Vasárnapi Ujság – 1866
1866-03-04 / 9. szám - Nehány szó a régi sirokról. Lehoczky T. 101. oldal / Elmélkedések; Értekezések; fejtegetések
matja a rendes költségeket fedezendő. Egy beteg élelmezési és gyógyítási dija naponkint 42 krban, a honoratior betegeké 1 ft. 50 krban van megállapítva. Közli Pataki Ferencz. 101 Néhány szó a régi sírokról. A Politikai Újdonságok I. évi 2. számában Szántay Aladár ur czikkét a Debreczen melletti pogány sírokról olvasván, szabadságot veszek magamnak az eszme lánczolatánál fogva ez ügyben, tájékozás végett, néhány szót mondani, annál inkább, mert meg vagyok győződve, miszerint a mintátalában ritkán jelennek meg lapjainkban a régészetre vonatkozó értekezések, ép oly élénken és buzgón olvassák azokat nemcsak a szaktudósok s a régészet barátai, de átalában az ezek iránt közönyösebb olvasók is. Hogy Debreczen mellett pogány sírokat fedeztek fel, azon legkevésbbé sem csodálkozhatni, ha tudjuk , hogy hazánk majd minden megyéjében, a Duna és Tisza közt épen ugy, mint azon tul, egészen fent az északi Kárpátok töveinél gyakran találtatnak ily ős-és középkori sirok. Igy nem említve azon számos helyet, melyekről Jászay Pál és Érdy emlékszik, felhozom, miszerint Felső Dobszán s Buzitán Abauj megyében, Bátán, Miskolczon, Peteden, Abódon Borsod megyében, Kis-Szeczen Barsban, Puszta-Szent-Györgyön, Réven,Tégláson Bihar megyében, Bodrogkeresztúron, Zemplénben, Borsán, Ujhelyen, Rónaszéken Máramarosban, Verpeléten Hevesben, Nagyfaluban, Szabolcsban, Zelenén, Hereczénben, Madácskán, Nógrád megyében , Felső-Kubinban Árvában, Nolczón Turóczban, Szent-Andráson Liptóban s közelebbi időkben Muzsajon,Kis-Dobronyban, Maczárfalván , Szolyván, Szuszkón,Pudpolóczon, Klaczanón, Selesztengyében, Beregmelyen érdekes bronztárgyakkal bőven ellátott hamvvedreket s pogány sírhelyeket találtak. Mi egyrészt kétségtelen bizonyítja, hogy hazánkban már jóval a a rómaiak beköltözése előtt, más, az idő folyamában eltűnt, nép tanyázott, sőt mint bizton következtethetni, nemcsak tengődött, hanem fényűzési czikkei után itélve, kereskedésben s akkor időkhöz képest, jóllétben élt. Erre például csak azon esetet hozom elő, hogy Bereg megyében Munkács közelében, hol számtalan régi sirhalom van, néhány év előtt az úgynevezett Lovácska hegy oldalában a kőtörők egy kőlapokkal borított sírra akadtak, melyben néhány nagy emberi csont mellett mintegy 30 darab vastag ezüstpénzt leltek, melyek II. Fülöp macedóniai király korából valóknak ismertettek, s egyik oldalukon egy koszorúzott sisakos, szakállas főt, a másikon pedig egy lovas embert idomtalan alakban ábrázolnak. E körülmény igazolja azt, hogy e sírnak körülbelül 2202 évesnek kell lenni, II. Fülöp 336-ban K. előtt hunyván el; — de igazolja azt is, hogy e vonalon már akkor is közlekedési, kereskedési ut volt, mert a régiek halottaikat többnyire utmentében takariták el s ez útvonalon más helyeken is folyvást tűnnek elő régi sirok, mint Klaczanón, Szuszkón, Szolyván, Pudpaloczon, mely utolsó helység már nem messze Galliczia határától fekszik. Az e helyeken 2—3 év alatt talált sirokban a bronzkorból való hamvvedrek s ezekben tömérdek különféle alakú bronz tárgyak fordulnak elő. Én