Vasárnapi Ujság – 1875
1875-08-08 / 32. szám - Dunai Bolgárország és a Balkán I-II. (3 képpel) Erődi Béla 500. oldal / Általános nép- és országisme
VASARNAPI UJSAG, 32. SZÁM. 1875. AUGUSZTUS 3. DUNAI A BALKÁN (D onau-Bulgarien und der Balk an. Historischgeographisch- etnographisclie Reisestudien aus den Jahren 1860—1875. I. Band. Mit zwanzig illustrationen im Texte, zehn Tafeln, einem Gebirgsprofil und einer Karte von F. Kanitz, Leipzig. Verlagsbuchhandlung von- Hermann Fries. 1875.) apjainkban, midőn a keleti kérdés már-már megoldásásához közeledik, s az összehalmozott gyúanyag föllobbanással fenyeget, kiváló érdekkel tekintünk ama pontra, hol a koczkának eldőlnie s a gyúanyagnak föllobbannia kell. Ez a hely a Balkán-félsziget, mely már az ó-korban is nevezetes szerepet játszott egyes birodalmak és népek életében. Ránk, magyarokra, különös érdekkel bir e félsziget, mert annak legszélsőbb északi része a mi határunk s a politikai átalakulások, melyek e földrészt érendik, ránk nézve is befolyással lesznek. Azért kiváló érdeket kell tulajdonitanunk Ivanitz F. „Donau-Bulgarien und der Balkan" czimü művének, mely a napokban hagyta el a sajtót, s 21 ívnyi terjedelemben 20 képpel, tiz táblával és egy földabrosszal megvilágítva adja a szerzőnek az 1860—75-ik évben tett bolgárországi tapasztalatait és tanulmányait. Kanitz Bolgárországnak dunai vagyis északi részét egész a Balkán déli lábáig utazta be, tehát azt a részt, melynek határai északon a Duna, keleten Dobrudsa és a Fekete-tenger, délen a Balkán hegyrendszere, nyugaton Szerbország. Különösen ezt a részt tette eddigelé tanulmánya tárgyává, de szándéka a Balkánon túl eső részt, vagyis Thrácziát is felvenni tanulmánya keretébe. Szerző csak lassan halad elő feladatának megoldásában, de épen ez ad művének maradandóbb becset, mert azt, amit leír, előbb alaposan tanulmányozza és többször megszemléli. Adatai, melyek a földrajzra, népismére, szokások és viseletek leírására vonatkoznak, megbízhatók és pontosak szoktak lenni, hanem politikai ítéletei és nézeteiben nem találunk részrehajlatlan bíróra, mert már utazása megkezdésekor a törökök iránti ellenszenvének és a bolgárok, egyátalán pedig a szlávok iránt elfogultságának adta kifejezéseit. Ez az irány, ez a szellem művének több helyén élesen kirí, különösebben ott, hol a bolgárok és törökök egymással szemben vannak feltüntetve. Kanitz műve történelmi, földirati és népismei tanulmány, s mindhárom iránya elég kimerítően van feldolgozva. A mű két részből áll; az elsőben az államot és a társadalmat, a másodikban uti tanulmányait ismerteti. A bolgárok eredetét és történelmét, népismei adatait, a bolgár ráták politikai jogait, a Tuna-vilajet szervezetét, az óbolgár patriarchátus végét és a görög Fanar uralmát a bolgárok felett, végül a római katholikus és a bolgár nemzeti egyház mozgalmait tárgyalja a mű első részében. Többször volt már alkalmunk e lap hasábjain az elősorolt tárgyak közül egyiket-másikat ismertetni, úgyhogy olvasóink már e kérdésekről tájékozással bírhatnak. Különösen a bolgár nemzeti egyház mozgalmait és a bolgárok szellemi életét ismerve tettük bővebben s ezek után a jelen mű szerzőjének e téren tett tanulmányainak fejtegetését feleslegesnek tartjuk. Áttérünk azért a mű második részére és abból adjuk a jelen rajzokat és azok ismertetéseit. Első képünk Nis pasa várost mutatja, mely pár órányira fekszik a szerb határszéltől. Amint az utas Alexinatznál török földre lép, az első török helység, mellyel találkozik, Nis város. Ez már az ókorban és azóta minden időszakban nevezetes szerepet játszott. A görögök és rómaiak idejében Xaissos, majd Xaissopolis nevet viselt. Termékeny és szép lapályban a Nisava folyó NIS VÁROS. BARLANGLAK A SOK A LOM FOLYÓ MELLETT.