Vasárnapi Ujság – 1881

1881-02-27 / 9. szám - A boerok országa (képpel; térképpel és 2 arczképpel) 138. oldal / Általános nép- és országisme - Petőfi Mező-Berényben 1849 május havában. Bonyhay Benjámin 138. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyak

14 ° 2 A névmagyarosítás ügyében a képviselőház e hó 14-én azt a fontos határozatot hozta, hogy a névváltoztatások iránt beadott kérvényekre ezentúl nem 5 frtos, hanem 50 krajczáros bélyeg szükséges. Ez bizonyára tetemesen elő fogja segíteni a család­nevek magyarosodását. A Pető­fi-szobor gipszmintája tökéletesen befe­jezve áll Huszár Adolf műtermében. A művész a szobor kiállítását néhány héttel elhalasztotta, míg kellemesebb, melegebb időjárás lesz, hogy a nagy műteremben levő verandát megnyithassa, honnét szemlélve a szobor sokkal szebb benyomást gyakorol. — Petőfinek Aszódon is emléket készülnek állítani. Ugyanis az aszódi értelmiség annak emlékére, hogy Petőfi Sándor az aszódi gymnáziumban tanult, elhatá­rozta, hogy a gymnázium előtti tért Petőfi mellszob­rával díszesiti. A szobor felállításához szükséges pénz beszerzése érdekében h­angversen­nyel egybekötött tánczvigalmat is rendeztek. A Széchenyi-szobor-pör vége. Gr. Waldstein János, a szoborbizottság elnöke 5000 frtot írt alá a Széchenyi-szobor talapzatának költségeire, de özve­gye nem akarta megfizetni, s e miatt pör lett, mely a komáromi törvényszék előtt folyt. Az özvegy azonban még az ítélet előtt kifizette az összeget a perköltségekkel együtt. Színészeink száma: A vidéken jelenleg 27 magyar színtársulat működik, melyeknek összesen közel 750 tagja van. Ezek mindnyájan az országos magyar színész-egyesület tagjai. A legkisebb társu­latok 16—21 tagból, a legnagyobbak (nem számítva ide a fővárosiakat és kolozsvárit) 28—42 tagból állanak. Állandó színházat akarnak építeni Pápán, s az e napokban Kiss László elnöklete alatt tartott értekezlet kimondta, hogy a színház a sétatér hátsó részében és a fapiacz egy részén, Voyta Adolf terve szerint és a meglevő 4000 frt alaptőkének beszámí­­tása mellett 100 forintos részvények kibocsátása által fedezendő összegből építtessék. A vállalat védnökségére gr. Eszterházy Mórt fogják fölkérni. HALÁLOZÁSOK. BOLLA JÁNOSNAK Pozsonyban történt halálát már röviden említettük, de méltó, hogy a tanügy és tudomány e derék férfiáról még utólag is megemlé­kezzünk. Bolla igen sok érdemet szerzett Pozsony iskolai ügye körül. 1847-ben hivták a szentgyörgyi néptanítói állásról a kath. népiskolák szervezésére és egy alreáltanoda fölállítására. E megbízatás­nak meg is felelt, ugy hogy 1850-ben a pozsonyi összes népiskolák vezetését rábízták; az alreáltano­dának és kath. népiskolának pedig igazgatója lett, s az maradt a mult évig, mikor nyugalomba vonult. A magyar nyelv terjesztéséért az elnyomatás idejé­ben is sokat tett; az ő érdeme, hogy magyar nép­iskola is létesült, s hogy az alája rendelt tanítók a magyar nyelvet megtanulták. A tanügy mellett Bolla nagy előszeretettel és tudományosan foglalko­zott a művészettel, s főleg a gombák szakszerű isme­retében volt tekintély. Annyira vitte volt, hogy a gombákat is preparálta s papírra tette, ugy hogy azok a legjobban rajzolt mintaképeket is