Vasárnapi Ujság – 1875
1875-09-26 / 39. szám - Donizetti 39. szám / Arczképek, Külföldiek - Donizetti (arczk.) T. L. 609. oldal / Élet- és jellemrajzok - Katonatypusok az osztrák-magyar hadseregből 39. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - A „Karthausi-lak” az Eötvös-villa közelében a Svábhegyen 39. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Japán: Daikoku a gazdagság istene 39. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Japán: Japáni templom belseje 39. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Japán: Schiu-Ro a hosszu élet istene 39. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Az örökös hó határán 39. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság
39-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. HIRDETÉSEK DÍJA: Egy hatszor hasábozott petit sor, vagy Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad XXII. évfolyam, annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajczár , többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajczár. ényeket elfogad Bécsben: Hansenstein és Vogler Wallfischgasse Nr. 10, M<>*»e R. Seilerstätte Nr. 2 és Opprick A. Wollzeile Nr. 22. DONIZETTI. 1797—1847. laszország, mióta több szerencsével mint érdemmel kivivta egységét, államszervezésének nehéz küzdelmei Awj és az ezekkel járó bajok közepett ismételve adta jelét azon nagy tiszteletnek, melylyel történeti múltja, melylyel elhalt szellem-óriásai irányában viseltetik. Egymást követték és követik az ünnepélyek, melyekkel Italia nagy íróinak, mint Dante, Petrarca, vagy halhatatlan művészeinek, mint Michel Angelo, emlékét üli, betöltvén a mult nagy hírével azt a hézagot, melyet e szép ország — a közelmúlt idők mostoha voltának utóhatása alatt — az egykori dicsőség teremn ma mutat. Sehol sem mutatkozik az olasz nép egysége szebben, tiszteletreméltóbb alakban, mint e nemzeti ünnepekben, s míg Németország népe még a sedani nagyjelentőségű nap emlékét is politikai pártok álláspontjából mérlegeli, addig az olasz Sziczilia csúcsától Helvéczia havas lánczolatáig mintegy család ünnepli azok emlékét, kik egységének biztos és eltörölhetlen alapját , nyelve és művészetét teremtették és felvirágoztatták. Itt nem zavarja visszás hang az ünnepi örömöt, az uralkodó család tagjaitól a kunyhók lakójáig, a királypárti és republikánus, gazdag és szegény, úr és szolga egyaránt lelkesedve vesz részt s épen e tömeges, átalános részvétel az, mi Olaszország nemzeti ünnepeinek hírét országuk határán messze túlviszi, s legtávolabbi nemzetekben is érdeklődést kelt irántuk. Nemzeti ünnepek azok a szó valódi értelmében, s mint Manin ünnepélyén láttuk, a politikai pártok küzdelmein felül helyezvék, ezek hullámai által érintetlen maradnak. Mennyivel inkább áll ez azon jelesek emlékére nézve, kik nevüket oly téren tették halhatatlanná, mely a piemonti seregek minden vitézségénél s asavojai ház szerencsecsillagánál jobban biztositá az olasz egységi törekvések sikerét: a szellemi téren. Ha ma Dantét méltán nevezik az olasz egység szellemi alapítójának, ép oly méltán tekinthetjük századunk nagy olasz művészeit ez egység megvalósulása érdekében folytatott küzdelem előharczosainak. A nemzet, melyet apró zsarnokai a közélet minden teréről leszorítottak, a művészetben s annak az érzéshez, különösen nagy tömegek hangulatához legközvetlenebbül szóló nyilatkozatában, a zenében talált vigaszt, ebből merített lelkesedést és kitartást a küzdelemhez. Saját példánk az elnyomatás közelmúlt éveiből sokkal közelebb fekvő (csak Reményi föllépésére emlékezzünk vissza s ennek gyújtó hatására) mintsem szükséges volna részleteket, egyes eseteket sorolnunk fel, melyekben az olasz nép nagy művészeinek ihletett műveiből olvasá ki múltjának emlékeit, a jelen siralmas voltát s a jövő reményeit. Oly hangon szóltak azok szivéhez, melyet megértett, s mely a zsarnok czenzorai és rendőrei által ellenőrizhető és elnémítható nem volt. A nemzeti érzés, lelkesedés, vágyak és remények egyik legihlettebb tolmácsának, Donizettinek ünnepét ülte néhány nappal ezelőtt szülővárosa, Bergamo, s vele hazája, melynek egységén mint hű munkás dolgozott, zenéjének bűbájos hangjaival vigasztalván, lelkesitvén a csüggedőket az üldöztetés nehéz napjaiban. Donizetti az ujabb idők négy kiváló olasz zeneköltőjének csoportjában — mely rajta kivül Rossiniből, Belliniből és Verdiből állt —ha nem is legkitűnőbb, leggenialisabb, de kétségkívül legnemzetiebb jellegű; ő leginkább olasz mindannyi köztes részen, kizárólagr nemzeti, életében és mű-O O DONIZETTI.