Vasárnapi Ujság – 1882
1882-12-03 / 49. szám - Az ó-kigyósi kastély (képpel) 782. oldal / Hazai táj- és néprajzok, közintézetek, népszokások, műtárgyak
49 SZÁM. 1882. xxix. ÉVFOLYAM. VASARNAPI UJSAG. 783 Pál nagytehetségű, finom szellemű s jóizlésü iró,se kinek élete viszontagságos majdnem az elzüllöttségig s jelleme sok és méltó megtámadásnak volt kitéve az irodalmi pártoskodás azon korszakában, melyben élt. Mint novella- és vigjátékiró, nem közönséges sikerrel járt magas eszményei után ; s hagyatéka megérdemelte, hogy kiragadtassék a feledésből, melybe — főleg irodalmi ellenszenvek s pártoskodások miatt — érdemetlenül boríttatott. Oly novella, mint «A szerelemmel nem jó játszani» s oly vígjáték, mint «A fiatal házasok» nem évül el egy nemzedék alatt. Beöthy Zsolt jól oldotta meg az életrajzírónak ez esetben épen nem könnyű feladatát. Szűkös forrásokból kelle a rég elfeledett író szellemi képét megalkotnia, s a gyűlölet és ellenszenv sarától, legalább a méltányosság mértékéig, megtisztítania. S a Kisfaludy-társaság is méltó munkát végzett, midőn e nagytehetségű, de eléggé soha sem méltányolt régi tagjának, saját szelleme műveiből állított emléke. A «Budapesti Szemle» ez évi folyamából az utolsó számot teszi a deczemberi füzet, mely e nagybecsű folyóiratból a harminczkettedik kötetet fejezi be. Jelentékeny részét Góbi Imre «A kígyó» elbeszélésének harmadik (befejező) része foglalja el. Más folytatás nincs is benne. Majláth Béla a gr. Széchenyi István levelezései alapján a lánczhid történetét irta meg. Medveczky Frigyestől azt a beszédet találjuk, melyet Kant főművének történeti jelentőségéről és hatásáról az egyetemen tartott Kant-jubileum alkalmából mondott el. Jekelfalvy József az 1880-iki népszámlálás alapján Magyarország műveltségi állapotait ismerteti; Imre Sándor pedig az iskolákat Angolországban. Költemény kettő van: «Kertben» Greguss Ágosttól, és «A kivándorlókhoz» Szász Bélától. Nem érdektelen egy latin költemény és fordítása sem, melynek történetét Szontagh Pál mondja el. A latin költemény szerzője a néhai nagyhírű gr. Dessewffy József, az 1825-iki pozsonyi országgyűlésen szabolcsi követ, ki épen az ellen beszélt egy ízben, hogy a jobbágytelken lakó úrbéres nemesek is adót fizessenek. Azt mondta, hogy a mint a nemesség adómentességét megháborítják, az ősi alkotmány egész épülete utána roskad. Beszéde alatt tűz tört ki a városban, s ez alkalomra irta Dessewffy a distichonokat, melyeket most Ónossy Mátyás képviselő fordított le. Többi közt ezeket mondja : Törvényeinkre magunk de ha szórunk gondtalan üiszköt, S az pusztítani kezd, ellene lesz-e erőnk ? Mert eleinte habár kunyhókat perzsel a szikra, Önviharán nőtten, majd palotákra törend. A kötetet a rendes közgazdasági szemle (Földes Gyulától) s könyvbirálatok egészítik ki! A «Budapesti Szemle» előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 6 frt, egyes füzet ára 1 frt. Longfellow Hiawathája magyarul: A jeles amerikai költő e műve, melyet hazájában a legkitűnőbbnek s főművének tartanak, bár mi európaiak teljesen élvezni s kellőleg méltányolni alig tudhatjuk, e különleges exotikus alkotás, a kiveszőben levő vörösbőrű amerikai indiánok e naiv éposza, teljesen