Vasárnapi Ujság – 1880
1880-02-01 / 5. szám - Szily Kálmán 5. szám / Arczképek, Hazaiak - «A czár szine elé!» (Szent-pétervári kép) 5. szám / Időszerű illusztrácziók - A róka magánya. (Keleti Gusztáv rajza) 5. szám / Műtárgyak - Lelencz leányok sétája Salamancában. (Hayes William festménye után) 5. szám / Műtárgyak - A lysedali vasúti híd Novégiában 5. szám / Táj és úuti képek; épületrajzok, Külföldiek - Edison lámpája 5. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - A gőzház (52 kép) 5. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: * félévre ... 6 « Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG: j egész évre 8 frt félévre... 4 « Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: egész évre 6 frt félévre ... 3 « Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. 5-ik szám, 1880. BUDAPEST, FEBRUÁR 1. XXVII. évfolyam. HAZAI tudományosságunk az ujabb időben nem egy oly férfiú nevével és munkásságával dicsekedhetik, a kik az európai tudomány színvonalán állanak, s ha nyelvünk és földrajzi helyzetünk oly elszigeteltségre nem kárhoztatna, az egyetemes tudományos mozgalmakban, ha épen vezérszerepre hivatva nem volnának is, közfigyelemre s elismerésre mindenesetre számot tarthatnának. Ezek között nem utolsó helyet foglal el azon férfiú, ki a jelen tanévben egyik főiskolánk — a kir. József-műegyetem — élén áll, mint annak rektora, s miután sok éven át maradandó érdemeket magának a természettudományi szerzett társulat körül, mint annak első titkára, legközelebbről annak elnökségével tiszteltetett meg. Nagyszigethi Szily Kálmán — mert róla szólunk — 1838. június 29-én született, Pest vármegyében, Izsákon, régi nemes családból. Nagyatyja, Szily Ádám, mint Laczkovics János barátja, részt vett a mult század végén a magyar jakobinus mozgalomban s egy ideig fogságot is szenvedett. Atyja, szintén Ádám, Pest- és Somogyvármegyék táblabírája volt s nagyjeszeni Jeszenszky Karolinával kötött házasságából tizenegy gyermek származott. Fiaik közül Kálmán, ki a magyar tudományosság terén oly tisztelt nevet vivott ki magának, elemi és gymnáziumi tanulmányait (a VI. osztályig) szülői házánál, magánnevelők vezetése alatt végezte; a gymnázium két felső évfolyamát Pesten a piaristáknál járta, hol a többi közt Horváth Czyrill, Somhegyi és Schirkhuber voltak tanárai. A gymnáziumból, hol a mathematikai és természettani szakokban máris kitűnt, az akkor még egyetemi ranggal nem biró József-ipariskolába lépett s itt két évet (1856 és 57) töltött; 1857-től 60-ig pedig a bécsi műegyetemet végezte. Mint kész fiatal tudós jött ki onnan, s két éven át az épen akkor átalakult műegyetemen, Sztoczek József mellett, a természettan tanársegédekép alkalmaztatott. A harmadik évre (mint egyszersmind igazgatósági segéd) a kísérleti természettan ideiglenes tanárául működött. Élénk, szép és szabatos előadásáért, s fölötte rokonszenves modoráért, hallgatói — kik egy részénél nem sokkal volt idősebb — annyira megszerették, hogy 1863. őszén, mikor pár héttel az előadások megkezdése után az intézettől egy időre megvált, tanítványai sírva búcsúztak el tőle. De neki még magasabb tudományos kiképeztetése czélja lebegett előtte, s két évre, fizetése megtartásával, szabadságot nyert külföldi felsőbb tanintézetek látogatására. A két évből egyet Zürichben töltött, hol Clausius és Zeuner, felet Berlinben, hol Magnus, felet Heidelbergben, hol Kirchhoff kitűnő előadásait hallgatta s e világhírű tanárok oldala mellett maga is tevékenyen működött. Pl. 1865. őszén visszatérve, elfoglalta előbbi állomását, melyből 1869-ben a kísérleti természettan rendes tanárává neveztetett ki a műegyetemen; s e tanszékről, hasonló minőségben, 1872-ben, a mathematikai természettanéra helyeztetett át, melyen azóta folyvást működik. A műegyetem körében, — tanítványai szeretetén és tiszteletén kívül, mely folytonosan kísérője tanári működésének — SZILY KÁLMÁN.