magam többet összegyűjtöttem eddigelé csak e vidékről száz különböző darabnál, mik közt lándsák, kések, harczvésők, csákányok, fűrészek, sarlók, láb- és karpereczek, csatok, gombok vannak. Érdekes a többi közt gyűjteményemben egy egészen ép sarló 7 hüvelyk hosszú nyéllel, melyet Sacken báró, a bécsi cs. régiség- és éremgyüjtemény tudós őre, a maga nemében páratlannak ismert: Szuszkón, egy igénytelen orosz falu határában, a többi közt egy csinos alakú bronzstilusra is akadtunk. A régészek, mint tudjuk, három, t. i. kő, bronz- és vas-korszakra osztják a mult időket, azoknak jellegei szerint, a minta különféle helyeken tett, de mindenütt egyenlő eredményt mutatott felfedezésekből biztos megállapodásra jutottak. Első, ki e felosztást megkísérte, volt Worsaae J. J. A., dániai régész, s utána már kitűnő régészek, milyenek Wocel, Klemm, Keller, Jahn, Uhlemann, Sacken, Ritter, Forchhammer, Steenstrup, Lubbok, Morlot sat., kik e felosztást követék. Az egyes korszakoknak határát ugyan nem lehet körvonalazni, mert az átmenet egyik korszakból a másikba a műtárgyak és eszközök használata és készítésére nézve huzamosb ideig tartott, s itt a különféle vidék és távolság is jön tekintetbe; de azérttalán elfogadják, miszerint az emberek alkotásától az 5kor közepe tájáig terjed a kő, s azontúl az ókor végéig, tehát 395-ig K. után a bronz-korszak, a középkorban, azaz 395- től kezdődik a vaskorszak. Innen látszik, mily becsesek a tudományra nézve a kő és bronz, valamint a vaskorszak első stádiumából való műemlékek, de mindenek felett a kőből készült régi eszközök, mert ezek, főleg nálunk, vajmi gyéren találtatnak. Hazánkban ekkorig tudtommal csupán Ó-Szennán, Korfün, Kis-Terenyén, Kálna-Felső- Vadászon, Bogsánban és Földváron fordultak elő; ellenben a bronztárgyak igen gyakoriak, s ép azért most már kevésbbé becsesek; azonban egyes ritka példányok most is sokat érnek s drága pénzen vásároltatnak. A régi tárgyak többnyire barlangokban, sirokban találtatnak, s ép azért nem lesz érdektelen ez alkalommal a régi sírokról s temetkezési helyekről rövideden értekezni. Az ősidők, tehát a kőkorszakból való sírok hazánkban gyéren fordulnak elő, nem ugy mint Dániában, Németalföldön Angolhonban , Spanyol- és Francziaországban s Némethonban Sziléziáig, jóllehet Csehországban és Galicziában is észleltettek. Az szakból e korvaló sirok kétfélék: földszinfelettiek és földalattiak. A földszinfelettiek ismét kétfélék, t. i. vagy olyanok , körben melyek vagy négyszögben fölállított kőládát képeznek; az e czélra összehordott kövek néha 10— 20 láb hosszú, 12 láb széles és 5—8 láb magas tért foglalván el s tetejök nagy kőlappal befedve, belsejök pedig a hulla felett föld és fövenynyel betömve levén; vagy olyanok, melyeknek kőládája mesterségesen készített halmon fekszik, mely halom néha 100— 200 lábnyi hosszubad körben kövekkel van bekeritve; az ily mesterségesen felállított sirdombok hunhalmoknak is neveztetnek. A földalatti sirok fekszenek a felettök emelkedő föld- vagy kőhalom alatt s belől szintén kőlapokból készitett 1 — 2 kamarát (boltot) tar- Viski ref. templom (Marmaros megyében) — Miszkovszky rajza. Decs város, Erdélyben — (Fénykép után.)