Vasárnapi Ujság – 1875
1875-08-01 / 31. szám - A rend és közbiztonság őrei Törökországban. (2 képpel) Erődi Béla 485. oldal / Általános nép- és országisme
31. SZÁM. 1875. AUGUSZTUS 1. • VASÁRNAPI IJJSÁG. 485 A rend- és közbiztonság őrei Törökországban. Keletnek képe sokban elütő nyugatétól. Ott még ma is olyan intézmények vannak életben, melyek nyugaton már több század előtt eltűntek s helyesebb és megfelelőbb intézményeknek engedték át a tért. jellemző az utazás keleten ma Sajátságos és is, majdnem olyannak mondható az ott, hol a vasút érintetlenül hagyta a talajt, mint volt hajdan a pátriárkák idejében Eltekintve az ázsiai Törökországban uralkodó karaván utazástól, melynek sok eredeti, de mindenesetre legtöbb kellemetlen oldala van, az európai Törökországban divatozó utazás is igen sok sajátságos vonással bir. Pár év előtt Bulgáriának és Iíumeliának egy nagy részét beutazván s hónapokon át lakván e vidékeken, elég alkalmam volt ez utazásnak jó és legkivált minden rész oldalával megismerkedni. Bolgárországnak lakói nagyobbrészt bolgárok lévén, s e nép a szláv agitatorok által pénzzel és ígérettel felbujtogatva, a jobb jövő reményében sokan már előre feloldják magukat a török hatalom iránt köteles engedelmesség alól,s a szabadság ügyének apostolai és martyrjaiként, kilépnek a társadalom kötelékeiből s könnyű és kalandos életre adják magukat. A rablóknak szerfeletti nagyszámát csakugyan a zavargók és békétlenek nevelik, kik a hatalommal daczolva Balkán rengetegeibe veszik be magukat, s onnan űszik garázdálkodásaikat. Kenyerük a rablás, útonállás és vérengzés; zsákmányukat leginkább hegyek , völgytorkolatok rejtekeiből támadják meg, ugy hogy az áldozat csak ritkán látja meg azt, ki vagyona és élete ellen tör. Mert a bolgárnak gyávaság és vadság a jellemvonása. Az utazók, kik európai Törökországban utazni kénytelenek,gyakran ki vannak téve ilyen támadásoknak. Ezeknek meggátlására, vagy legalább visszaverésére, s hogy a közbiztonságot és rendet országában fentarthassa, a török kormány erélyes intézkedésekről volt kénytelen gondoskodni. Az a szigor, a rögtönitélő biróság fölállítása, mely által Midhát pasa, Bolgárországnak volt kormányzója, mindinkább növeekedő bajt orvosolni akarta és részben orvosolta is, sikeresnek bizonyult ; különben minden közlekedést és érintkezést félbe kell vala szakítani e tartományokkal. Hogy erélye sokszor túlságos szigorral alkalmazta a büntetést, midőn többször százával akasztatta föl az elfogott lázongókat, kik a hegyekbe vették magukat és onnan üldözték a védtelen utasokat, — annak eredménye lett az, hogy Bolgárországban azóta sokkal gyérebbek lettek a rablók és útonállók garázdálkodásai. Azért ma is óvatosan, nagy elővigyázattal kell útra kelni Bolgárországban és Albániában. A közbiztonság és rendnek fentartói és őrei a zaptiék vagyis csendőrök, kiknek egyik hatalmas példánya képünkön látható. A zaptiék jellemzéséül következőket kell elmondanunk. Ők mint legfőbb hatóságuk, a rendőrminiszter (zaptie műsik) alatt állanak s az egyes tartományok (vilajet) parancsnokai alá vannak beosztva. Minden tartománynak egyes kerületeiben az illető járásbiró (kaimmakam) vagy madir tartozik a kellő számú zaptiék felfogadásáról és ellátásáról gondoskodni. A zaptiék tehát minden kerületben önálló és elkülönített testületet képeznek, s olyforma minősítménnyel bírnak, mint a mi megyénk pandúrjai. Minden járásnak zaptiei a kaimmakam alatt állanak, ki velük és felettük rendelkezik. E zapiiék az egész európai Törökországban elszórva mindenütt találhatók. Őrházaik (karakol) jobbára a helységeken kívül s leginkább ott vannak elhelyezve, hol a közbiztonság leginkább van veszélyeztetve. Erdős, hegyes, völgytorkolatos és veszélyesebb helyeken majd minden kétórányira vannak karakolok, 5—6 zaptie lakik. A melyekben karakol feje a bülük-basi, kinek képét egyik rajzunkban szintén bemutatjuk olvasóinknak. Ő a karakolnak korlátlan és felelős ura, az ő hatósága alatt állanak a szomszédos kisebb őrházak többi csendőrei is. E csendőrök kétfélék : gyalogok (piade) és lovasok (szuari). A karakol rendesen emeletes épület egy kiálló erkélyféle toronnyal, melyről a vidéket mindenfelé beláthatni. A földszinten van az istálló, hová a csendőrök lovain kívül az utasok is beköthetik lovaikat. Midőn valaki bizton akar utazni Törökországban, jól teszi, ha az illető tartomány parancsnokaitól az útlevélen kivül még zaptiéket is kér kisérőkül. Ezt pedig minden egyes kerület kaimmakamjánál meg kell újíttatni, mert csak az illető kaimmakam levelének előmutatása mellett kajd az utazó kíséretül zaptieket. Mi, midőn 1869-ben utaztunk, a szultán fermanjával kopogtattunk be a tartományok pasáinál, s ők rendeltek kíséretül számunkra zaptiékat. A karakol parancsnoka a kaimmakam rendeletére kirendeli az utas kalauzolására a lovas vagy gyalog zaptiet, ki mindenféle fegyverekkel el van ugyan látva gazdagon , de azért nem nagy szolgálatot tehet egymaga, ha tettleges támadásra kerül a dolog. — Mindannak daczára a zaptiék nagy előnyére van az utasnak. Mint kalauz és szolgálatot tevő egyén igen használható, s utunkban sokszor nagy sajnálattal váltunk el némely zaptiétől, ki még szakácsszerepre is vállalkozott. Nekünk felette szükségünk volt a zaptiékre. A bolgárok, nekünk, mint idegeneknek, élelmiszereket sokszor pénzért sem akartak adni, s ez esetben a mindenható zaptiéknak egy szemhunyoritása elég volt arra, hogy a bolgár egész éléso kamráját a rendelkezésünkre bocsássa. A zaptie, ki egyik karakoltól kalauzul hozzánk szegődött, csak a szomszéd őrházig kisért, ott nagy kérés aztán meg hogy a nagyon OJo zaptiékat más váltotta fel, s csak lett tudtuk kieszközölni, megkedvelt és használható kerületben velünk maradhassanak. A zaptie saját és lovának élelmezését mindig az illető utas tartozik fedezni , ezenfelül tetszés szerinti borravalót ad neki fáradságáért. A karakolok a - A TÖRÖK CSENDŐRLAKTANYA (KARAKOL) PARANCSNOKA. MONASZTIR, MACEDÓNIAI VÁROS.