Vasárnapi Ujság – 1874

1874-07-26 / 30. szám - Utazás a tenger alatt. Verne Gyula regénye után. (28 képpel) 471. oldal / Elbeszélések; genreképek

472 VASÁRNAPI ÚJSÁG. XXI ÉVFOLYAM.­­ 30. SZÁM, s ugyanazon hó 6-kán összeforrt vele. Egy hét múlva, február 13-án, az Aphroesia sziget tünt föl, csak tiz méternyire Néa-Kamennitől. Épen e tenger­ tájon voltam akkor s szemem előtt ment végbe az egész tünemény. Az uj szigetke háromszáz láb átmérőjű volt s harmincz láb magasra emelkedett a tenger fölött. Fekete és üvegesült lávából állott, földspát-vegyülékkel. Végre márczius 10-kén egy még kisebb sziget, a Réka ütötte föl a fejét. Azóta e három sziget, lassú, de folytonos emelkedéssel, összeforrt, egygyé lett. Most egy szigetet alkotnak." — „S a szoros, melyben most vagyunk?" — „Még itt van, nézze, a térképen, de valószinüleg el fog tűnni. Mert 1866 óta még nyolcz kis sziget emelkedett ki Néa és Paléa között. S mivel ez folyvást igy tart, látni való, hogy a két sziget nemsokára össze fog forrni és egy lesz. Míg a Csendes-óczeánon szalagok és puhányok készitenek, évezredek alatt, uj szigeteket, itt a vulkáni erők működése teszi ugyanazt. Lássa, ilyen munka megy végbe a tengerben!" A Nautilus e­közben egy helytt állott. A hőség már tűrhetetlen fokig emelkedett. A légmentes elzárkózás daczára is behatott a kénszag. A tanár a megfuladáshoz érezte közel magát. A veríték csorgott le róla. — „Nem állhatom tovább!" — nyögé. — „Valóban eszélyesebb lesz innen odább állani." — mondá Nemo kapitány egykedvüleg s a szokott módon kiadta a parancsot. Egy negyed óra múlva a tenger szinén úsztak s f­is levegőt lélekzeltek. Másnap, február 16-án elhagyták ez öblöt, mely Rhodus sziget és Ale­xandria közt, többnyire 3000 méternyi mélységű vízzel, terül el, s a Nautilus, a Cerigói nyilt tengerre érve, kijutott a görög Archipelagusból, miután a matapani fokot megkerülte. A Földközi-tenger sikján voltak. (Folyt. követk.) Egyveleg. — Politikai merényletek 1850 óta. Viktóriát, Anglia királynőjét 1850. junius 28-án Roberto Pate elbocsátott huszárhad­nagy botjával ütötte meg. — Poroszország volt királyára 1850. május havában Sei­fenlange (Sefelage) lőtt ezzel a fölkiáltással: „szabadság mindörökké!" — Poroszország jelenlegi királya 1861. június 14-én Be­cker Oszkár joghallgató két pisztolylövé­sének volt kitéve, mert a merénylő sza­vai szerint a király nem volt képes Német­ország egységét létesíteni. — Az osztrák­magyar uralkodót 1853. február Libényi 20 éves szabólegény szúrta 18-án nya­kon. — III. Fedrinándot, Párma hercze­gét 1854. márczius 20-án szúrták agyon. A gyilkos maga megszökött, ellenben tőre a herczeg testében maradt; a kínos halál 23 óra múlva következett be. — Spanyol­ország királynőjé­t (második merénylet) 1856. márcz. 28-án a fiatal Fuentes Raymond kocsijában akarta agyonlőni. Egy rendőrügynök még idejekorán akadá­lyozta meg a tettet. — II. Ferdinándot, Nápoly kirá­lyát 1856. decz. 8-kán a hadiszemle alkalmával Milano Agesilas támadta meg a szuron­nyal. — III. Napoleon ellenében már 1852-dik évi október havában egy 1500 golyóval töltött pokoli gép volt fölszerelve Marseilleben. Azonban a merényletet nem vitték ki. A második merényletet 1853.julius 5-én kisérlették meg ellene, mikor az opera comi­queba kocsizott. 1855. ápril 28-án Pianori nevű olasz kétszer lőtt rá a champs-elysées nagy be­járata előtt. 1857-ben Tibaldi, Bartoletti és Grilli Angolországból Parisba jöttek, hogy a császárt meggyilkolják, de a rendőrség kezeibe kerültek. 