Vasárnapi Ujság – 1865

1865-01-01 / 1. szám - Id. báró Wesselényi Miklós és Cserei Helena 1. szám / Arczképek, Hazaiak - Id. báró Wesselényi Miklós és Cserei Helena (2 arczkép) 1. oldal / Élet és jellemrajzok - Eperjesi r. kath. templom 1. szám / Épitészet; emlékművek; régiségek, Hazaiak - Budai lánczhidtér 1. szám / Táj és utiképek, Hazaiak

g: Előfizetési föltételek 1865-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. Félévre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. Hirdetési kér 1-től kezdve : háromszor­ vagy már a hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonaban : Klaanr­ietrin­ és Vogler. — M.­Frank Cu­rt­han : Otto Mortirn és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : OppHik Alajos. — és Pesten : a ker­teaz­ gaz­dáazati ügynökség is. Józseftér, 11. sz. a. BíJjeg-dij, kttlín minden igtatis után 30 ujkr. Id. báró Wesselényi Miklós és Cserei Heléna. Mint olvasóink tudják, a Vasárnapi Új­ság főbb feladatai közé tartozik, a mult s je­len idők nevezetesb egyéneinek, különösen a haza közéletében feltűnt nyilvános jelle­meknek emlékét fenntartani, hogy az a jelen s talán későbbi nemzedéknek is — az átalá­nos biográfiai érdeken kivül — tanulságul szolgálhasson. Tizenkettedik éve most, hogy lapunk arczképcsarnokát folyvást­uj meg uj alakok­kal gazdagitjuk, s mennél inkább szaporodik gyűjteményünk, annál élénkebben látjuk a hiányokat, melyek vábbi buzgalmun­kat veszi igénybe, hogy majd egyszer teljesnek mondhas­sák gyüjtésünk eredményeit. Ez évi folyamun­kat a mult század második felének egy már csaknem fe­ledésnek indult erő­teljes alakja föl­elevenitésével kezd­jük meg, ki ha sze­rencsésebb korban és viszonyok kö­zött születik s lelke roppant erejét ma­gasabb feladatok megfejtésére hasz­nálhatja,bizonyosan a késő idők hálás megemlékezésére teszi vala magát ér­demessé. Idősb báró Wesselényi Miklós,­­atyja azon sok ér­demű s tragikai sorsú Wesselényi Miklósnak, ki vi­­szontagságos életét 1850-ben fejezte be)*), ugy tűnik most fel előttünk, mint kora viszonyainak, az élet hibás felfogásának ál­dozata, mint csodás vegyülete különnemű tulajdonoknak, kiben a férfias szilárdság hajthatatlan daczczal, s a munkabiró erő a a szenvedélyek féktelenségével párosult. •­ Arczképét s életrajzát lásd a Vas. Újság 1860. évi 3. számában. Élete zajos és sokszor elborult pályáján jó­tékony nemzőként örködék mellette a hü nő Cserei Heléna, szelid lelke, a gyöngédség, türelem és női estély mintaképe, s eszményi ellentéte az aczél jellemű, de önfegyelem nélküli férfiúnak. Olvasóink bizonyosan szivesen fognak követni, ha ez eseményekben dus kettős életpálya változatos mozzanatainak szemlé­letére hívjuk meg. Báró Wesselényi Miklós 1750. decz. 11-én Zsibón született. Alig volt nyolcz esz­tendős, midőn atyját Istvánt elvesztette. Anyja Vargyasi b. Daniel Polixéna (a tudós Dániel István leánya, s a szintén író Petró­czy Kata és gr. Pekri Lőrincz unokája) kora legműveltebb asszonyainak egyike volt, ki a klasszikus nyelveket is jól értette. A heves, parancsoló természetű nő, a ház kormányát erős kezekkel vezette. Fényes elmetehetsége és tudományszeretete mellett, fia tőle örö­költe indulatosságát, a Daniel-család e jel­lemző tulajdonát, mely nála gyakran határt nem ismerő tulságokban tört ki. Egyetlen fiúgyermeke lévén a nagyhírű gazdag családnak, már első gyermekkorá­ban kénye kedve szerint tette, a­mit akart. Nevelői : Cornides Dániel, a későbbi histori­kus és pesti egyetemi tanár, és Deáki Pál kolozsvári prédikátor, kinek házánál lakott, inkább tudósok, mint nevelők voltak, s épen nem tudtak hatást gyakorolni a szilaj lelkű ifjúra, ki keveset, majd semmit sem tanult, noha a ter­mészet nemcsak testileg pazarolta rá kedvező adomá­nyait, gyönyörű és erős alkattal áld­ván meg, de szel­lemi tekintetben is bírta mindazon elő­nyöket, melyek ké­sőbb, kora tisztelt és bámult férfiává emelték. Tizenhét éves korában katonai szolgálatba lépett a Bethlen Ádám ne­vét viselő huszárok­nál. — Lengyelor­szág elfoglalásakor (1772.) már kapi­tány volt, s ezredé­vel az Ausztriának jutott Galiczia egyik nagyobb városába küldetett. A közfi­gyelmet már ekkor egészen vonta az magára athletai termetű ifjú száza­dos, ki a legszebb férfi, leghíresebb lovag, legbátrabb vivó volt. Kellemes tár­salgási modorral, vad szenvedélyeket, a szép és nemes iránti lelkesedéssel durva­ságot, a 18-ik század bölcselő szellemével arisztokratikus gőgöt kötött össze, s jellemé­ben ugy felolvasztotta az átmeneti korszak ellentéteit, hogy minden ismerősét a tiszte­let és megbotránkozás, a szeretet és iszony Id. BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓS ÉS CSEREI HELÉNA. (Egykorú olajfestmények után.)

Next