. szám / Vegyes képek

A­­ Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrízben l­/n íven jelenik meg. Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. uj pénzben. A Vasárnapi Újság a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül )félévre 10 ft., évnegyedre 5 ft. aj pénzben. Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 1. szám) bérmentve utasítandó. (Szerkesztőségi szállás : magyar-utcza 1. szám.) Most, a midőn az 1861-ik év jan. 5-én a 10 év óta szünetelő magyar nyilvános élet, újabb elemekkel megerősödve, s az összes népség érdekére fektetve, Pest megyében is dicső feltámadási ünne­pét üli, ezen nevezetes időszakot, hatáskörünkhöz képest, alig avathatjuk fel méltóbban, mint ha a megyei élet egyik legnagyobb legnépszerűbb nevezetességének, Nyáry Pálnak hiven rajzolt arcz­képét hozzuk (azon kis különbséggel, hogy Nyáry Pál most teljes szakált visel). — Nyáry Pál, kora ifjúságától kezdve a megyének szentelte életét. Elegen vagyunk, a­kik ismer­tük őt, mint Pestmegye főjegyzőjét, mely állá­sában a középponti me­gye irányadó politikai nézeteit, tollával, a leg­hívebben tolmácsolá. 1845-ben, egy igen za­jos tisztújítás alkalmá­val, a midőn Szentki­rályi Mór közös meg­egyezéssel ült az első alispáni székbe, Nyáry Pált a zöld ágat viselő középponti értelmiség s a határozottan sza­badelvű párt juttatá a másod-alispánságra.­­ Megválasztatása ránéz­ve annál dicsőségesebb, mert ellenfele, a fehér­tollas párt jelöltje, Fáy György minden tekin­tetben olyan férfiúnak ismertetik, a­ki mint pestmegyei ispán, helyét, másod-al­szintén méltó­lag betöltötte volna. Nyáry Pál nevével megyei intézményünk fejlődési története szo­rosan egybe van forr­va. Az ifjabb nemze­dék, mely a megyei életnek valóságos politikai iskolát képező részleteit, csak hallomás­ból, vagy a könyvekből ismeri, alig bírhat kellő fogalommal, hogy mily becses kincset birunk mi helyhatósági jogaink ezen főténye­zőjében. Ennek kellő méltánylására majdan a tapasztalás tani­tandja meg őket. Az idegent pedig csaknem hiában igyekeznénk megismertetni ősi alkotmányos rendszerünk ezen legsajátszerübb alapzatával. Ezért hiában|is keresnénk a­ magyar megyéhez valami hasonlót a külsőországi alkotmányokban, mert a sveiczi souverain kan­ton, törvényhozási jo­gainál fogva, elméleti­leg több a mi megyénk­nél, az angol grófságok helyhatóságai azonban, gyakorlatilag véve sok­kal jelentéktelenebbek. Különösen pedig van a magyar megyé­nek oly egy pár lénye­ges és sarkalatos joga, hogy addig, míg a nem­zet ezeknek birtokában van, nem félhet, hogy vérrel szerzett szabad­sága, a végrehajtó ha­talom önkényének áldo­zatául eshetik. Ugyanis a megye nemcsak szé­les alapokon nyugvó független önálló hely­hatósági testület, ha­nem egyszersmind azon egyedüli törvényes ha­tóság is, mely által, a közigazgatás terén, a törvények végrehajtása eszközölhető. Ugyan­ezért a megyei rendszer­ben azon hathatós el­lenőrségi testületet bír­juk, melynek már csak pusztán magatartása hatalom NYARY PAL.

Next