fölülmúl­ták s így a tanulmányozásra a legbiztosabb támpon­tot nyújtották. Ez uj rendszere elismerésre is talált az 1873. évi bécsi világkiállítás alkalmával. Irt egy nagyobb művet is «Pozsony és Szentgyörgy flórájá­ról», mely a botanikusok közt nagy elismerést vívott ki. A munkás férfiú és kitűnő tanító, ki kortársai előtt oly szép s hálás emléket hagyott maga után, 75 éves korában h­unyt el, s koporsója közül három fia is ott volt: Bolla Kálmán törzskari őrnagy s a hadügyminiszter szárnysegéde; Bolla Gábor buda­pesti főpostahivatali ellenőr s Bolla György tanár­jelölt. Béke hamvaira! Gr. KÁLNOKY PÁLT e hó 17-én kisérték nagy részvét közt köröspataki ősi kastélyából a családi sírboltba. A székely főúri családok e derék és haza­fias tagja 70 éves korában végezte be életpályáját, melyen annyi tiszteletreméltó emléket hagyott maga után. Mint az erdélyi udvari kanczellária tisztvise­lője kezdte azt. A szabadságharczban közvitézkép lépett a Mátyás-huszárok közé, hol később százados lett, s vitéz rész jutott számára az erdélyi csatatere­ken. A szomorú napokban ő is sok üldözésnek volt kitéve, s csak 1851-ben tért vissza köröspataki kas­télyába, s itt fivéreivel a gazdaságnak élt. Az 1861-ben megnyílt alkotmányos mozgalmakban te­vékeny részt vett; 1863 ban Kézdi-Vásárhely vá­lasztotta meg a Szebenbe hirdetett országgyűlésre, de ő sem ment el oda. 1865-ben a kolozsvári ország­gyűlésen mint regalista vett részt; aztán három or­szággyűlésen képviselte Sepsi-Sz.-György és Bereczk város választóit, mint a Deák-párt híve. Az utóbbi időben visszavonult, de egész haláláig nem­ szűnt meg olyan lenni, kit mindenki becsült és szeretett. Amerikából, Chicagóból e napokban érkezett meg h­íre egy derék hazánkfia elhunytának. NÉMETH JÓZSEF ezredes halt meg ott jan. 28-án 65 éves korá­ban. Németh Szegeden született; 16 éves korában az osztrák hadseregbe állott, s ott szolgált a magyar sza­badságh­arcz kitöréséig, a mikor hazájának aján­lotta föl szolgálatát s végigküzdötte az egész forra­dalmat. A világosi gyásznap után Törökországba menekült. 1852-ben Kossuthot Amerikába kisérte s azóta ott is maradt. A lovasságnál szerzett ismere­teit ott mint állatorvos értékesítette. Az amerikai polgárháború kitörésekor mint önkéntes a hadse­regbe állott, s ott h­uszárezredességig vitte föl. KRAUSZ GODOFRÉD LÁSZLÓ, a nagyváradi tanke­rület főigazgatója, meghalt 76 éves korában Nagy-Váradon. Több mint ötven évig működött a tanügy terén s tavaly ülte meg tanársága félszázados jubi­leumát. A premontrei rendhez tartozott s hosszú tanári pályájából legtöbb a nagy-váradi főgymná­ziumra esik, melynek hosszú ideig igazgatója is volt, 1873-ban pedig a tankerü­let főigazgatójává nevezte­tett ki. Nagy-Váradon, hol tanitványai száma oly sok, nagyon szerették, s halála mély részvétet ébresztett. Elhunytak még a közelebbi napok alatt: KI­BINSZKY MIHÁLY, fölszentelt püspök és kalocsai kano­nok, az egyház és nevelésügy buzgó férfia, példás életű pap, Baján. —­ BEYER HENRIK, a beszterczebá­nyai főgymnázium tanára, ki noha galicziai születésű­ volt, a felvidéken a magyar tanügy egyik derék és tudományos bajnoka, a szabadságharczban tüzérfő­hadnagy, 60 éves korában.