Vasárnapi Ujság – 1880

1880-06-20 / 25. szám - Uti jegyzetek. (Levél Turinból.) De Gerando Attila 407. oldal / Eredeti levelezések

24. SZÁM. 1880. xxvi. ÉVFOLYAM. Irtos segély negyedrésze szobrok előállítására, többi része pedig festményekre fordíttassák. Legelőször is az uj városház gyűlés-termének fülkéit festik ki szű­kebb pályázat utján ; egy-egy falfestményre 2500 ftot, s ha allegoriai, 1000 frtot szánnak. A szobrászatra szánt 1000 frtból a polgármesterek mellszobrai ké­szítendők el, Kamermayeren kezdve históriai rend­ben ; továbbá érdemes polgárok mellszobrai is ké­szüljenek, s a redoute és uj városház kapualjának fülkéi művészeti tárgyú szobrokkal diszittessenek. Művészvilág Szolnokon. Hazai ugy, mint külföldi festők Szolnok vidékét népével együtt igen festőinek tartják s minden évben megfordul ott néhány, váz­latok készítése végett. Zichy Mihály és tanítványa Miss Mary is oda készülnek most. Már ott van Ebner Lajos és Flesch­ Tivadar, s oda várják Petten­hofen, ki gyakori látogatója Szolnoknak. VASÁRNAPI IT­TSÁG. Közintézetek, egyletek. A magyar tud. akadémia e h­ó 14-iki ülésén Balassy Ferencz olvasta föl a zámi és ohati apát­ságokról irt értekezését. Történetíróink — mint felemlité — e két apátságra nézve nagy tévedésben voltak. A zámi apátságot túl a Dunán a veszprémi egyházi kerületben keresték s gondolták, hogy fel­találták, az ohati apátság helyét pedig egyátalán nem is gyanították. Az értekezés szerzője a Váradi Regestrum 120 szakaszának alapján fejtegette, hogy ez apátságok Szabolcsmegyében feküdtek, a­hol ha­sonló nevü két puszta neve is van. Nyomozás közben jutott azon régi földiratunkra fontos fölfedezésre is, hogy Szabolcs megyének azt a részét, a hol ez apát­ságok feküdtek, egykor Tass vezértől Thas megyé­nek nevezték. Ez az elnevezés földiratunkban nem fordul elő. Zám apátság a Kátay-nemzetség birtoka volt, Ohat pedig valószínűleg Hech­ot, vagy Hohut kun vitéztől vette nevét. — Ez ülés alatt egy kis zavar történt. Alig kezdé el Balássy fölolvasását, midőn Beöthy Zsolt kilépve az igazgatói teremből, így szólt: „Tűz van, tessék kimenni". Azonnal kisietett mindenki. A veszély különben csak annyiból állott, hogy az akadémia bérházának 11-ed emeletén asz­talosok dolgoztak s enyvük meggyuladt, s a füst kitolult az ablakon. Erről meggyőződve, az akadé­mikusok ismét visszatértek a gyűlésterembe. A Petőfi-társaság e hó 13-ikán tartotta szün­idők előtti utolsó ülését. Dr. Hatala Péter «A nők az iszlámban» czim alatt tartott érdekes értekezést a mozlimeknek a nőkről s a házasságról való felfo­gásairól. Utána Margitay Dezső olvasta fel Majth­é­nyi Flóra költeményét a «Viharos él­et», Vértessy Arnold elbeszélését. «Egy kisfux,» György Aladár olvasta fel. Végül Peterdi (Prém) József értekezett «A Petőfi-szoborról,» s Huszár művét mint kiválóan sikerültet ismertető. Napirenden kivül dr. Th­allóczy Lajos mint vendég mutatta be Petőfi Sándor 1848-ban lefoglalt könyveinek jegyzékét. Thallóczy az országos levéltárban a független magyar kormánynak Debreczenbe történt költözése után eszközölt k­ázmotozási és tárgyalási iratok közt Petőfi lefoglalt iskolai könyvtárának német jegy­zékét feltalálta. A jegyzék mintegy 