Vasárnapi Ujság – 1881
1881-06-26 / 26. szám - Levél Kurdisztánból. Kovásznai B. D. katonaorvos a kis-ázsiai török hadseregnél 412. oldal / Eredeti levelezések
412 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 2). SZÁM, 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM. tölgyfát ültetett el a ház elé, Stephenson tiszteletére. Ugyanitt több gőzmozdonyt is kiállítottak, köztük nagyon érdekeseket. Ott lehetett látni az első gőzmozdonyt, melyet Stephenson összeszerkesztett, s melynek rajzát jelenleg be is mutatjuk az olvasónak. A gép, daczára a nehézkességnek, mellyel minden első találmány bír, még ma is jó állapotban van, s működni képes. Az első személykocsikat, valamint a régi gépek közül többeket is bemutattak. (Stephenson arczképét, s a legelső mozdonyok egyikének, a «Lokomotion»-nak rajzát 1875. évi 42-ik számunkban mutattuk be.) Az egész társaság visszatérve Newcastlebe, folytatódtak az ünnepélyességek. Díszesen fölkantározott és fölbokrétázott erős lovakból és teherszállító kocsikból hosszú menet állíttatott össze, mintegy annak jelképezéséül, hogy a lovak szabadittattak föl a nehéz vontatás terhe alól. Aztán a nép tartott precessziót. A nagy piaczon több mint 40,000 ember haladt el ünnepélyes diszbe öltözve. A menet több mint három óráig tartott. Az ünnepély legkimagaslóbb része azonban az volt, hogy ez alkalommal egy nagyszerű iskolának vetették meg alapját. Az iskola három részből fog állani. Legalsó szakába föl fognak vétetni az elemi tanodákat végzett ifjak. A második szak gépészek számára való, s a Durham és Northumberland grófságbeli ifjak vehetők föl belé, akik a tizenkilencz éven még nincsenek túl. A legfelsőbb szak osztályaiba az alsóbbakból vesznek föl olyanokat, akik szorgalom és tehetség által magukat különösen kitüntették. Méltó befejezéséül az ünnepélynek 200,000 forintnyi összeg gyűlt össze egy Stephenson számára emelendő emlékoszlopra, hetetlen rossz klímáju kurdisztáni fővárosba. Ez a hajdani Tigranocerta, amelynek falai most is köröskörül fennállanak, közben-közben bástyákkal, fenn a rovátkok kissé megsérülve , de különben a négy kapu és a gömbölyded vagy négyszögű bástyák teljes épségben vannak ma is. No de persze nem kell oly magas falakat és oly szegletesen bemélyedő kapukat képzelnünk, mint Európában, de azért is még eléggé impozánsak távolról úgy, mint közelről, s a közegészségre nézve igen ártalmasak, nem engedvén a levegőt szabadon keringeni, a városnak különben is igen szűk, piszkos, czikczakkos utczácskáin és terein. Egyedül a város észak-keleti része az, mely egy kissé magasabban fekszik — a Satt-Tigris folyó jobbparti magaslatain. Itt van csak egy kissé jobb levegő. A régi vár és kastély teljesen romban áll, de még mindig külön kapu vezet hozzá ; benne a régi szeralj, vagyis kormányzósági épület. Az uj künn van nyugatra a várostól félórányira s vele szemközt a katonai kórház, a hol e sorokat irom, s melyet most az internaczionális és török távírda- és postaigazgatóság használ. Ablakai a szép, majdnem le alattig elterjedő kertekre néznek. A többi városrészek a Mardin- és a leginpozánsabb, a Rum-kapu felé — de mely nevezet jelenben elvesztette értelmét, igen kevés rum-görög lakozván a mondhatni egymagában álló görög templom között a másfajta lakosság közepette, — alantabb feküsznek s el lehet mondani igazán róluk, hogy a levegő sem járja őket. A viz csak járja, mert három vízvezetéken keresztül hozatik a városba, messze 3—4 órajárásnyira fekvő falvakból. Ezek közt legnevezetesebb az, mely a görög kajzához közel ivezetes művészettel épített