Vasárnapi Ujság – 1872

1872-09-15 / 37. szám - Bánó József 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Gubody Sándor 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Perczel Béla 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Trefort Ágoston 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Trefort Ágoston (arczkép) –á–r– 449. oldal / Élet- és jellemrajzok - A Herkules-fürdő Mehádia mellett (8 kép) 37. szám / Táj- és uti-képek, Hazaiak - Belga galambház 37. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság

37-ik szám. 31 .Tizenkilenczedik évfolyam. Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 frt. — Fél évre 2 frt. 50 kr. Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer halálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajczárba számíttatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Hausenstein és Vogler, Wollzeile Nr. 9. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajczár.­ ­ A volt igazságügyminiszter rég hirlelt s közelebbről bekövetkezett visszalépésével, az igazságügyi tárczát a volt vallás- és köz­oktatási miniszter, Pauler, vette át. Helyére a kormányelnök választása s a fejedelem bizalma azon férfit ü­lteté, kinek arczképét nem először közli most a „Vasárnapi Újság", mert közéletünk egy régi munkását, a ma­gyar alkotmányos életnek még a forradalom előtti szabadelvű ellenzék korából ismeretes, s azóta is a közügyek nem egy ágában, a szellemi és anyagi érdekek terén egyaránt tevékeny bajnokát tiszteljük benne. Trefort Ágoston, az uj kul­tuszminiszter , mint európai miveltségü s széles látkörű em­ber ismeretes. Hogy báró Eöt­vösnek sógora, az nála többet jelent, mint az esetleges rokoni összeköttetés egyszerű tényét, mert a nagy emberekkel való összeköttetés ép úgy szolgál­hat előnyünkre, mint hátrá­nyunkra , a szerint a mint az elővéleménynek s várakozás­nak , mely ez összeköttetésből ránk hárul, megfelelni képesek vagyunk vagy nem; s a sze­rephez és munkakörhöz, mely a névhez kötve van, elég te­hetségünk van , vagy nincs. Trefort viszonya Eötvöshöz nem határozódott abban, hogy két testvért birtak nőül. Első fiatalságuktól fogva szoros ba­rátság fűzte őket össze. Közös eszmék lelkesitették s közös törekvések irányozták pályá­jukat. Már első irodalmi fellé­péseiknél együtt találjuk őket. Az első „Budapesti Szemle" köteteiben egymás mellett áll nevök. Mikor a Kossuthtól át­vett „Pesti Hirlap" a nyugat­európai parlamentarizmus esz­méinek közlönyévé vált,Szalay és Csengery mellett együtt látjuk a két „doctrinak­"-t a­hogy őket akkor sokan gúnyolták, Eötvöst és Tre­fortot, a közel diadal reménye nélkül, de azért ép oly ernyedetlenül küzdeni, mintha bizonyosan tudták volna, hogy alig pár év meghozza eszméiknek a fényes sikert. Trefort Ágoston. Az 1848-diki minisztériumban Eötvös tár­czát nyert, Trefort mint államtitkár (Klauzál mellett) foglalt helyet. Mikor a vihar felhői vészterhesebbekké váltak, mintsem a békés munkálkodásra még idő­s tér lehetett volna, együtt hagyták el a haza földjét. Együtt tértek vissza ismét. Az ujabb alkotmányos küzdelmek megint szorosan egymás mellett találták a két régi barátot. S bár Eötvös ismét miniszter jön, mig Trefort csak magán­ember maradt s anyagi érdekű vállalatok élén állott, teljes mértékben birta sógora bizalmát, be volt avatva terveibe, bele­élte magát eszméibe s lépésről lépésre követte Eötvös idealizmusának fennszárnyaló utait. Eötvös meghalván, Andrássy, akkor ma­gyar miniszterelnök, Trefortot kinálta meg legelőször az üresen maradt székkel. Szive sokkal jobban volt érdekelve a közcsapás­ban, mintsem erőt érzett volna magában, biztos kézzel fogni fel s reszketés nélkül szőni tovább az előtte oly drága kéz által elejtett fonalat. „Ne kívánjátok tőlem" — mondá — „hogy az ő még meleg székébe ül­jek." Az események úgy hozták magukkal, hogy két év múlva ez mégis megtörténjék. S az ország most azt várja, hogy Trefort az Eötvös félbehagyott munkáját fogja foly­tatni. Íme, mennyi érintkezési pont, a­mi ön­kénytelenül is a két államférfi közötti ös­­szehasonlításra hívja föl a szemlélőt. A sok hasonlat mellett lényeges kü­lönbség is van a két ember közt. Mint a kelmének szine és visszája, ugy állanak egy­máshoz: ugyanaz s mégis más. Az Eötvös magas idealizmusa bizonyos fényt és zománczot kölcsönzött a kelme színének; költői szelleme virágokat hím­zett a sötétebb alapra, s ha for­gattad, a mint a nap sugarai reá estek, különböző színekbe játszva csillogott; a meleg ke­dély lágyságot öntött rá, mint a bársonyra s érintése puha és mégis villanyos volt. Visszá­ján hiányzik a zománcz, a szí­nek élénksége, s a rajz virágai; de a szálak erősebbek s a kel­me tartósságának alapja abban gyökerezik. Trefort az anyagi érdekek körüli világos érzel­met párosítja a szellemiek iránti fogékonysággal, ő Széchenyi politikának hive, a a­ki azt tartá, hogy anyagi erő s nemzeti gazdagság emel a kultura magaslatára, a nélkül, hogy emezt,mint végczést szem elől tévesztette vagy épen ki­csinylette volna. E sorok író­ja, 1867-ben, a minisztérium megalakulása után kevéssel, a budai országház folyosóján találkozott Treforttal, épen a két ajtó kö­zött, melyek egyike a közoktatási, másika a közlekedési minisztériumba vezetett. ,,E két ajtón belül van Magyarország jövője" mondá Trefort. „Iskolák és vasutak: e két szóban van jövőnk programmja; szellemi és TREFORT ÁGOSTON.

Next