Vasárnapi Ujság – 1867
1867-04-21 / 16. szám - A bor az ó-kori népéletben. Rónaszéky 188. oldal / Elmélkedések; Értekezések; fejtegetések
188 másolták itt le, annyi hűséggel, mennyit az idealizálás engedni szokott, a melyben Wasa Gusztáv egykor a dánok üldözése elől rejtőzött, mig derék daleltarlusainak élén a barátságtalan hegyek közül kitörvén, végre a gyűlölt idegeneket az országból kiűzte. E történelmi emlékhez az ó svéd építészet emléke is csatlakozik ez épületben. A tetőn moha terül, a falak pedig a rovátkos faépítésmódnak nyújtják érdekes képét. Csigalépcső vezet az emeletre, melyet folyosó vesz körül, régi módi ólmos ablakokkal. A belső falak nyírfával vonják be. Ennek tökéletes ellentéte az újkori párisi munkások lakháza franczia negyedben. Na apoleon császár, ki sokat foglalkozik a munkások ügyével, mintaképen készíttette ezt, munkások, kis iparosok, alsóbb rendű tisztviselők s általában tisztességesebb szegény emberek számára. Ez épületek alapfala épületkő és vízhatlan vakolat, a többi fal a mintán tégla, a tetőzet pedig horgany.Egy ilyen épület két családra van számítva, s felül padlásszobával, alul pedig bolttal ellátva. Az angol negyedben Afrikát egy tunisi ház képviseli. Chapon építette a tunisi bey megbízásából, a belső felszerelést pedig arab munkások teljesítették. Az épület a legtisztább keleti stylt viseli magán. Két végén jókora pedig márványlépcső, sok oszlopokon nyugszik, s közepén szökőkút bocsátja hűsítő sugarait a levegőbe. Belső terjedelme oly nagy, hogy benne törvényszéki, elfogadó és azonkívül tágas terem van a bey testőrei számára, továbbá kávézó szoba és a kelet sajátságairól némi fogalmat nyújtó bazár van. A muszka parasztház tulajdonképen fedett udvar összekötötte két épület. Falai hántott veres fenyőből vannak. A hasábokat egymásba ékelik, a nyílásokat csepüvel bedugdossák. Földszint az ólak vannak, csak a felső rész szolgál emberek lakásául. A legnagyobb szobának tetemes részét elveszi az óriás boglyakemencze,a muszka paraszt nélkülözhetlen házi barátja. A lépcső kívülről vezet fel, kettős épületet össze A kötő fedél alatt tartják a kocsikat s gazdasági eszközöket. Az egyik ház rendszerint kisebb és csinosabb; ebben szoktak a család vénei: nagyapók és anyák lakni. Legnevezetesb ez épületben, hogy egyetlen szeg sincs rajta. A franczia negyedben szembetűnő épület a fényszobrászati műhely. A mai kor ez egyik legszellemdúsabb találmányának szeszélyes stylü hajléka több kiszögelléssel ellátott jókora épület, melynek közepén kupolás kert, gyülésterem van, e körül pedig szobrászati műhelyek és műtermek. Mindez épületek azonban méltóság és előkelőség tekintetében nem mérkőzhetnek a német negyedben fekvő portugál pavillonnal, melyen a Braganzák czimerei díszlenek. Szorosan a 16-ik századbeli épületmaradványok mintája szerint építették ezt, melyek közt a cintrai palota és a batalhai zárda különösen kitűnő példányok. A török pavillon-csoport tulajdonkép három épület: egy mosé, egy kioszk s egy fördő. A mosé kis-ázsiai mintára készült, s a homlokzat épitészeti szirádái a brassai mosén levők után vannak csinálva. A kioszkban pompás szoba van, köröskörül kerevettel, középett pedig kútfő ígérkezik kellemes hűsitéssel a nyári forró napokra. A fördő hű másolata a török fördőnek, csakhogy