lefordítva jelent meg Bernácsky Ferencztől. A fordító neve teljesen ismeretlen, de a fordítás valóban sikerültnek mondható (a mit ismert nevű fordítók fordításairól sem mindig lehet elmondani). A nyelv panaszos, költői, folyamatos s a verselés frimetlen négyes tracháusi sorok) átalában szép ; a költemény szelleme, hangja, jól vissza van adva a tartalmilag is hű fordításban. Örömmel üdvözöljük irodalmunk e gazdagodását. A függelék Longfellow (nagyon is összevont) rövid életrajzán kívül a költő jegyzeteit (az eredeti kiadásból) s a hindu nevek és szavak jegyzékét adja, mely adalékok nélkül a költemény érthető sem volna. A kis 8adrétben 180 lapra terjedő csinos kötetke ára 1 írt, s megrendelhető Gorischek Károly (bécsi) könyvárus utján; de valószínűleg a budapesti könyvárusoknál is kapható. Petőfi a svédeknél. A svéd irodalomban még néhány év előtt német fordítások után ismerték Petőfit, de most már Birger Schöldström, a «Nya Dagligt Allehanda» egyik szerkesztője, ki megtanult magyarul, eredetiből fordítja költőnk legszebb dalait. A Petőfi-szobor leleplezése alkalmával is módot talált, hogy újra foglalkozzék kedvencz költőjével. Tekintélyes napilapjában két hosszabb czikket szentelt Petőfi emlékének ; részletesen leírta a szoborleleplezés ünnepélyességeit s hosszabb életrajzot közölt a költőről, kit Beranger-val és Heine val helyez egy magaslatra. Ebből az alkalomból a svédek képes közlönye , a «Svenska Family-Journalen» Petőfi a «XIX. század költői» czimü versét mutatta be Birger Schöldström fordításában, s a költő szép kivitelű arczképét Halbecktől. A rajz amorettektől környezeti, virággal és csillagokkal gazdagon beszórt medaillon közepén tünteti föl a költő arczképét. «Kötelesség, jellemrajzokban és példákban», Smiles után hazai viszonyainkhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán, ki Smiles társadalmi bölcsészeti hires műveiből már a «Jellem», «Takarékosság» és «Önsegély» czím alatt ültetett át magyarra három nagy kötetet. Smiles példák által tanítja tudományát, igyekszik gyógyítani a beteg társadalmat, s a kitűnően alkalmazott példák igen népszerűvé tették műveit. Tóth Kálmán a magyar átdolgozásban szerencsésen választott ezekhez a magyar történelemből és közéletből is megfelelő példákat. A kötelesség egyik legnemesb feladata mindenkinek, és Smiles a legtalálóbb példákkal tünteti föl ennek értékét. Összesen tizenhat fejezetre oszlik a könyv, a kötelesség legkülönbözőbb viszonyai szerint: az életben, az igazságérzetben, kitartásban, bátorságban, a katonánál, a jótékonyság, a részvét, emberiesség, a felelősség iránt stb. Ifjúságnak alig lehet jobb olvasmányt ajánlani. A 385 sűrűn nyomott oldalra terjedő könyv ára 3 írt, s a Légrády-testvéreknél jelent meg. A «Jó könyvek»-ből ismét újabb füzetkék jelentek meg, most már összesen nyolcz, s mellékelve van hozzájuk a szerkesztő P. Szathmáry Károly, és a kiadók (a Révai-testvérek) fölhívása is a nagy közönséghez, melyben támogatásukat kérik a ponyvairodalom ellen megindított harczhoz. És hogy ezt a támogatást meg is érdemelik, bizonyság rá a füzetkék tartalma, s krajczáros árak mellett is a csinos kiállítás Jankó János, Feszty Árpád, Dörre Tivadar, Gyulay László rajzaival. A nyolcz füzet a következő: «Mátyás és Bente ur.» Néprege Mátyás királyról. Versbe szedte Jókai Mór. 3 képpel. Ára 5 kr. 2. «A ki a szentjét el nem adja.»