Vasárnapi Ujság – 1862
1862-09-21 / 38. szám - Hunfalvy Pál 38. szám / Arczképek, Hazaiak - Hunfalvi Pál (arczkép) 445. oldal / Élet- és jellemrajzok - Ó-Kigyósi kápolna és sirbolt 38. szám / Táj- és utiképek; népisme, Hazaiak - Mezőégés Amerikában 38. szám / Táj- és utiképek; népisme, Külföldiek - Árpád sirja ismertetéséhez: 1. Ó-Buda térképe 38. szám / Történelmi képek, Hazaiak
A Vasarnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben V/tiven jelenik meg. Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton külön a Vasarnapi Ujságra félévre S ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. ajpénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasítandó. (Szerkesztőségi iroda : egyetem-utcza 4. szám, 2-ik emelet.) Hunfalvy Pál: Azon férfiú, kinek itt arczképét bemutatjuk olvasóinknak, hazánk legkitűnőbb tudósainak egyike. Nincs itt helye, hosszabb életiratot adnunk, azért csak röviden említünk meg néhány adatot. Hunfalvy 1810-ben született Nagy-Szálokon, Szepes megyében. Végezvén Késmárkon tanulmányait, Pestre jött s b. Podmaniczky Károly fiainak, Frigyesnek és Árminnak vállalta el nevelését, kikkel később a külföldet is meglátogatta. 1838-ban ügyvédi vizsgálatot tett, 1842 ben jogtanárnak választatott meg Késmárkra, hol egész 1848-ig, mint igen kedvelt és buzgó tanár működött. Ekkor a szepes-nély-szombati választókerület követének választván, Pestre jött s részt vett az országgyűlésben egész Szegeden történt felbomlásáig. A forradalom óta állandóan Pesten lakik mint akadémiai könyvtárnok és rendes tag. Az irodalmi pályára először az Athenaeumban lépett föl több jeles czikkel, minők : Drezdai levelek, Rhapsodiák, Emlékezés Késmárkra, Lokman meséi arabból és számos birálat. 1841-ben az Akadémia levelező tagjává választatván, székét Thucydidesz jellemzésével foglalta el. 1842-ben a Kisfaludytársaság is tagjává választotta, minek következtében Aristoteles költészete jelent meg tőle a társaság évlapjaiban. Jogtanársága idejében Magyar helmi törvények váltó- és kereskedzlmü adott ki (Lőcse, 1843 ); munkát Tanodai szózatában (1847.) a hitvallásról és egyházról értekezett; több dolgozata a politika köréből kéziratban hever, csak egy Nemzetgazdasági tájékozás czimü töredéke jelent meg 1847-ben az „Ellenőr" politikai zsebkönyvben; koronként számos apró czikket irt a politikai lapokba is, a Pesti Hírlapba, a Kossuth lapjába, a Debreczenben szerkesztett Estilapokba és a Pesti Naplóba Bánffay szerkesztése alatt. 1854-ben Platón munkáit fordította (Hellen remekírók magyar könyvtára); 1850. óta ismét számos jeles czikket közöltek tőle irodalmi és tudományos folyóirataink, melyek közöl a nevezetesbek : Az igazi aranybulla (Uj Magyar Muzeum 1850) Kalevala, finn eposz ismertetése (Szépirodalmi Lapok 1853); Platón köztársasága (Értesítő 1852) stb. és számos birálat a Pesti Napló és Budapesti Szemlében. Azonban nem ezek a különben jeles dolgozatok vivták ki Hunfalvynak azt a kitűnő, első rendű állást, melyet a magyar tudományosság terén elfoglal. Nyelvészeti működése tünteti föl az ő legfőbb érdemeit. 1850. óta egészen a nyelvészetre adta magát, s mint úttörő jelent meg a hasonlító nyelvészet mezején, s máig is a legnagyobb tehetségű és tudományu képviselője nálunk ez iránynak. Ez irány mellett küzdve értekezik folyvást az Akadémiában, ez ügy érdekében alapitotta folyóiratát (Magyar nyelvészet 1855 — 1862), s ő adta ki közelebbről finn olvasó-könyvét. A hasonlító nyelvészet tulságaihoz vagy tévedéseihez férhet szó, de fontosságát az európai tudományban mindenkinek el kell ismernie. Máris fontos szolgálatot tett s igér még tenni a történelemnek, melynek leghomályosb kérdéseire vet világot. Ami a nyelvtudományt illeti, az azóta kezd szélesb áttekintést, magas szempontokat nyerni, mióta a hasonlító nyelvészet tudományosban miveltetik. Nálunk már azzal is jótékonyan hatott, hogy megbuktatta a pusztán elmélkedő vagy szótárra támaszkodó gyöktalálgatást. A hasonlító nyelvész nem találomra hasonlítgatja össze a nyelveket, hanem tudományos eljárás szerint a rokonokat tanulgatja, s csak ha valamelyik nyelvfajt kitanulta s lehető biztosan néz el annak egész terjedelmén, akkor kezdi e nyelvfajt egy másikkal egybevetni, melyet hasonlókép székben-mélyiben már kitanult. Első tennivalója, kitudni, melyek a lényeges vonások valamelyik nyelven s miféle nyelveken tanulja meg ugyanezen vonásokat. Miután igy hasonlitni tanult, az egy fajhoz tartozó nyelvek természetes teljes mivolta fel kezd derülni : az egyes nyelvek anyaga és idoma átláthatóvá lesz, fííkå„ . HUNFAL