Vasárnapi Ujság – 1862
1862-01-26 / 4. szám - Hogyan élünk? 45. oldal / Kakas Márton levelei - A magyar akademia palotájának ügye 45. oldal / Napi érdekű apróbb czikkek - Petőfi életrajza ügyében 45. oldal / Napi érdekű apróbb czikkek
105 Vasárnapi ujság 4-ik számához 1863. lólag mondta Beöthy e tárgyra vonatkozólag az 1740-ki országgyűlésen , hogy nem kell bevárni a találmányuk tökéletes kivitelét, hanem magát az eszmét kell jutalmazni. De Kliegl szidó- és esztó-gépe nem csupán eszme, hanem eredményt is képes felmutatni, és mégis szétrakva, szekrényekbe elzárva, 13 év óta eszi a rozsda a Múzeumban, anélkül, hogy alkotójuk azóta megérintette, vagy csak látta volna is !! Lehetetlen, hogy hazánk lelkesei ily nagyszerű, a haza és emberiség javára hasznos és pótolhatlan találmányt könnyelműen az enyészetnek engednének át, és reméljük, hogy addig, mig nem késő, Kliegl Józsefet, szedő- és osztógépei összeállítására és folytatására hívandják, vagy titkát a haza javára megszerzeni, el nem mulasztandják. Tisztünk csupán a történtek száraz elmondása révén, ezen ügyben a felszólalást és kezdeményezést avatottabb és befolyásosb tollra bizzuk, melyben, hála a magyarok Istenének! hiányt nem szenvedünk. Szabó József, nyomdász. Hogyan élünk? E hét története Kakas Mártontól. Ki látott műkedvelői előadást? Napjaink egészen hasonlítanak ahhoz, mikor már az előadás napján este öt és fél órakor a lámpásokat kezdik gyújtogatni, s a közönség gyülekezik a színház előtt. A csoportok tanakodnak magukban : bemenjenek-e vagy ne ? Érdemes-e a darab a belépti díjra? Némelyik már befizetett, az szeretné, ha másokat is bevonhatna, s magasztalja a játszó személyzetet. A darabról magáról nem tudni, „históriai" tárgy-e, vagy pedig „modern?" a, franczia iskolából való-e? vagy a németből? vagy az angolból? vagy tán épen eredeti . Azt sem sejteni, hogy vígjáték lesz-e, vagy tragoedia? Azonban az előadás jótékony czélra van rendezve; meg nem mondatott ugyan, hogy mire? annyit hirdetnek a színlapon, hogy a ,,legnagyobb szűkölködő" felsegélésére; már most ebből találgassa, akinek tetszik, a pesti nemzeti színházról van-e szó ? vagy a helybeli égettekről, vagy a budgetvizsgáló bizottmányról? A buzgóbb hívők mégis csak belépnek, kezdik kritizálni az ülőfüggönyt. A színpadon azalatt nagy mozgalom van. A színfalakat készítik, hogy az illusió mentül nagyobb legyen. Fiatal embereknek öreggé, öregeknek fiatallá kell magukat kifesteni : okos embernek jutott bolond szerep, ostobának a bölcs. A primadonna és a primo amorozo apprehendálnak egymásra s nem akarnak együtt játszani, a rendező kétségbeesve jót fut, hogy kibékítse őket, amíg a függönyt fel kell húzni. A főintrikus egyiknek is súg valamit, másiknak is, amitől azok még jobban duzzognak. A közreműködők lyukat fúrnak az előfüggönyön s onnan kandikálnak ki a közönségre : „Lesz e jó bevétel?" — Sok az „ingyentapsos!" Mikor már a súgónak menni kellene a házába, a darab nincsen sehol. A Statisteriát odahátul tanítják, hogy mikor kell a darabba közbekiáltani ? Minden ember fárad és ki van festve. A publicum odalent kezd már türelmetlenkedni és dörömböz. Látni akar már a pénzéért valamit. A pénztárnok vakarja a fejét, még a bevétel nem fedezi az előadás költségeit. Ráfizet a társaság. Várni kell a kezdéssel, míg a nagyobb uraságok megjönnek. E közben kinn és benn mintha minden ember tüskén ülne. Ez az érzés mostan általános. Csak az az egy a vigasztalásunk, hogy akármilyen lesz is az előadandó darab, a részvevők bizonyosan jól tudják a szerepeiket Petőfi életrajza ügyében. A „Szegedi Hiradó" jan. 15-i számában „egy irodalombarát" melegen irt felszólítást bocsát közre Petőfi Sándor teljes életrajzának kiadása tárgyában, melyre kötelességünknek érezzük, néhány szóval válaszolni. A felszólaló irodalombarát méltán fájlalja, hogy Petőfinek, a nemzet legnépszerűbb költőjének, mindeddig nem akadt életirója. Elismeri, hogy Gyulai Pál hálánkra tette magát érdemessé az eddig legrészletesebb vázlat által, melyet a költő életéből az „Uj Magyar Muzeum" 1851. évi I füzetében közlött. „Azonban — úgymond — nekünk Petőfi teljes, egész, kimerítő életrajzára van szükségünk; látni akarjuk lelki szemeink előtt, működését, fejlődését." „Még most — folytatja tovább — számos adat van egyeseknél följegyezve életéből. De ki biztosit róla, hogy ez adatok gondatlan kezelés, közöny, vagy imitt amott talán részakarat által is nem fognak elenyészni ?Még most sokan vannak, kik vele gyakrabban érintkezvén, életére vonatkozó megbecsülhetlen kincseket őriznek — emlékezetekben. De ki tudja, nem fogja-e az idők rohama e még most élénk emlékeket a feledés fátyolával beborítani? És nem hordják-e ezek birtokosai is a halandóság rongyát keblökben ? Ha ezek kihalnak, velük