vezetékkel vezettetik be s egész utján jól ki van kövezve, hosszúdad koczkás gránit-kövekkel, de nincsen se takarítva, se tisztán tartva, s a rajta esett sérüléseket is lóganéjjal foldozzák ki, s az emberi holttetem, ha megöletés után véletlenül belevettetik, hetekig elfekszik ott benne, mig teljes rothadásnak indult egyes elszakadt részei figyelmeztetik a népet, hogy vegye ki onnan. Igy áll itt a dolog a csatornázással is, az utczák s a piaczok tisztántartásával. Van ugyan egy alkalmazott orvos és egy u. n.egészségügyre fölvigyázó bizottság», de ezek működésének vajmi kevés látszata van, s az írás, mely sima lapályos téren, kertektől körülvéve oly szépen fekszik, a lemenő vagy fölkelő nap sugaraitól megkoronázott falakkal és bástyákkal egyikévé lesz a legegészségtelenebbeknek. Tegyük hozzá még a temetési módot s a temetők helyheztetését, török módra közvetlen a városkapuk előtt, és azt, hogy a régi sánczok és árkok kiszáradtak s betömettek ugyan, de helyüket álló vagy csak kevéssé folyó viztócsák foglalják el nyugatról, sűrűn benőtt kertek rendetlen tömege keletről és délről le egészen az itt lassan és keskeny ágyban több hídtól áthidalva kanyargó Tigris partjáig; s hogy ezen kívül még az időjárás is a legkülönösebbek, a legváltozékonyabbak közé tartozik: magyarázatát fogja lelni, hogy miért van oly halvány és egészségtelen színben a szegényebb lakosság, amely nem menekedhetik egyszer abba a magasabban fekvő helységbe, mind ezt a tegnap innen elutazott angol konzuli helyettes mr. Bamham tevé, máskor meleg fürdőre pl. Csermükbe, mint ezt az orosz konzul családja cselekszi, s nem ihatik folyton a Tigrisből hozott és szénen át letisztított vizet. Mennyi minden lázas betegségen mennek itt keresztül a lakosok, mily kelendő itt az orvos, gyógyszerész és fűszerárus (akhtar), a ki mellesleg orvosi mesterséget is űz; — mily egészséges ehhez képest a magasabban fekvő, nagy kiterjedésű, de kisebb népességű Erzerum, melynek lakossági száma most már nem üti meg a 40,000-et, míg a Diarbekiré túlhaladja, nem is tekintve az örökös flottans kurd és arab népséget! A házépítésben a fát is igen kímélik itt, mindent az idők viharától meglikgatott négyszögű gránitkövekből épitnek; a házak udvarainak, szobáinak talaja és oldalfalai mész nélkül, mint igy épitvék. Valami mészféle péppel bevonják a falat s a tetőt, s igy csupaszon adják bérbe, egy kis szivattyús kúttal együtt, a melylyel a vizet a csatornából felszivattyuzzák ott, ahol az esés különben az önkénytes előszökkenésre nem elég nagy. A jobb és nagyobb házakban egy kis kertecske s a mellett kőmedenczében víztükör van, közbül egy kis szökőkúttal. Az alsó szobák kőből épitvek s nyáron nap közt itt időznek s nem mint Bagdadban a föld alatt, a felső szobák inkább fából alkotják s téli lakószobák. Mint Erzinghianban és Inhárput külvárosaiban, itt sárból vagy sártéglából épített házakat látni ritkán lehet, miután a kőanyag olcsó, a fa meg drága. A fából és sárból épített házakban skorpió nem igen tartózkodik, csakis kőrepedésekből szokott nyári hónapon vagy éjeken előbújni, vagy lepottyanni. Elővigyázati szabály ellenökben magas fapapucsban járni, az alsó ruhát jól összeszedni, a földön nem aludni s ha egyszer megszúrt, akkor a sérült tagot a seb fölött jól lekötni, bevagdalni és égetni a sebet. A kisebb skorpiók szúrása ellen azonban elegendő egyszerű ipecacuanlca-pép rátétele a sebre. Mindezt persze csak lassankint tudtam meg; ugy azt is, hogy a város kőfalai s egyéb kőemlékei, mint a nagy mecset udvarát keritő márványkő-oszlopos íveit sorok , gyönyörű