180 könyvet sorol fel; képviselve van benne a német, franczia és angol irodalom (Shakespeare háromféle teljes kiadásban), sőt egy spanyol nyelvtan, tekintélyes számmal jogi könyvek, gazdasági és női könyvek, a franczia forradalom nevezetesebb történeti munkái, Herder költeményei. Saját költeményei közül csak az 1842-iki kiadás van a jegyzékben fölemlítve, ezenkívül a magyar könyvek közt .Jókai «Hétköz­napok» czimű regénye, s Greguss aeszthetikája. A jegyzékben említés van még különféle zongora-dara­bok és dalokról, különféle iskolai bizonyítványokról, magán levelekről Petőfihez és Pákh Alberthez 1848—49-ben, egy kosárról tele különféle kézirati versekkel, Petőfi részére kiállított katonai bizonyít­ványról s egy Petőfi által 160,000 frtról kiállított nyugtatványról a forradalmi kormányszékhez, a mi mutatja, hogy mily bizalommal viseltetett a forra­dalmi kormány Petőfihez s végül egy Petőfi által magán szükségletére felvett 200 frtról szóló nyug­táról is tétetik említés (talán a gróf Teleki Sándor­tól fölvett 200 frt.). A tárgyalási iratok elvesztek, igy a könyvtárt sem tudhatni mi sorsra jutott. igazgató intézett beszédet az ifjúsághoz, kiosztván a miniszteri ezüst érdemdijakat és felolvasván az elis­merő dicséreteket. A miniszteri ezüst érdemdij első­rendű jutalmában hárman, másodrendű érdemdij­ban pedig tizennégyen részesültek. Az év közben kitűzött pályázati feladatoknak is jó eredménye volt. E derék intézetben nemcsak jól tanítanak, hanem jól is ta­nulnak, a­miről mindenki meggyőződhetett ama ki­állításon, melyet az intézetben rendeztek a lefolyt év alatt készített munkákból, s melyeket Trefort mi­niszter is nagy érdeklődéssel tekintett végig. Nyolcz teremben vannak kiállítva mindenféle rajzok, min­tázatok egész hosszú sora (gipszből, agyagból), ékít­mények, természet utáni festmények, a növendékek kompozícziói, boncztani rajzok, fametszetek, építé­szeti, mértani rajzok stb. Az egésznek örvendetes benyomása van, s mindenkit meggyőzhet, hogy ez intézetből, melyet kiváló erők vezetnek, az izlés szolgálatára sok jeles rajztanár kerül ki, s bizonyára egy-egy művész is. A kiállítás csak e hó 20-ig lesz nyitva. A Ludovika-akadémia újjáalakítása ügyében a honvédelmi miniszter enquetet hí egybe, mely tár­gyalni fogja az életbeléptetendő reformok tervezetét. Egyh­áz és iskola. A mintarajztanodából. Az orsz. mintarajztanodá­ban e hó 16-án zárták be a tanévet, ünnepélyesen. Keleti Gusztáv távol lévén, Schulek Frigyes helyettes 409 Mi újság . Az országgyűlés e hó 15-én bevégezte üléssza­kát. Még jan. 21-én lesz egy ülés, melyen szentesí­tett törvényeket hirdetnek ki, s felolvassák az ülés­szakot berekesztő királyi leiratot. Ebben — hír szerint — az uj ülésszak megnyílta szeptember 25-ikére van kitűzve. Tóth Kálmán jeles költőnk már régebben bete­geskedik, s az utóbbi napokban oly fordulat állt be nála, hogy nagy aggodalmakat ébresztett. Szélhűdés érte, de a gondos ápolás mellett most már javulás állt be, s remélni lehet, hogy a javulás folytonos marad. * A dabasi ünnepélyhez, Kossuth atyja sírjára elkésve, csak az ünnepélyt követő napon érkezett meg egyike a legszebb koszorúknak. A békés­csabai hölgyek küldték ezt, természetes