­­— PELCZER LIPÓT, fővá­rosi nyugalmazott igazgatótanító, az elemi tanító­testület egyik veteránja, 70 éves korában. —• ZSOL­NAY ISTVÁN, ó-fehértói ref. lelkész, 77 éves korában.­­— NESZMÉLYI AMBRUS, a veszprémi járás szeretett körorvosa, 49 éves korában. — Ugyancsak Vesz­prémben CSITÁRI G. SÁNDOR, a megye volt esküdtje, ki a szabadságharczban mint 14 éves honvéd vett részt. — ANGYAL JÁNOS, tolnamegyei volt főszolga­bíró, 85 éves korában Bonyhádon. — BEN­DE MI­HÁLY, nagy-kü­rtösi plébános, 80 éves korában. — MURAKÖZY JÁNOS, hahóti plébános. —WÖBER ANTAL, nyugalmazott alezredes Szegeden, 60 éves korában. — MOLNÁR JÁNOS, volt honvédfőhadnagy, Petrovo­szello bácsmegyei községnek több éven át bírája, 60 éves korában. — ULLRICH KÁROLY, a váczi székes­egyház karnagya, 58 éves korában. — SZMORNICZKY JÁNOS, Ungvár város képviselőtestületének tagja, va­gyonos polgár, ki több alapítványt tett. — VASZI­LIEVICS GYÖRGY, világosi, utóbb aradi g. kath. espe­res, Solymoson. — FÖLDESSY ANDRÁS, volt honvéd Ó-Budán. — KOMJÁTSZEGI LAJOS, szobolyai polgári iskolai tanár 29 éves korában. — DRÓSA ZSIGMOND, jól­írű fővárosi kereskedő 80 éves korában. — POPO­VICS ANTAL, végzett jogász, Popovics Zsigmond temesvári nyug. árvaszéki elnök fia, 29 éves korá­ban Temesvárit. — MARKUS ARITON, dévai törvény­széki bíró s legutóbb algyógyi helyettes járásbiró, 44 éves korában Algyógyon. — ARANYOSSY ÁGOSTON, nyug. pénzügyigazgató Kassán 59 éves korában. — NORTHOME KAMILL, a «Journal Bruxelles» szerkesz­­­­tője, ki hosszabban időzött Magyarországban, a miről h­irlapi közleményeiben örömest megemlékezett, 43 éves korában Berlinben, hova Brüsszelből utazott. — HAUSEGGER GÉZA, a «Duna» biztosító társulat tisztviselője, 19 éves korában. — HERMANN GYULA, néptanító Békés­ Gyulán. — SALLAI MIHÁLY ref. tanító Szatmáron, 35 éves korában. — KOZORA ANDRÁS, 68 éves korában Kassán. — KARASSZAY KORNÉL, 35 éves korában Békés-Csabán. —­ ROZMAN ISTVÁN gyöngyösi járásbirósági joggyakornok. — GALGÓCZY KÁLMÁN hivatalnok Miskolczon. Ozv. Fái FÁY GYÖRGYNÉ, szül. Puky Borbála 79 éves korában Péczelen. — özv. DEDINSZKY JÓZSEFNÉ, szül. Blaskovich Sarolta, az ó-bessenyői «veres kereszt» nőegylet alelnöke 4­1 éves korában. — özv. SIMAY JÁNOSNÉ, 62 éves korában Szeghalmon. — GELLÉR JÁNOSN­É, szül. Tabajdy Borbála, Tabajdy Károly főispán nővére, 38 éves korában Aradon. — ÁBRAHÁM ANTALNÉ, szül. Gebhárdt Zsuzsánna 57 éves korában Kolozsvártt; ugyanott HINCZEN MI­HÁLYNÉ, szül. Kovács Rozália, 85 éves korában. — CSILLÁRY KÁLMÁNNÉ, szül. Tormássy Terézia, 36 éves korában Félegyházán. — KAISER ENDRÉNÉ, szül. Molenda Anna, 60 éves korában Ácsán. — SZABÓ LAJOSNÉ, szül. Török Krisztina, Ácsán. SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ. G. P. A szép költői beszélynek fordítása csak félig sikerült. Itt-ott jól folyó verselés, átalában jó ríme­lés, többnyire fogyatékos rh­ythmus, lapos kifejezések, sokh­elyű­ erőltetettség néhol az érthetetlenségig: íme a fordítás rövid jellemzése. Fordított költeményt, kivált ily terjedelműt, csak ha minden tekintetben kitűnő volna, közölhetnénk. Theázás (rajz). Meglehet, hogy mind­ez igy történt vagy történhetik, de a hosszas és aprólékos leírásban semmi érdekes, semmi jellemző, semmi művészi nincs , s az egész nem áll irodalmi szinvonalon. Templomban. Van benne néhány igaz vonás, igaz hang, de az elvész a mesterkélt és czifra rajzban. Nem közölhetők. Virágok között. Nem lakom én. Népdalok I—IV. Szabad nyitni. — A vihar szabadba. — Ipolyparti dalok I—IV. — Hobiáth basa. — Bordal (Ki-ki fogja stb). SAKKJÁTÉK. 