Vasárnapi Ujság – 1880

1880-01-18 / 3. szám - A „Szép kút” s a Boldogasszony temploma Nürnbergben (képpel) 44. oldal / Általános nép- és országisme

1. SZÁM. 1880. XXVII. ÉVFOLYAM*. VASÁRNAPI ÚJSÁG, várva-várva apadást. Pozsonytól kezdve egész­re azonban még mindig erős jégkéreg fedi a folyamot s hogy ez baj nélkül elmehessen, ahhoz nagy apadás szükséges. Verhovay állapotában könnyebbülés állt be. E hó 13-án, mikor eszmélete elhagyta, s a válság fenye­gető mérvet öltött, barátai táviratilag a híres bécsi tanárt, Billroth­ot h­ívták meg a beteghez. Billroth e hó 15-én este érkezett meg, azonnal a sebesülthöz sietett, hol Farkas, Csilla­gh­, Lumnitzer, b. Med­nyánszky és Bódogh orvosok várták. Billroth az ed­digi kezelést teljesen helyesnek találta. A sebre azt mondta, hogy a legritkább esetek egyike, mikor ily erős lövés nem sért meg nemesebb részeket. Konsta­tálta, hogy veszély jelenleg nincs. A golyó fekvését azonban ő sem határozhatta meg. Billroth másnap reggel már visszautazott Bécsbe. A beteg e hó 15-én könnyebbülést érzett, nagy forrósága is alább szállt. Anyjával, körülte levő barátaival beszélget korán­kint, s hangja elég érczes. Erőteljes testalkatától re­ménylik főképen, hogy a kínos válságot legyőzi. — Ellenfele b. Majthényi Izidor és párbaj­segédje báró Üchtritz Zsigmond eltávoztak Budapestről, s mint bécsi lapok írják, e hó 13-án Bécsbe érkeztek. Az írói és művészeti tulajdonjog védelmére ho­zandó törvény felől most tanácskozik egy bizottság Pauler igazságügyi miniszter elnöklete alatt. Kossuth egykori lakása Sumlában. A nagyváradi «Szabadság» czímű lap szerint Kossuth Sumlában időztekor a «Klika Makalesi» 117-ik számot viselő házában lakott, melynek jelenlegi tulajdonosa egy mintegy 46 éves Dimitrika bolgár nő, ki még élén­ken emlékezik Kossuthra. Állítása szerint e helyet magyarok ritkán látogatják meg, de annál több angol. Kossuthnak három szobája volt, melyből keskeny folyosón lehetett átjutni Dembinszky laká­sába. A Bolgárországban lakó magyarok e házat emléktáblával akarják megjelölni. Horváth Mihály emléke. Szentesen mozgalom indult meg, hogy ott nagy történetírónk érdemeinek megfelelő emlékszobor emeltessék. Szentesi lapok szerint a történelmi társulat is szívesen fog tekin­télyes összeget megszavazni, ha a város megteszi a kezdeményezést. Szentes város közgyűlésén erre vonatkozólag már legközelebb elő akarják terjeszteni az indítványt. Gr. Széchenyi Béla khinai expedíciója. Peking­ből Bécsbe érkezett hírek szerint Széchenyi Béla gróf khinai útja elé egészen váratlan akadályok gör­dültek. A b­­lassai khinai kormányzónak a khinai kormányhoz intézett jelentése szerint Tibet lakossága régi eskü által van kötelezve, hogy minden idegen be­lépését megakadályozna országába. Okt. 6-áról Csing-Tu-Tuból levelet írt Széchenyi, melyben panaszko­dik, hogy Szechnan kormányzója csak Batingig, Ti­bet határáig akar neki kíséretet adni. A főkormányzó arra is figyelmeztette Széchenyit, hogy a lámák könnyen megakadályozhatják útjában. A khinai