( Elbeszélés. Irta: P. Szathmáry Károly. 3 képpel. Ára 5 kr. 3. «Herczeg Eszterházy Miklós kalandjai, szárazon és vizén.» Irta: Mikszáth Kálmán. 3 képpel. Ára 5 kr. 4. «Mátyás király és a szegény varga. A czinkotai kántorv. Irta: Jókai Mór. 3 képpel. Ára 3 kr. 5. «Mátyás király és a gonosz kamarás.» Irta: P. Szathmáry Károly. 2 képpel. Ára 5 kr. 6. «Az ördög orsója, vagy a tolpányi boszorkány históriája.» Irta: Mikszáth Kálmán. 2 képpel. Ára 5 kr. 7. «Egy világhős gyermekkora.» (Garibaldi ifjúsága.) Irta: Kálmán diák (Törs Kálmán). 2 képpel. Ára 5 kr. 8. «A falu koronája. Elbeszélés. Irta: Tolnay Lajos. 2 képpel. Ára 3 kr. Mindenik füzet olyan, hogy élvezettel olvashatja a nép, az ifjúság. Szükséges azonban, hogy a nép is tudomást szerezzen ezekről, s ebben a lelkészek, a tanítók közreműködése szükséges. Sokat tehetnek a köztisztviselők, a könyvárusok, a ponyva termékének terjesztői, s mindazok, kik a néppel érintkeznek. A vándorló könyvárusokat a kiadók a vállalat terjesztésében kifejtett tevékenységük arányához mért anyagi haszonban részesitik. Egyházi törvények, az evangeliom szerint reformált magyarországi keresztyén egyházban. A debreczeni országos zsinat megbízásából közzéteszi Tóth Sámuel zsinati jegyző. Hivatalos kiadás, mely az egyházi zsinat által alkotott törvényeket közli, a zsinatra vonatkozó okiratokkal, miniszteri leiratokkal stb. Debreczenben ifj. Csáthy Károly bizományában jelent meg, s ára 60 kr. Válogatott kath. egyházi beszédek gyűjteménye, szerkesztette és kiadta dr. Pátkai (Seidel) Pál, pátkai plébános. Harmadik kötet és husz beszédet közöl különböző magyar hitszónokoktól, áldozó csütörtöktől szent István király ünnepeig való alkalmatosságokra. Szász Béla Kolozsvárról fölkéri költeményeinek t. ivtartóit, hogy az előfizetési iveket legkésőbb f. é. decz. 10 ik hozzá juttassák, minthogy a 2872 ivre terjedő kötet már nyomás alatt van. «Észrevételek a magyar irodalomról» czimü füzet jelent meg Kolozsvártt, Stein Jánosnál; irta dr. Ferenczi Zoltán tanár, ki Kossuthnak a magyar irodalomról irt leveléből indulva ki, átalános elméleti körben fejtegeti az irodalom jelentőségét, annak hatását, az irodalomtörténet feladatát, a műalkotást, a nemzeties irányt, stb. Ára 50 kr. «Az Üstökös naptára». Szerkesztette Magyar Kakas. Az «Üstökös» czimü élctlap szerkesztősége adta ki, számos karrikaturával, prózában és versekben irt vig közleményekkel. Ára 1 írt s Petrik Géza bizományában kapható. «Solymosi Eszter» czimű alkalmi regényt irt Kászonyi Dániel, a «Függetlenség» dolgozótársa, s Petrik Gézánál 1 írtért kapható. A munka a «tiszaeszlári véráldozat»-nak a hírlapokból ismert történetét egész komolyan tárgyalja. «Rózsabokor» czim alatt megjelenő népies elbeszélésekre nyit előfizetést Legyes Bényéről (utolsó posta Szerencs) Darvas Aladár fiatal író, egy forintjával. Hat elbeszélés lesz benne, s február elejére van kitűzve megjelenése. «Útmutató», a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrendkönyvéből a «Vasúti és Közlekedési Közlöny» szerkesztősége