számos adat a sírba száll; mert arra, hogy ez emlékeket följegyezzék, nem éreznek hajlamot magukban. »Néhány ügybarát részint hírlapokban, részint külön is közlötte ugyan Petőfi életére vonatkozó adatait; de hány van ezeken kivül, melyek neg tkokban lappanganak, vagy hagyomány gyanánt szájról szájra terjeszetnek! De épen azért, mert tudjuk, hogy az ily hagyományok ritkán terjednek toldás és egyéni izlés szerinti kiszinezés nélkül : kivánatos, hogy most, midőn még a valót megkülönböztethetjük a képzelem szüleményétől, ez adatok összegyűjtessenek és megőriztessenek." Ezek elmondása után a czikkíró tovább megy s alólirt nevének megemlítésével azon egyént is kijelöli, kitől, ő az életrajz megírását, összeállítását várja. Mindezekre rövid válaszom az, hogy nagyra becsülvén az ismeretlen felszólalónak bizalmi szavazatát — a felszólalás tárgyának fontosságát teljesen méltánylom s lelkemből pártolom. Petőfi életrajzi adatainak teljes összegyűjtése, s összeállítására nézve nekem régóta, határozott szándékaim vannak, melyek valósulását eddig száz meg száz körülmény akadályozá. Hiszen midőn 1859-ben Petőfi halála részleteit kezdtük e lapok utján puhatolni, ezt sajtó viszonyaink között, valódi concessionak kellett tekintenünk. Adatgyüjteményem folyvást szaporodik s figyelemmel kisérek minden mozzanatot, mely tárgyamra nézve az irodalom terén fölmerül. A művet egyébiránt egyesült erővel akarnám létrehozni, s elhunyt költőnk volt közelebb barátainak igéretét bírom, hogy a vállalathoz, ha idős körülmények megérlelik, egész erejükkel fognak hozzájárulni, különösen azok, kik azóta az irodalmi téren is nevet szereztek. Az ügy nevében mondok tehát köszönetet a Szegedi Híradónak a véletlen interpellátióért. Reménylem, hogy ez is siettetni fogja az eszme megérlelését, s a nem könnyű feladat sükerülését mindinkább lehetségessé fogja tenni. Addig is alkalmat veszek magamnak kijelenteni, hogy Petőfi életére vonatkozó bármely hiteles adatot köszönettel veszek s kérem is mindazokat, kik költőnkkel egykor bármely viszonyban állottak s kikről nekem tudomásom nincs, hogy külön felhívásommal fölkeressem, különösen Petőfi iskolatársait, színésztársait stb., hogy a reá vonatkozó élményeket, eseményeket, jellemző tényeket, vagy ha csak száraz életrajzi adatokat is, amennyire lehet, hiteles forrásokból, adandó alkalommal a Vasárnapi Újság szerkesztőjéhez beküldeni szíveskedjenek. Pákh Albert: A magyar Akadémia palotájának ügye. Az akadémiai palotaépités dolga, mint a „P. N." értesül, legközelebbi időben további előlépéseket ten. Miután az épület belső felosztása és külső architecturája a körülményekhez képest végleg megállíttattak, most már azon részletes tervrajzok vannak munkában, melyek szerint az építés vezetése, mint halljuk, egyúttal lőn szabályozva. Ehhez képest Stüler úr — ki Berlinbe már visszautazott — az építés folyamata alatt, a szükséghez képest évenkint egyszer vagy kétszer meg fogja Pesten a munkákat tekinteni, s az igazgatósági bizottmánnyal és az építést vezető építész urakkal végezni fog a tovább szükségesekre nézve. Az építés vezetésére két itteni derék építészünk Szkalniczky Antal és Ybl Miklós urak bízattak meg. Szkalniczky urat, ki Berlinben hosszabb ideig folytatta tanulmányait és régiebb ismeretségben áll Stüler úrral, ez utóbbi maga választotta ki e czélra, s ennek folytán Stüler úrtól a szükséges utasításokat és rajzokat Szkalniczky úr veendi, s az ő feladata leend, azokat végrehajtatni, illetőleg fel-és bővebben kidolgozni, mi végből Stülerrel szakadatlanul levelezési összeköttetésben álland. Ybl úr az igazgatósági bizottmány oldalán, mint technikai segéd fog működni azon különféle ügyleteknél, melyek a vállalkozók s mesteremberek megszerzése, kiválasztása, s a beépítendő anyagszerek minéműségére vonatkoznak, és a mindezek körüli felügyelést, a költségezés feletti ellenőrséget illetik. Mint végül halljuk, folyamatban vannak az előkészületek, hogy itteni vállalkozókkal az építési munkákra nézve alkudozásba lehessen ereszkedni, mi végből ezek nyilatkozatra lesznek felszólítandók. Irodalom és művészet. + (Irodalmi újdonságok.) A „Magyar klasszikusok" czimü vállalatból közelebb ismét négy kötet jelent meg. Ezzel a Il-ik évfolyam be van fejezve, s egyúttal a III-ik évfolyamra nyittatik előfizetés, 10 kötetre 5 fttal. A megrendelések Heckenast Gusztáv kiadóhivatalába küldendők. Ugyancsak Heckenastnál közelebbről a következő irodalmi újdonságok fognak megjelenni: b. Eötvös József „A karthausi" czimü kitűnő regénye, 5-ik kiadásban; ugyanannak „A nővérek" czimü regénye, 2-ik kiadásban; a „Család élete," uj regény b. Jósika Júliától; a „Magyar népregék" ujabb gyűjteménye Merényitől; a „Gyémánt-kiadás" két uj kötete, Kölcsey versei és Katona TÁRHÁZ.