1108.sz.felalv. Sahlberg R.-töl. (Stockholmban.) Sötét. b 0 d Világos.6 « * 1 Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond. Az 1103. sz. feladvány megfejtése. Kürschner M.-töl. 2. Vh 2—hl 1 stb. Helyesen fejtették meg: Veszprémben Fülöp József. Sárospatakon Gérecz Károly. Debreczenben Zagyva Imre. Nagy-Dobrinyban Németh Péter. Buda­pesten K. J. és F. H. H.­M.­Vásárhelytt Ifj. Kosztka Károly. A pesti sakk-kör. Megfejtés: Világos. Sötét. 1. H­7—h5 g6—h­5: (a) 2. Vh2—f2f Kf3-e4 3. Fe6—f5 matt. a. 1 Kf3—e1 (b) 2. Vh2—e5 f Ket-e5 : 3. Fe6—c8 matt. b. 1 Fd2—e3 SETI JVA.PTAR. Márcz. hó. Nap Katholikus és protestáns Görög-Orosz Izraelita 27 V l­ Leánder, N. B Ötven­edv. 28 H Román, Renata Ozvald, R., Ren. 1 K Húshagyókedd Albin 2S HamvazószerdaSzimplicz 3C Kinga 1Ginda 4 P .Jézus 5 sz. vete. Adorján 5S Özséb, Istenk. Frigyes 15 E­. Ilushaszvóv. Ip Pamf. és t.v. 17 Tivadar vt. 18 Leo pápa 19 Arkip 20 Leo kat. p. 21 Tim., Euszt. 28 Ant. v. 29 Láz. 30 1 Vtader R. 3 2 4 Sab. Bp. Hold változásai. # Újhold 28-án 0 óra 45 perczk. délután. Tartalom. Szöveg: Hugo Viktor. — Dalok. Fejes Istvántól. — Os­szel. Költemény. Dömötör Páltól. — Magyar czigány­dalok. Közli Szász Béla. — Egy ó-kori Verne. — Gróf Erdődy Sándor. — Szerb író Damjanicsról. — Hogy fogják a farkast ? Feriztől. — Nyoma veszett! Angol regény. — Egyve­leg. — A hol királynénk tartózkodik. — Nizza. — Petőfi Mező-Eszényben. 181­9. május havában. — A boerok országa. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. —­ Mi újság . — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár. Képek: Hugo Viktor. — Gróf Erdődy Sándor­ fényképe után. — Vépi kastély (Vasmegyében). Dörre Ellinger rajza. — Transvaalból: A boerok vándorlása. — Nizzai Tivadar sétány. Promenade des Anglais. — Nyoma veszett! — Combermere kastély (Angliában). — Transvaal és a szomszédos terü­letek tér­képe. — Joubert,a boerok fővezére. — Krüger Pál a transvaali köztársaság elnöke. Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér, 6. sz.) Tekintetes TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnak. Másfél év óta szakadatlan derék- és kereszt­fájdalmakban szenvedvén, minden ezen betegség ellen hirdetett szert, köztük korneuburgi Kwizda F. J. úr köszvény elleni szerét is, használtam, de mind­hiába, mig végre az ön által hirdetett szabadalmi köszvényvászonnal kisértettem meg szerencsémet és legnagyobb örömöm és csodálkozásomra ezen köszvényvászon roppant fájdalmaimtól néhány óra alatt teljesen megszabadított. Kívánságom volna, hogy ezen bizonyítvány nyilvánosság elé kerüljön, hogy mindenki, ki annyit szenved, mint én szenved­tem volt, megtudhassa mit használjon szenvedései­nek megszüntetésére. — Fogadja m. t. gyógyszerész úr legmelegebb köszönetem és hálám nyilvánítását s maradtam mély tisztelettel Budapest, IX. ker., malom-utcza 42. szám, Luger E.

Next