oszt­rák-magyar konzultól Széchenyi okt. 27-én kapott tudósítást a tibetiek esküjéről. Széchenyi, mint okt. 6-ki levelében írja, okt. 8-án akart Batangba indulni, s azt hitte, hogy 40 nap alatt oda érhet. Ujabb hirek nincsenek a gróf utazásáról. Telefon-hálózat Budapesten. A kereskedelmi minisztérium Puskás Ferencznek az Edison-féle telefonnak saját rendszere szerint leendő fölállítására s hálózatának kiterjesztésére a következő feltételek alatt ad engedélyt: Puskás legalább 15 évre kérjen szabadalmat a minisztériumtól s ezen idő alatt a fő­város egész területét, bele­értve Új-Pestet, Kőbá­nyát, a városligetet stb., hálózza be, továbbá az egyes háztulajdonosokkal, kik a hálózatot házaikba be­vezetni óhajtják, erre nézve kössön előre szerződést. A budai Mátyás-templomot környező épületek lebontásához is hozzá kezdenek a tavas­szal s e miatt a pénzügyminisztérium egyik osztályának ki kell költözni, minthogy a lebontandó épületben van elhelyezve. A «Falu rossza» költőjének putnoki szülőházára szánt emléktábla már megérkezett rendeltetési he­lyére. Fekete márványból van, fehér márvány sze­gélyzettel, s aranyos betűkkel bevésve . «Itt született Tóth Ede 1844. október 14-én. Meghalt 1876. február 36-án. — «Putnoki műkedvelő társulat.­ A fölavatási ünnepélyt a tavas­szal zárták meg, s ennek emelé­séhez Putnok közönségében dalárda is alakult. A párisi magyar egylet igen sikerült, fényes mulatsággal ülte meg Szilveszter estéjét. A rendező bizottság elnöke Bertha Sándor volt, ki fáradozásai eredményével nagyon meg lehet elégedve. A párisi magyarok ez estélyéről a következőket írják: A «Palais Royal»-ban kibérelt teremben nagy és válogatott közönség jelent meg. A mulatság hang­versenyből, tombolajátékból és tánczból állt. Meg­jelent Beust gróf is, monarkhiánk párisi nagykövete, ki eljövetelét nem ígérhette meg előre, annál szíve­sebb éljenzéssel fogadták tehát, mikor belépett. Ott voltak a budapesti «Arrogante»-ünnepélyről ismerős ],aurem­on képviselő és Gouzien, továbbá Munkácsy, Zichy gróf követségi tanácsos, Tum gróf, stb. Az egylet nagyérdemű elnöke, Zichy Mihály azonban hiányzott, mert a jeles művész megrongált egészsége következtében Nizzába utazott, honnan a közremű­ködő hölgyeknek szép bokrétákat küldött.­­­ A hangverseny a Rákóczy-indulóval kezdődött, melyet Aggházy Károly és Hubay­­ Jenő nagy hatással adtak elő. A két fiatal művész még több darabot is játszott, zajos tetszés közt. Várhalmy Anna k. a. magyar dalokat énekelt. Helvey Irén k. a. (a nemzeti színház művésznőjének nővére, ki nem régen van Párisban, h­ogy a színpadra képezze magát) a «Szevillai bor­bélyból» adott elő egy áriát, s megtoldta Beust gróf egyik kellemes szerzeményével. Mandel Teréz k. a. Tóth Kálmán «Előre» czimű költeményét sza­valta , Szondi­ Béla pedig Aranytól, Kiss Vilmos meg Tompától szavaltak, Schvarcz A. fuvolán ját­szott, s mindnyáj­ukat megtapsolták. Végül Bertha Sándor ült a zongorához s az egybegyűltek zajos tapsa közt játszotta el saját szerezményét, az »Egy­leti indulót,» melynek