1858. január 14-én Orsini, Gom­es, Pieri és Rudio bombáikkal a császári kocsi felé lőttek; ez alkalom­mal sok körülálló megsebesült. 1863. deczember 24-én Greco, Trabucco, Imperatori és Scaglioni követtek el a császár ellen merényletet. — Görög­ország királynőjét, ki férje távollétében az országot kormányozta, Dosios tanuló lőtte meg. — Viktor Emánuel ellen 1858-ban követtek el merényletet, a­melyet Cavour gróf ugyanazon évben ápril 16-án jelentett föl a parlamentben. — Lincoln elnököt 1865. ápril 14-én Washingtonban a Ford-szinház­ban Booth szinész lőtte agyon. — 1866. ápril 16-án II. Sándor orosz c­ár ellen a pétervári nyári kert­ben Petrovics orosz nemes követett el pisztolyme­rényletet, melyet Komissaroff József paraszt hiúsi­tott meg. — Május 7-én Cohen Jenő, Blind Károly mostoha fia ötször lőtt gróf Bismarckra Berlinben, a­nélkül, hogy a grófot megsebesítette volna. — Mihály szerb fejedelem 1868. június 10-én a top­sideri parkban húgával Konstantinovics Annával együtt lett egy merénylet áldoztává. — 1872-ben követtetett el a westerwellesi merénylet. — A leg­újabb merényletet Kullmann Ede kádárlegény követte el Bismarck herczeg ellen. — Megjegyez­zük, hogy ez összeállítás, melyet a lapok most közöltek, nem teljes; igy pl. a párisi kiállítás alatt Berezovszky nevü lengyel az orosz czárra lőtt, de nem talált; nincs e sorozatban Prim meggyilkolta­tása 1870-ben és más merényletek. •/­ Magyar és franczia borok. Az „Illustration" szerint Magyarországon jelenleg 7 — 800,000 hek­tárnyi terület van szőlőtővel beültetve, a­melyről évenként egyre-másra 19 millió hektoliter bort szűrnek. „A magyar borok — irja a franczia lap — meglehetősen hasonlítanak a franczia borokhoz, de valamivel több szesz- (alkohol-) tartalom van bennök. Úgy látszik, hogy a magyar borok mind nagyobb versenyt kezdenek kifejteni a franczia borokkal szemben, de azért a mi szőlőtermelőink (már t. i. a francziák) mindaddig nem­ félhetnek magyar versenytársaiktól, mig azok a szőlőt csakis a hegyoldalakon művelik, továbbá mig a népesség oly gyor s a munkabér oly magas lesz Magyarország hegyvidékén, mint jelenleg. De mihelyst a magyarok­nak eszébe jut a sikon is bort termelni, már akkor csakugyan komolyan félhetünk a magyar borok ver­senyétől. Tudva van, hogy Magyarország leghíre­sebb borai azok, melyeket Tokaj környékén, tehát a Kárpátok déli lejtőin termesztenek." — Hogy öntözik London városát? utczáinak öntözése a lehető legnagyszerűbb London válla­lat, a felügyelőkkel és őrökkel együtt 1500 embert foglalkoztat, megfelelő számú öntöző kocsikkal és lovakkal. E kocsik egy száraz nyári napon kevesebb, mint 30,000 tonna vizet öntöznek nem szét csak a belvárosban, s minthogy ama napok száma, melyeken az öntözés múlhatatlanul szükséges, évenként egyre-másra 120—130-ra tehető, az öntözés költsége pedig egy év alatt 3 millió 750 ezer frankra rúg,minden öntözési nap 25 — 50,000 frankba kerül. •/­ Vasúti statisztika. Angol-, Francziaország és az Egyesült­ Államok összes vasutainak mozdo­nyai évenként 4 millió 150,000 lóerőnek megfe­lelő munkát képviselnek s az összes mozdonyok által megfutott távolság 900 millió kilométert tesz, a­mely távolság 22,000-szer annyi, mint a föld kerülete. •/­ Még egy Mac-Mahon. Az „Illustration" czimü párisi lap szerint Victoria-gyarmat parla­mentjének (Ausztráliában) választott elnökét szin­tén Mac-Mahonnak nevezik. •­ Örmény hiedelem a földrengésről. Egy angol az Ararát hegyaljában hírlapot alapított kizárólag a környékben lakó persak és örmények számára. A lap már annyi előfizetőt kapott