kis mérvben. A helvét szövetség, több más ország példájára nem elégedett meg a kiállítási palotában kimutatott térrel, hanem külön svájczi pavillont is épittetett művészi kiállitmányainak. Tekintélyes mérvű palotaszerü épület ez, melynek idomzatai, a svájczi hegyi kunyhókra emlékeztetnek. Legyen elég ennyi azon épitmények közül, melyet a kiállítás ez egyesült országában a különböző képességeket és sajátságokat képviselik. Magyar pavillont, magyar művészet, ipar vagy természeti kincsek külön tekintélyes kiállítási helyiségét ne keressük még itt ezúttal, csak reméljük, hogy egy újabb kiállítás készültebben, versenyre erősebben fog minket találni, mint az eddigiek találtak. A bor az ókori népéletben. 1. A szőlőtőke elterjedése. Az emberi művelődés történetével legszorosabb kapcsolatban áll a tenyésztett növények története. Mindenesetre ezek valának azon tényezők, melyek a kóbor vad barbárokat állandó lakhely épitésére kényszeriték. Ezek valának vad szokásaik szeliditői, s a humanismus leghathatósb létrehozói. Még Afrika mesés homályban borongó belsejében is, a Csendestenger szigetein, egyszóval mindenütt, hova eddigelé el sem hatolt a polgárisodás éltető világa, s hol a benszülöttek mai napiglan is az állatiasság legalsóbb fokán állanak, a gabnaneműek leendőnek bizonyára a műveltség legfontosb létrehozói. Azon növény, mely végkifejlődéséig nem nélkülözheti semmikép az emberi segédkezet, önkénytelen hordozója a művelődésnek. Ily szerep jutott — a gondviselés által — a mindenütt kedvelt s igen elterjedt szőlőnek is. Hogy az emberek a bort, illetőleg a szőlőt már az özönvíz előtt ismerték, az tény; a szentírás tanúbizonysága szerint az özönvíz elmultával Noé atyánk első teendője szőlőtőke-ültetés vola. Azon kérdésre: ki lett legyen a bor legelső izlelője: biztos, pontos választ adni lehetetlen, azért legjobb, ha Noéra hagyjuk, hisz a nóta is bizonyítja ezt, mondván: Noé mondá az Urnak akkor: „Ez a víz nekem sehogy sem smakkol; Nem ihatom, csupa utálat, Beledöglött az a sok állat!" És az Ur mondá neki akkor: „„No, hát igyál, nesze itt a bor."" A szőlő eredetét — illetőleg azon kérdést is, melyik földrész volt ezen nemes gyümölcs szülője, sűrű, soha el nem oszló homály fedi, s ezt a tudósok számtalan évek hosszú során át tett vizsgálódásai s kutatásai sem valának képesek eloszlatni, nem is sikerülend ez soha. Ázsiának ősrengetegeiben az ezredéves faóriások derekát futja körül a venyige, egyik fáról a másikra kúszik, beárnyalva az egész ősrengeteget. Itt a szőlőtő valóságos királynéja az erdőnek. Igen, mert gyakran 5—6 lábnyi átmérőjű törzse van, ezért ez Göröghonban építőanyagul is szolgált az ephezusi Diána templomához. A metapontumi Juno templomának külső oszlopai szintén szőlőfából készültek, amiért is Plinius a szőlőindát nem számítja a kúszónövények sorába, hanem egyenesen a fákhoz. A vadon termő szőlőből a forró égöv alatt jó édes bor készül. A szőlő vadon legpompásabban a Fekete-tenger keleti részén, a Kaukázus tövén, Mingrélia és Imerithiában tenyészett s ott, hol a mesés ó-korban Aetes gyönyörű palotája, és Leukothea nagyszerű temploma állottak, s a hol Circe lakott, bár- kupolák, homlokzatán A márványos előcsat Segesvár (Erdélyben). — (Keleti Gusztáv rajza.) Delelő szántóvetők. — (tíreguss János rajza.)