Vasárnapi Ujság – 1866

1866-01-07 / 1. szám - Deák Ferencz 1. szám / Arczképek, Hazaiak - Deák Ferencz (arczkép) 1. oldal / Élet- és jellemrajzok - Uj háznégyszög Pesten 1. szám / Épitészet; emlékmüvek; régiségek, Hazaiak - A maorik fegyvertáncza 1. szám / Természettudomány; ipar; művészet; gazdaság; népisme

Deák Ferencz dicső hazánkfia jól eltalált arcz­képét veszik ez évi első szá­munkkal olva­sóink. Gyönyör­ködjünk nemes arczvonásai­ban azon férfi­nak, kinek ne­vét nagy és ki­csiny, dúsgaz­dag és koldus határtalan tisz­telettel ejti ki e hazában, ki­nek hire mesz­sze túljárja or­szágunk hatá­r tárait, a­mire pillanatban nem csak a laj­tántuli népek, de Európa nem­zeteinek mil­liói tekintenek, tőle várván azon roppant nagy kérdések megoldását, melyektől az annyit szenve­dett ország,s a százados elnyo­más alól kibon­takozott Auszt­ria népeinek jövendő földi szerencséje jól­léte , nyugal­ma, csendessé­ge és kifejlő­dése függ. Mi az, a­mi egyes halandó­nak a nagyság, köztisztelet, el­ismerés és hála koszorúit meg­adja? A termé­szettől adott magas tehet­ség, az ennek megfelelő tu­dományos készültség, a lángész és tetterő még nem vezeti be az államférfit a nemzetek kedvelteinek Pantheonjába. Az előszámlált tulajdonokkal majdnem mindazok birnak, a kiket a sors keze országos ügyek ve­zetésével bizott meg. — A népszerűség? Még ez is sok­szor csak hamis gyémánt, mely egy ideig ra­gyog, csalja a szemet, de idő­vel elhomá­lyosodik s az emberek ma­guk szégyen­lik , hogy ál­istent tettek bálványukká, a ki hízelgett hiu­nak , vágyaik­felhasz­nálta a divatos nagy szavakat saját rendszere dicsőitésére, de a midőn meg­érkeztek a meg­próbáltatás ne­héz napjai, a midőn az Ígé­retet ménynek ered­kel­lett felváltani, a midőn már nem csak saját magáért, ha­nem az őt ma­gasra emelő népért is kel­lett volna va­lamit tenni: ki­derült, hogy a képzelt nagy hazafi, híres népember és mindenható miniszter csak saját érdekét tekintette fő indító oknak; szövetkezett a néppel, míg en­nek vállain ma­gasba kapasz­kodhatott, az­után eljutva a hatalom pol­czára, mindent, a mi vele és előtte történt, csak eszköznek tekinte, melylyel saját czéljához juthatott. S rövid idő lefolyása után ő is csak az lesz, a mi hivatalbeli előde volt, s

Next