Vasárnapi Ujság – 1875

1875-08-08 / 32. szám - A rejtelmes sziget. Verne Gyula regénye. (48 képpel) -á-r- 503. oldal / Elbeszélések; genreképek

504 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 33. SZÁM. 1875. AUGUSZTUS 15. lordnak eszébe sem jutott szavaiban kételkedni. Pedig ez az ember a leggazabb áruló volt. Grant o Oo kapitány őt, hűtlenség miatt, elcsapta szolgála­tából s kitette Ausztráliába. Ő eddig mit sem tudott Grant további sorsáról; a lordtól halló hajótörését s a meneküléséről szóló adatot. Egy gonosz terv villant agyába: elfoglalni a lord gőzyachtját s kalózhajót csinálni abból. A depor­tált fegyenczek közt voltak czimborái, a kiknek segélyére számított merényletében. Azt hazudta, hogy a Brittannia hajótörése Ausztrália keleti partján történt , tehát ott kell keresniök Grant kapitányt. Maga kalauzul ajánl­kozott. A lord elfogadta tervét s a hajót a má­sodkapitány Austin Tamás vezénylete alatt a melbourne-i kikötőbe küldötte, hogy ott várja be további parancsait. A kutatás Ausztrália szárazán, természe­tesen, sikertelen maradt. A kutatókat, titkon, mindenütt az Ayrton gaz czimborái csapata kisérte, várva az alkalmas perczet gonosz ter­vek kivitelére. Most Ayrton azon volt, hogy rávegye Gle­narvan lordot, hogy hajóját a melbournei biztos kikötőből Ausztrália lakatlan s vadon keleti partjára rendelje, a­hol czimboráival könnyű lesz azt hatalmukba keriteniök. Glenarvan helyeselte az Ayrton javaslatát s meg is irta a rendeletet Austin másodkapi­tánynak. Vagy inkább rábizta annak megírását a franczia geografusra. Ez pedig, tévedésből-e, vagy mert valami gyanúja volt Ayrtonra, Ausz­trália helyett Új-Zeeland keleti partjára rendelte a hajót a másodkapitányhoz irt levélben, melyet Ayrton maga vett át, hogy Melbourne-ba vigye s kézbe adja. Ezen bukott meg a gyalázatos cselszövény. A másodkapitány elolvasta a levelet; fölszerelte a hajót s elindult vele — Uj-Zeeland felé. Ayrton nem tudott hova lenni dühében; czim­borái az általa meghatározott ponton lesben állottak. Hiába esküdött, hogy Glenarvan lord Uj-Hollandia keleti partján várja a hajót, a levélben Uj-Zeeland állott s Austin csak az Írásnak engedelmeskedett. A düh elvette a go­nosz cselszövő eszét. Megpróbálta fellázitani a hajó személyzetét; arany hegyeket ígért nekik, ha Austint a tengerbe dobják s őt ismerik parancsnokjoknak. Ez kitudódott s a kapitány vasra verette a lázitót. A hajó Uj-Zeelandban kötött ki s ott várt urára. Lord Glenarvan megérkezve Ausztrália általa kijelölt keleti pontjára, — a Dun­cant természetesen nem találta ott. A franczia tudós most vallotta be a tévedést. Uj hajót béreltek s Uj-Zeelandba eveztek. Austin kapitány elmondta a történteket. Ayrton, vagy­is Ben Joyce min­dent bevallott s midőn Lord Glenarvan azzal fenyegette, hogy az angol hatóságnak kiszolgál­tatja, térdeire esett s csak azon könyörgött, hogy mintsem azt tegye vele, inkább tegye ki valahol egy puszta szigeten. Ugy jön, Glenarvan lord még tovább ment a 37-dik egyen közün. Az első puszta sziget, melyet értek, a Tábor-sziget volt. Itt megtalálta Grant kapitányt, a­ki e szigetre menekült két társával s ott a Brittania tört deszkáiból eg­y kis házikót épitett magának. A feltaláltak helyét most az árulónak kelle elfoglalni a puszta szigeten. El is foglalta... Ez a nyomorult, — a kit önök ott, 12 évi száműzetés után, mint vad állatot találtak s fogtak el, — ez a nyomorult Ayrton vagy Ben Joyce — én vagyok!" (Folyt, követk.) szentpétervári és schlüsselburgira, s teljesen körül­fogta az erdőben levő lőportárt. Az égő anyag részben cserje, részben száraz fa, összevagdalt fa, és nagy mennyiségű tőzeg (turfa). A lőporexplosió lehetősége már el van h­árítva, egyes helyeken azonban még több napig eltart, míg a tüzet elnyomják.