szövegét Várhalmy k. a. éne­kelte. Most tombola-játék következett, melyhez a sorsjegyeket hölgyek árulták, s rövid félóra alatt 000 frank gyűlt össze. Aztán táncz következett, mely hajnalig tartott. Éjfélkor az egyleti tagok üdvözlő sürgönyt küldtek Nizzába Zichy Mihálynak, boldog újévet kivánva a szeretett elnöknek. A párisi Murcia-ünnepély, mely a spanyol árvíz károsultak és párisi ínségesek javára decz. 10-én tartatott meg a Hyppodromban, német lapok hírei szerint nemcsak nem hozott jövedelmet, hanem 35,000 frank deficzittel járt. Calderon emlékszobra. Calderonnak, a nagy­szerű spanyol dráma-költőnek emlékszobrát e hó 4-én leplezték le Madridban. A szobor, Figueras műve, a Szent­ Anna-téren áll s a nagy költőt ülő helyzetben ábrázolja, térdén könyvvel, oldalán a «Hir» alakjával. A talapzaton bronz öntvényben jelenetek láthatók a költő legjelesebb műveiből. Magyar utazó Afrikában. A mult év decz. 16-iká­ról keltezve érdekes levél érkezett Ungvárra Dobos Kálmán honvéd főhadnagyhoz Afrikából. Hosszufa­lussy Gyula írta, útitársa azon Csorna Józsefnek, ki­nek már régebben tervezett afrikai expediczióját a lapok emlegették, s kinek szándéka a Nílus menté­ben egészen annak eredetéig felhatolni, s az útjába eső vidékek természet- és néprajzi sajátságait tanul­mányozni. A levél írója az eddigi élményeket adja elő, melyeknek a Níluson a «Malialla» gőzösről ta­nuja volt. Hosszufalusy Gyula a königgri­tzi csatá­ban mint kadét vett részt s az ezüst vitézségi érdem­jellel lett kitüntve. Utazásának egyik oka még egész­ségi szempont is, azon seb miatt, melyet egy mel­lébe hatolt golyó okozott. A spanyol királyi pár ellen merényletet elköve­tett Oteró levelet irt börtönéből Alfonz királyhoz s kegyelmet kér tőle, ház a forma gondja is járul. Mégis a teljes összhang s kidolgozottság hiánya nem javallja közlésüket. Talán máskor jobban fog sikerülni: a költőibb tartalmat formacsinnal párosítani. Egy hivatalnok. (V—is) Ha elkeseredése min­denben nem indokolt is, sok részben igaza lehet. Úgy értesültünk, hogy ez érdemben a magyar tisztviselők egyesülete közelebbről mind a kormánynál, mind a tör­vényhozásnál lépéseket szándékozik tenni. Az ily tes­tületi fellépésnek mindenesetre több sikere várható, mint az egyes felszólalásnak. Közleményét illetékes helyre juttatjuk, felhasználás végett. Ismeretlen (X. Y.) A rossz írás is bosszantó , de h­iggje el, versei tartalma még gyarlóbb mint írása. Skiz Pál. Humor akar ez lenni, vagy szatíra, vagy allegória, azzal a magát ultimoval? Egyiknek sem válik be. Még csak nem is érthető. Nem közölhetők. A száműzött. Egy költemény az ötvenes évekből (akárki itta, gyönge nagyon). K. K-hoz. — Tudod-e te barna kis­lány ? — Télen (Borús az ég... — Átéltem minden ... Tél végén könnyeim.) — I. Szépen ragyog ... II. Libeg lobog ... — Halálozások. Elhunytak a közelebbi napok alatt: URBANEK FERENCZ, pozsonyi apát-kanonok, tisztelt agg egyházi férfiú, 90­ éves korában. — FÉNYES ORBÁN, csokalyi birtokos (Biharban) özvegyet s négy árvát hagyva maga