virágokból, s a szalagokra maguk hímezték e szavakat: «A békés­csabai hölgyek Kossuth László emlékének.» Mint értesülünk, a szoborbizottság elhatározta, hogy a­ Kossuth által küldött pompás porczellánkoszorút a református egyháznak adja át megőrzés végett; a többi koszorúkról leveszik a szalagokat s elküldik Kossuthnak, de a koszorúkat visszahelyezik a sírra. Camoens-Ünnep: Lisszabonban június 8., 9., és 10-én ülték meg Camoensnek a Luiziáda költőjének háromszázados ünnepét, s ugyanekkor szálliták át }­asco de Gama tetemeit a vidiguierai sírboltból a belemi nekropólba. Portugália e napokon nagy nemzeti ünnepeket rendezett. A vasutak alig győz­ték a fővárosba szállítani a sok idegent. Magyar történeti jelmezes bált terveznek jövő farsangra, s e fölött e napokban tanácskozás is a folyt az írók és művészek társaságában. Dr. Pulszky Károly tette az indítványt. Thallóczy az archaeologiai részre s különösen a történelmi jelmezekre óhajtaná a fősúlyt helyezni, továbbá régi magyar tánczokat kellene bemutatni. A régi tánczok némelyikét (ju­hásztáncz, süveges-, párna-, fáklyástáncz stb.) még ma is elő lehetne adni megfelelő jelmezekben. Le­hetne a csárdást különböző vidékek módja szerint csoportosan előadni. Fölmerült az az eszme is, hogy az ünnepély a trónörökös menyegzőjén legyen, a zene is régi legyen, azonban ez az intéző bizottság föladata lesz, melynek tagjaivá Pulszky Károly, Thallóczy Lajcse, Pállik Béla, Kvassay Ede, Sárkány Ferencz, Ódry Lehel s Káldy Gyula választat­tak meg. Elmerült hajó. A budapesti alsó Dunaparton állomásozó gabnás dereglyék közül a «Herkules» nevü e hó 16-án este elsü­lyedt. E nagy dereglye oldala kilyukadt, a viz betört, s ott merült el rop­pant nagy közönség szeme láttára, mialatt igyekez­tek a búzából megmenteni annyit, a mennyit lehetett, de az nem sok lett. A dereglyén 4800 méter mázsa buza volt fölhalmozva, s a kár vagy 50,000 frt. A hajóból csak a gerincze, s a part felől orra látszik ki. Száz meg száz kéz dolgozott másnap, hogy a vizes gabonát kimerítse a hajó belsejéből. A kárval­lott tulajdonos neve Löhlbach. A városligeti artézi kút fürdőjét szeptember­hóra reménylik megnyithatni a Pávaszigeten. Az ottlevő városi épületet alakítják át ideiglenesen. Hajógyár Balaton-Füreden. A magyar tenger­nek új, érdekes spec­ialitása lesz ez évtől fogva. Young Rikh­árd angol vállalkozó ugyanis a buda­pesti angol konzul felszólítása folytán vitorlás ha­jót hozott a Balatonra; példája utánzásra talált, a­mennyiben egyik gr. Hunyadynak már szintén van a tavon egy hajója. Young most kisebbszerű hajógyárt állít fel B.-Füreden, melyben angol evező­csónakok, sandolinok, yachtok, gőz-késhajók készít­tetnek. Ugyancsak az angol konzul buzdítására már e nyáron sok angol család keresi föl a kies fürdőt. A volt külügyminiszter egy vinczellér-iskolában, Andrássy Gyula gróf meglátogatta a tarczali állami vinczellér-képezdét oly czélból, hogy az intézet nö­vendékei közül szőlői számára vinczellért szerződ­tessen. A gróf ezen szándékát kinyilvánítván az intézet igazgatója előtt, megjegyzé, miszerint egy­kissé tartózkodással viseltetik az intézeti növendé­kek iránt, mivel azt hallotta, hogy az intézet növen­dékei keztyüt