­­ A jelen nyár időjárási rendkívüliségeit külföldi szaktudósok igy magyarázzák: A sarkvidéki légáram­latok túluralma következtében a légben és a földszi­nen a hőmérsék felhőtlen ég mellett már május havá­ban túlemelkedett a normális átlagon, nevezetesen keleti Németország síkjain és a Szarmát síkságon. A magas hőmérsék június 6-ig tartott. A forró napok hosszú sora szükségkép azt idézte elő, hogy a levegő az európai szárazföld felett rendkívül megritkult, nagy légáramok szállottak fel. Ez által az atlanti óc­eán felett elterülő hidegebb levegő tért nyert, nagy erővel átözönlött Kelet-Európa forró légkörébe s igy általá­nos csapadékok és itt-ott felhőszakadások keletkeztek, melyek déli Francziaországban és nálunk nagy pusztí­tásokat okoztak. — Új neme a temetkezésnek. Egy berlini vegyész azt az ajánlatot teszi, hogy a holttesteket cementből készült koporsóba tegyék, s a fenmaradt ürt hig cze­menttel kitöltvén, az egészet ismét egy már kész cze­ment fedővel fedjék be. Ez eljárás által a holttestek Nyakán szorította a jaguárt. A REJTELMES SZIGET. A többiek társaságát kerülte. Egyveleg. — Szentpétervár nagy veszélyben forgott a napokban. A múlt hét elején ugyanis a város szomszédságában levő erdőségben tűz ütött ki, s nem annyira tű­zveszél­­lyel, mint inkább a felrobbantás veszélyével fenye­gette az orosz fővárost, mivel az erdőben óriás tömeg lőpor van felhalmozva, s tartani lehetett attól, hogy a tűz ebbe fog belekapni. Az égő tőzeg átható tüze és a nehéz, fojtó füst, mely a várost elárasztotta, csak növelte a félelmet. A helyőrség egész ezredenként rohant ki a veszedelem színhelyére, de kiérkeztükkor már több mint 25 négyszögversenyi terület lángban állt-E terület félkör alakban két kerületre terjed ki, a minden rohadó folyamat nélkül, a­mennyiben azoknak összes nedvei a cement által abszorbeáltatnak, egye­nesen múmiákká lesznek. Az ily c­ementkoporsó min­den hozzátartozóv­al és munkával együtt nem kerülne többe egy keményfából készült más koporsónál és mi­vel a hig­h­ement igen gyorsan szárad, az ily koporsó­kat azután úgy, mint az építőköveket, egymásra lehetne halmozni a­nélkül, hogy akár a közegészségre, akár pedig a lég- és talajfertőzésre ártalmas befolyással lennének, ezenfelül nem foglalnának annyi tért el, — mi főleg nagyobb városoknál igen jelentékeny tényező — a földmiveléstől és ipartól. — Az első vaspálya megnyittatott: Angolországban 1825. évben; Francziaországban 1828., Ausztriában 1830. (Az Ausztriában legelsőbb megnyitott vasút csak lóvonatú vasút volt; Bécstől D. Wagramig a legelső mozdony pályadarabot 1838. juliusban nyitot­ták meg.) Észak-Amerikában 1830., Németországban 1835., Belgiumban 1835., Olaszországban 1838., Spa­nyolországban és Portugáliában 1843., Olaszországban 1844., Dániában 1844., Németalföldön 1853., Svájczban 1854., Svéd- és Norvégiában 1854., Törökországban 1864., Görögországban 1869. évben.

Next