után. — GÖDEL KÁROLY, kerületi orvos Nagy-Bányán 68 éves korában. — ROSENFELD KÁROLY budapesti háztulajdonos 58 éves korában. — RUBER ANTAL, vidéki színigazgató, az aradmegyei Facséten, 36 éves korában. — MILLER altábornagy, a hadsereg egyik első képességű főtisztje, a komáromi vár pa­rancsnoka, 61 éves korában. — EGYÜD ISTVÁN, a népszínház hasonló nevű­ derék tagjának édes­atyja, 66 éves korában Pócsmegyeren. FESTETICH grófnő szül. Montbach Adél báróné, 86 éves korában Bécsben. — FERENCZY BARNABÁSNÉ, szül. Tóth Irma, 36 éves korában Miskolczon. HAHN-HAHN IDA grófnő, az ismert német regény­írón­ő, kinek több műve magyarra is le van fordítva, elhunyt Mainzban 75 éves korában. 1852-ben apácza lett. Szerkesztői mondanivaló: Erzsébetváros. Mind a három költemény esz­mélkedésre mutat. A néhol tán igen is súlyos tartalom­ 45 SAKKJÁTÉK. 1050-dik számú feladvány, N­o­a­c­k L.-töl. Sötét. b c arn­át os.e £ 8 h Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond. Az 1045. sz. feladvány megfejtése. Helyesen fejtették meg: Veszprémben Fülöp József. Gelsén Giesinger Zsigmond. Sárospatakon Gé­recz Károly. Nagy-Dobronyban Németh Péter. Kolozs­vártt Csipkés Árpád. Budapesten K. J. és F. H. Tatán Josefovits Gyula. Magyar-Ovártt Igali Svetozár. A ko­lozsvéiri sakk-kör A pesti sakk-kör. HETI-NA­PTÁR. Jrxrt. Jró. A német feladvány téméiból. Megfejtés. Világos. Sötét. 1. Vbl—h1 Fa8—c6 : (a) 2. Vbl—b3 f Kd6—e4 3. He8—d6 matt. a. 1 I­d5­­ c6 : (b) 2. Vbl—e4f...­ Kc6—b5 3. He8—c7 matt. b. 1. Hd7—c5 2. Ha4—b6 f K45—c6 : 3. e7—d8 H matt. Nap Katholikus és protestáns Görög-Orosz Izraelita 18 V 1» 2Jéz. szt.nev. D 2 Piroska 19 H Marius és Márta Marius, Sára 20 K Fáb. és Seb. vt. Fáb , Sebest, sz. 21 S Ágnes szűz vt. Ágnes 22,G Víncze v. Vincze 23 p B. Assz. eljegyz Emerenczia 24 S jl'imót pé. vt. Timót li 1' Epiphania 5 Izsájás 7 Iván 6 Izsák 8 Domin, Gv.­­ 7 9 Soliekt vt' 8 Izmail 10 Nissz. Gerg. 1­0 Fani. X. 11 Theodór ap. 10 12 Szab., Tacz.ll S. Besa. Hold változásai. © Holdtölte 27-én 11 óra 28 percz, reggel. Tartalom. Szöveg: Petőfi egy ismeretlen eredeti arczképe. — Ragad a folyó. (Költemény.) Mezei Józseftől.—A két ördög vára. Történeti beszély. Irta Eötvös Károly. (Folytatás.) — A hír­lapok keletkezéséről. Szinnyey Józseftől. — Az albigensesek elleni háborúból. — A gözház. Verne Gyula regénye. — A nagy vasúti szerencsétlenség Dundee mellett. — Egyveleg. — Ver­hovay Gyula. — Anno 1848, 1860 és — jelenleg. — Semmiért. (Költemény.) Inczédy Lászlótól. — A hét eseményei. — Iro­dalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Mi újság ? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Hetinaptár Képek: Petőfi Sándor, Mezei József festménye után. — Jelenet az albigensesek elleni háborúból. Bernát minorita szer­zetes csillapítja a népet. — Semmiért. De Peerdt festménye után. — A nagy vasúti szerencsétlenség Dundee mellett. Búvá­rok munkálkodása a leszakadt hídnál. — Verhovay Gyula. Felelős szerkesztő : Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér 6 sz.)

Next