viselnek. Az igazgató erre azzal vála­szolt, hogy a kéznél levő első növendéket oda szól­ta és felhívta, hogy kezeit mutassa meg a grófnak, és midőn ez a növendéknek a nehéz szőlőmunkák által ugyancsak feltört kezeit látta, megnyugvásának kife­jezést adott, és további habozás nélkül épen az oda hitt növendéket fogadta fel vinczellérjének. A Bécsben szerepelt magyar színtársulat sok kellemetlenségekkel küzdött. A kolozsvári színház igazgatósága a társulatot egy Fried nevű üzér ve­zetésére bízta, a­ki átvette a diszletet és ruhatárat. Fried azonban el van adósodva, s mindezeket lefog­lalták s az igazgatóság csak hosszas proczesszus után fogja azokat visszakaphatni. Fried a személyzet szállítási jegyeit sem tudta megfizetni s azért a színészek rábízott magánmálháit is zálogba tette Bécsben, ugy hogy most az expediczió szegény tagjai a dicsőségen kivül semmit sem hoztak ma­gokkal. Értékes lelet. A nevezetes podlieringi leletet, mely 12 őskori teljes bronz kardból és körülbelül négynek a töredékéből áll, gr. Sch­önborn Ervin a nemz. muzeumnak ajándékozta. Ez a hajdu­böször­ményi után a legnevezetesebb lelet. Szakértők állí­tása szerint a kardok kizárólag belföldi készítmények, a­mi egyszersmind fényesen megczáfolja az eddig főkép német tudósok által terjesztett tévhitet, mintha minden díszesebb bronzkardot akkori időben Olasz­országban készítettek és csak kereskedés útján ke­rült volna hazánkba. A múzeum már régen kapott ily értékes ajándékot. Talált régi pénzek a főváros területén. A lövész-és szerb-utcza sarkán, közvetlen az egyetemi épület közelében, légszesz­ cső kiásással foglalkozó munká­sok egy durva, fekete, mintegy másfél liter tartalmú edényben több mint 600 darab ezüst (állítólag régi római) pénzt találtak, melyek közül az egyetem portása mintegy 60 drbot összeszedve a rendőrség­nek átszolgáltatott, a legnagyobb részt azonban a tót munkásoktól egy Schlesinger nevü ismeretlen tartózkodásu egyén megvette darabját 3 krért. Kossuth bútorai. Kossuth tudvalevőleg a szabad­ságharcz előtt tinnyei (pestmegyei) birtokos és lakos is volt. Később a birtok néhai Sántha István tulaj­donába ment át, ki azt a néhány bútordarabot, melyet Kossuth ott hagyott, Bódiz Lászlónak, ki je­lenleg a pilisi alsó járás szolgabirája, engedte át. A bútordarabokat, melyek közt egy rongált állapotban­­ levő biliárd is van, Bódiz gondosan őrzi s igyekszik azokat megóvni az enyészettől. Az orosz c­árné halálát egész Oroszország négy hónapi gyás­szal üli meg. Ez idő alatt semmiféle színházi előadásnak Oroszországban lennie nem szabad, sem zenélést vagy más nyilvános mulatságot meg nem engednek. Legjobban sújtja e szigorú ren­delet a színházigazgatókat, kik 4 hónapig kénytele­nek készpénzből élni, ha van. Materna asszony, a bécsi operaház primadonnája, épen Rigában vendég­szerepelt s már kilépett a színpadra, midőn a gyászt hirdető ukáz megjelent, az előadást félbe kellett hagyni, a színházat becsukták. A mehádiai barlang. Mint már említettük, Me­h­ádia közelében a Domeglet hegyen barlangot fedez­tek föl, mely azonban egymás után következő oly mély üregekből áll, hogy még eddig lehetetlen volt átkutatni. A délmagyarországi természettudományi

Next