Vasárnapi Ujság – 1865
1865-01-01 / 1. szám - Id. báró Wesselényi Miklós és Cserei Helena 1. szám / Arczképek, Hazaiak - Id. báró Wesselényi Miklós és Cserei Helena (2 arczkép) 1. oldal / Élet és jellemrajzok - Eperjesi r. kath. templom 1. szám / Épitészet; emlékművek; régiségek, Hazaiak - Budai lánczhidtér 1. szám / Táj és utiképek, Hazaiak
g: Előfizetési föltételek 1865-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. Félévre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. Hirdetési kér 1-től kezdve : háromszor vagy már a hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonaban : Klaanrietrin és Vogler. — M.Frank Curthan : Otto Mortirn és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : OppHik Alajos. — és Pesten : a kerteaz gazdáazati ügynökség is. Józseftér, 11. sz. a. BíJjeg-dij, kttlín minden igtatis után 30 ujkr. Id. báró Wesselényi Miklós és Cserei Heléna. Mint olvasóink tudják, a Vasárnapi Újság főbb feladatai közé tartozik, a mult s jelen idők nevezetesb egyéneinek, különösen a haza közéletében feltűnt nyilvános jellemeknek emlékét fenntartani, hogy az a jelen s talán későbbi nemzedéknek is — az átalános biográfiai érdeken kivül — tanulságul szolgálhasson. Tizenkettedik éve most, hogy lapunk arczképcsarnokát folyvástuj meg uj alakokkal gazdagitjuk, s mennél inkább szaporodik gyűjteményünk, annál élénkebben látjuk a hiányokat, melyek vábbi buzgalmunkat veszi igénybe, hogy majd egyszer teljesnek mondhassák gyüjtésünk eredményeit. Ez évi folyamunkat a mult század második felének egy már csaknem feledésnek indult erőteljes alakja fölelevenitésével kezdjük meg, ki ha szerencsésebb korban és viszonyok között születik s lelke roppant erejét magasabb feladatok megfejtésére használhatja,bizonyosan a késő idők hálás megemlékezésére teszi vala magát érdemessé. Idősb báró Wesselényi Miklós,atyja azon sok érdemű s tragikai sorsú Wesselényi Miklósnak, ki viszontagságos életét 1850-ben fejezte be)*), ugy tűnik most fel előttünk, mint kora viszonyainak, az élet hibás felfogásának áldozata, mint csodás vegyülete különnemű tulajdonoknak, kiben a férfias szilárdság hajthatatlan daczczal, s a munkabiró erő a a szenvedélyek féktelenségével párosult. • Arczképét s életrajzát lásd a Vas. Újság 1860. évi 3. számában. Élete zajos és sokszor elborult pályáján jótékony nemzőként örködék mellette a hü nő Cserei Heléna, szelid lelke, a gyöngédség, türelem és női estély mintaképe, s eszményi ellentéte az aczél jellemű, de önfegyelem nélküli férfiúnak. Olvasóink bizonyosan szivesen fognak követni, ha ez eseményekben dus kettős életpálya változatos mozzanatainak szemléletére hívjuk meg. Báró Wesselényi Miklós 1750. decz. 11-én Zsibón született. Alig volt nyolcz esztendős, midőn atyját Istvánt elvesztette. Anyja Vargyasi b. Daniel Polixéna (a tudós Dániel István leánya, s a szintén író Petróczy Kata és gr. Pekri Lőrincz unokája) kora legműveltebb asszonyainak egyike volt, ki a klasszikus nyelveket is jól értette. A heves, parancsoló természetű nő, a ház kormányát erős kezekkel vezette. Fényes elmetehetsége és tudományszeretete mellett, fia tőle örökölte indulatosságát, a Daniel-család e jellemző tulajdonát, mely nála gyakran határt nem ismerő tulságokban tört ki. Egyetlen fiúgyermeke lévén a nagyhírű gazdag családnak, már első gyermekkorában kénye kedve szerint tette, amit akart. Nevelői : Cornides Dániel, a későbbi historikus és pesti egyetemi tanár, és Deáki Pál kolozsvári prédikátor, kinek házánál lakott, inkább tudósok, mint nevelők voltak, s épen nem tudtak hatást gyakorolni a szilaj lelkű ifjúra, ki keveset, majd semmit sem tanult, noha a természet nemcsak testileg pazarolta rá kedvező adományait, gyönyörű és erős alkattal áldván meg, de szellemi tekintetben is bírta mindazon előnyöket, melyek később, kora tisztelt és bámult férfiává emelték. Tizenhét éves korában katonai szolgálatba lépett a Bethlen Ádám nevét viselő huszároknál. — Lengyelország elfoglalásakor (1772.) már kapitány volt, s ezredével az Ausztriának jutott Galiczia egyik nagyobb városába küldetett. A közfigyelmet már ekkor egészen vonta az magára athletai termetű ifjú százados, ki a legszebb férfi, leghíresebb lovag, legbátrabb vivó volt. Kellemes társalgási modorral, vad szenvedélyeket, a szép és nemes iránti lelkesedéssel durvaságot, a 18-ik század bölcselő szellemével arisztokratikus gőgöt kötött össze, s jellemében ugy felolvasztotta az átmeneti korszak ellentéteit, hogy minden ismerősét a tisztelet és megbotránkozás, a szeretet és iszony Id. BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓS ÉS CSEREI HELÉNA. (Egykorú olajfestmények után.)