faragványokkal, koszorúzott oszlopfejekkel s kitűnő szépen kifaragott oszlopderékkal, a persa hódítás előtti idők maradványai. Van a városban igen sok szép és nevezetes mecset török iskolákkal, vizzel bőven ellátott nagy udvarokkal, az örmény gregoriánusoknak, örmény katolikusoknak és kongregaczionalista, ugy episkopális protestánsoknak külön egyházaik. Nevezetes a khaldaeus egyház is, melynek patriarkhája jelenleg ép itt tartózkodik. E felekezethez legtöbbnyire arabok tartoznak és örmények ; tiszta régi khaldaeus kevés van s már az iskolákból is ki akarják küszöbölni e nyelvet. Pedig én e nyelven irt bibliákat magam is láttam tegnap a 8-ik századból és a 13-ikból. Különösen számos a khaldaeus egyház Mosulban, Urfában, Bagdadban stb., bár azelőtti 300 püspöksége alig egynehányra olvadt. Az arab keresztények egy része khaldaei katholikus és gregoriánus, a másik nesztoriánus. E mellett az olasz kapuczinus hittérítőknek is van egy néptelen puszta zárdájuk és templomuk itt. Működési helyüket áttették Inhárput mecsetébe, hol azonban az uj vali Abdullah pasa nem a legjobban bánt el velük, mikor legelső izben nála tisztelegtek : «Kik vagytok, mit kerestek itt ? nem ismerlek titeket; okmányaitok, szabadalmi leveleitek egy batkát sem érnek, ujakat kell szereznetek, addig se nem templomozhattok, se nem építhettek?» — Lett erre aztán felzúdulás, telegrafhozás pápai nuncziushoz és franczia követhez Konstantinápolyba, honnan még ez ideig a válasz meg nem érkezett. E latin szertartású, többnyire olasz származású csuklyás hittérítők zárdájában tartózkodik immár három hó óta egy bajai derék magyar szappanosmester V. F., ki vendéglős volt Boszniában, s miután Oroszországot, Bulgáriát, Abyssziniát és Egyiptomot megjárta volna, Alexandriából jött egyenesen Aleppóba, onnan Urfába s innen ide azon szándékkal, hogy Bagdadba tovább megy; de a barátok visszatartották s most náluk igyekszik hasznosítani magát. A katonaság közül immár csak a mi rendes gyalogzászlóaljunk maradt itt, meg egy század lovasság s fél üteg ágyu. A falak teljesen védtelenek s tulajdonkép csempészet elleni sorompónál többre nem használhatók: mindazáltal a dohánycsempészetet nyiltan és minden tartózkodás nélkül űzik s az őröket jól eldöngetik alkalomszerűleg. Három konzul székel itt: persa, orosz és angol. Az orosz nagy pompát űz. A tulajdonképi angol kurdisztáni konzul Trotter ezredes már régóta szabadságon honn van Angliában. Helyettese, a vicze-konzul mr. Bamham pár nap előtt utazott el innét végkép Kerazunt felé, a legjobb emléket hagyván itt hátra mind a benszülöttek,mind a csekélyszámu európai kolonia előtt. Igy pl. csak azt kell megemlítenem, mit az itten márczius 1-én elhunyt honfitársunk Szkender bég (Fritsch Gusztáv) fényes eltemettetése, hagyatéki rendezése, sírjára illő emlék emelése által tett. Ma reggel utazott el innen Bitlis felé egy franczia utazó-társaság, mely a legkényelmesebb sátrakban, a legfényesebb ellátással, teljesen európai kényelemmel utazik. Vezetője Chantre Emeszt, a lyoni természeti muzeum aligazgatója, a lyoni anthropologiai társaság Az első személyszállító kocsi. A második személyszállító kocsi. LEVÉL KURDISZTÁNBÓL. Diarbekir, 1881. május 28. (Tigranocerta. A levegő nélküli város. Régi vízvezetékek. Hogy épitik a házakat. A skorpiók ellen. Műemlékek a persák előtti időkből. Felekezetek. Egy magyar ember az olasz barátoknál. Három konzul. Mr. Barnhan, és Szkender bég, Fritsch Gusztáv hazánkfia temetése. Egy franczia utazó. Immár elmúlt két hete, hogy Karputhból ide érkeztem a rekkenő hőségü és vég