Vasárnapi Ujság – 1863

1863-01-04 / 1. szám - A haladás egyes jelei Magyarországon (-rt.) 1. oldal / Elmélkedések; Értekezések; fejtegetések - Vörösmarty emlékszobra Székesfehérvárott (képpel) 1. oldal / Elmélkedések; Értekezések; fejtegetések - Vörösmarty emlékszobra Székesfehérvárott 1. szám / Épitészet; emlékmüvek; régiségek, Hazaiak - A Vasárnapi Ujság szerkesztő s kiadóhivatala és nyomdája 1. szám / Természettudomány; ipar; művészet; gazdaság; népisme - A Vasárnapi Ujság szerkesztői irodája 1. szám / Természettudomány; ipar; művészet; gazdaság; népisme

1-ső szám Pest, január 4-én 1863 A legközelebb lefolyt napok egyikére voltak összehiva a Vö­rösmarty-emlék tárgyában ala­kult választmány tagjai s átalá­ban a költő tisztelői Székesfe­hérvárra, hogy ott, az ügyet lel­kesen felkarolt ifjú gróf Zichy Jenő elnöklete alatt, a szobor megrendelése s felállítása iránt véglegesen tanácskozzanak. Re­méljük, hogy e tanácskozás ered­ményét nemsokára közzé fogjuk tehetni. Addig is tájékozásul csak an­­nyit kívánunk megemlíteni, hogy ez emlékművet a költő szülőme­gyéjében s annak fővárosában, az ős Székesfehérvárott tervezték eredetileg a költő hálásan tisztelő földjét; azonban az adakozások később az ország más vidékeiről is szép számmal folytak be, an­­nyira, hogy most már a kivetett költségek fedezve vannak s az eszme megtestesülése lehetséges. Úgy vagyunk értesülve, hogy a beadott tervek közöl az álta­lunk rajzban itt közlött alak bír legtöbb kilátással arra, hogy el­fogadtassék. Mint tudjuk, e szo­bormű tervezője s mintázója a jeles tehetségű és hazafias lelkü­­letű­ ifj. báró Vay Miklós, kinek mintája után fog a szobor kellő nagyságban érczbe öntetni, hozzá való gránittalapzat elké­­­szítésével pedig Gerenday Antal volna megbízva. E szoborműnél a mintázónak némi uj és szo­katlan modorral kelle megküz­denie, a mennyiben ez talán az első ilynemű mű, mely az egész alakot tetőtől talpig magyar ru­hában ábrázolja. — Ugy látszik, hogy a művész sikerrel oldá meg feladatát, s mint rajtunk is tanú­sítja, az erőteljes férfialak, a szob­roknál eddig szokatlan öltözet által épen nem veszt szépség te­kintetében. Mindenki óhajtja, hogy a ha­zánkban eddig fölmerült több szerencsétlen kísérlet után e szo­bor felállítása teljes sikerrel menjen véghez, mint azt megér­demli a költő és hazafi, a­kinek dicsőítésére az emlékmű emel­tetik. S azért minden indokolat­lan sietést czélravezetőnek nem tartanánk. — Részünkről örö­münket nem titkolhatjuk el, hogy a hazafiúi kegyeletnek ez ujabb bizonyítványa szintén megvalósul. S örvendünk, hogy alkalmunk nyílt, lapunk ez évi folyamának mindjárt első lapját azon költői szellem alakjával dí­szíteni, a ki szent örökségképen hagyá ránk, hogy szálljon iva­dékról ivadékra, ama kitörü­lhet­len szózatot : „Hazádnak rendületlenül!" A haladás egyes jelei Magyarországban. Egynémely i. ember, egyszer irodalmi viszketegből, másszor kü­lönczködési vágyból, néha épen üzleti­ szempontból divatba akarná nálunk hozni, vastag igaz­talanságokat ember szemébe­ szórni a magyar Kétségtelen az, hogy van sok hibánk, nevetséges volna tagad­ni, hogy sok tekintetben hátrább vagyunk más európai művelt nemzeteknél. De legelőször is, épen nem lovagias fellépés szem­rehányásokat tenni valakinek, különösen oly hibák és fogyat­kozás miatt, miket magunk nem­csak elismerünk, de minden le­hetség után jóvátenni igyekezünk is , azonban a mostoha viszonyok miatt nem vagyunk képesek gyakran még legjobb akaratunk­nak is érvényt szerezni. De a­midőn visszautasítjuk a méltatlan vádakat, semmi áron sem szabad az ellenkező hibába esnünk. — Feltétlenül dicsérni a nemzetet, egyes embereknek hí­zelegni, kis dolgokból nagyot csinálni, soha sem volt szoká­sunk. Tartsuk meg inkább a kö­zéputat, rójuk meg a hibákat, hanyagságot, mulasztásokat, de adjunk helyet az igazságos ment­ségnek is.­­ Különösen pedig egyes emberek vétkeiért ne te­gyük az egész nemzetet felelőssé. Ha valamely osztály némely tag­jaiban a jellemtelenség és elals­sodás jeleit tapasztaljuk, ne­m Vörösmarty emlékszobra Székesfehérvárott.

Next