az ottani lakosság között, hogy kiadása egy krajczárjába sem kerül a vállalkozó angolnak. E lap egyik tárczaczikkéből egy külföldi lap következő érdekes részt vesz át: Furcsa módon magyarázták meg az ázsiai örmények a földrengés eredetét és elméletét. A földgömböt, mondják, egy óriási nagyságú bika tartja, mely nyugodtan alszik, de valahányszor a legyek túlságo­san bosszantják, meg-megrázva fejét, egész teste lázas remegésbe jön és ez hozza létre a földrengé­seket. Ha egyszer föl fog ébredni, lerázza hátáról a földet s akkor vége lesz a világnak. •/­ A gyermekek természetes és mesterséges táplálása. Bouth tanár szerint, a­ki nem győzi eléggé ajánlani az anyáknak, hogy gyermekeiket maguk táplálják, majdnem biztosan lehet állí­tani, hogy 100 természetes uton táplált gyermek közül, 62 a legjobb növekvést mutatja, 23 tűrhető egészségnek örvend s csak 14-nek van gyönge egészségi álla­pota. Ellenben ugyanily számú, de mes­terségesen táplált gyer­mek közül csak 10 tüntetett föl kifogástalan, egészséges nö­vekvést; 26 közepes egészségű, 64 pedig határozottan beteges és csenevész volt. •­­ Az idei késő fagy oka. Ama szám­talan sok elmélet között, melyeket az idei késő tavaszi fagy természeti okairól vi­lággá bocsátottak, a Fouvielle franczia tudósé is megérdemli, hogy megemlítsük, ámbár annak helyességét sokan megtá­madták. Fouvielle szerint a föld akkortáj­ban, mikor ama késő fagyok előállottak, a steroid-csoport mögé jutott útjában ezek a miniature-világocskák, mint valami s függöny, elfödték előle a napot, illetőleg a nap melegének nagy részét elnyelték, ugy hogy mihozzánk aránylag igen kevés juthatott belőle. •­­ Hid a Gangesen. A hinduk szent folyóján, a Gangesen, Kalkuttánál szép híd vezet keresztül, melyet az angolok nem régen végeztek be. Brahma buzgó hívei váltig lármáztak és tiltakoztak e híd épí­tése ellen, de biz az nem használt semmit. Most aztán kibékültek­­ a gondolattal és a benszülöttek is bátran járnak-kelnek a hi­don, mitsem­ törődve ama borzasztó jöven­dölésekkel, a­melyek tudtul adták a hívek­nek, hogy a megbántott isten haragja egy napon le fogja dönteni a hidat a folyóba s ez pedig a tengerbe sodorja. — Tündér-asztal. Mint a d'Orient" írja, az orosz c­ár egyik „Mess. palo­tájában bámulatos készítésű asztal Az asztal alakja gömbölyű s egy emelvényen van. áll. Adott jelre eltűnik, s közvetlen helyet ad egy másiknak, mely terhelve van a különféle ételekkel, italokkal, s ezek helyett a vendég kivánatára egy gyenge nyomás alkalmazásával ismét más tűnik elő. • Tréfás meglepetésnek jó, azonkívül fölös­legessé válik a sok cseléd jelenléte, s így feszte­lenné teszi az asztal fölötti társalgást. Hanem persze a czár kincsei is kellenek hozzá. •­­ Amerikai humbug. Egy pennsylvániai lapban a következő komolyan előadott, de azért alig hihető újdonságot olvassuk: Kernville-ben X. asszonyság egy tyúktojást addig áztatott eczetben, mig héjjá egészen meglágyult, úgyhogy azt egy szükszaru körülbelől tiz iczes üvegedénybe szoríthatta. Ekkor az üveget a tojással együtt egyarányu melegségü kemenczébe tette s ott tartogatta mindaddig, mig a tojásból a csibe szerencsésen kikelt. A csibét gon­dosan fölnevelte s azt a philadelphiai állatkertnek ajándékozta. Az emlitett lap irja, hogy most ugyan ily módon egy amerikai sastojást költet ki s azt az 1876-ki világkiállításra küldi föl. Hogy az eczet megpuhítja a tojás meszes kérgét, elég cseppevő mu­togatja, hanem ha az üvegben ki is kel belőle va­lami, az csak a kacsa lehet. UTAHS A TE­­GER ALATT: A búvár.

Next