kiadta a deczemberre szóló kötetet, ára 50 kr. Ajánljuk az utazó közönség figyelmébe: e magyar vállalatot sokkal jobban használhatják útmutatóul, mint a nálunk is annyira elterjedt hasonló czélu német füzeteket. «Ez a mi Budapestünk» karczolatok, csevegések és pletykák a főváros társadalmi életéből czimü műre bocsátott ki előfizetési fölhívást Várnai (Böhm) Sándor, ismert fiatal hirlapiró. A januárban 8 tömött iven megjelenendő munka 1 írt 50 krjával rendelhető meg. Előfizetési pénzek szerző lakására Budapest, IV., bécsi utcza 2. sz. küldendők. A műcsarnok kiállítását mindig sokan látogatják, ugy hogy Munkácsy festményén kivül a műcsarnok még nem bírt oly vonzerővel, mint most. Uj művek is érkeztek, köztük Jvanovits Páltól «Jelenet a bosnyák fölkelésből,» mely egy sebet kapott fölkelőt ábrázol, kit egy házba vittek be s agg apja megtörten közeledik feléje. A fiatal képiró, ki kormány-segélyben is részesült, a szláv népéletet tette tanulmányává, maga is szláv eredetű lévén. Baditz Ottónak is érkezett több uj műve, köztük igen tetszős két életkép. Egyik : «Mikor a lány még kicsi,» melyen egy piczi leány libákat szorongat melléhez. Másik: «Mikor a leány már nagy» jóval nagyobb kép, szép pórleányt ábrázol, ki tyúkot és csibéket etet, de gondolata máshol jár. Ezt a festményt gr. Andrássy Manó azonnal meg is vásárolta. A vásárlások kecsegtető módon indultak meg. A király mintegy tízezer forint értékű festményt vásároltatott, mind magyar művészektől. Ezek: «Estszürkület» Spányi Bélától, «Bucsu» Baditz Ottótól, «Laczikonyha» Aggházy Gyulától, «Hazatérő aratók» Ebner Lajostól, «A menekültek» Vágó Páltól és «Carrarai márvány hegyek» Markó Andrástól. A fényes példa követőkre talál, igy Kegyes Józsefnek, a falusi naturalista művésznek «Tolnai paraszt»-ját Andrássy Aladár gróf vette meg; Kéméndy Jenőnek «Tivornya» czimű festményét pedig gróf Károlyi Tibor, Calvi Pietro, milánói szobrásznak félig márvány, félig bronz : «Velenczei mór» czimű mellszobrát báró Lipthay Béla szerezte meg, Baditz Ottónak «Pellengér» czimű vázlatát Lederer Sándor váltotta magához. * Litzenmayer Sándor hires hazánkfia, ki tudvalevőleg két év óta mint a stuttgarti művészi akadémia igazgatója működik, hosszabb idő után, mely alatt csak apróbb műveket, arczképeket és illusztrácziókat készitett, most fejezte be az első nagyobb történeti művet, melyet Trefort miniszter megrendelésére a nemzeti muzeum számára készített. E kép szent Erzsébetet, II. Endre magyar király leányát ábrázolja, a mint télen egy csűrbe megy, hol szalmán, rongyos fiatal asszony fekszik gyermekével, kiknek értékes hermelin bundáját adja a hideg ellen. A szent nő nagy részvéttel tekint a szegény nőre, ki meglepetve néz fel reá. Mindkét arcz kifejezése s a két nő közti ellentét nagyszerűen sikerült. Háttérben egy apród élelmiszereket hoz s a nyilt ajtón át a hófedett vidék látható. A kompoziczió, rajz s jellemzés igen sikerült s komoly szinhangulat emeli a kellemes hatást. A művész a munkát többször átdolgozta s átalában készítésére kiváló gondot fordított. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia nov. 27-iki ülésében Gorove István emlékét ülte meg. Az emlékbeszéd meghallgatására, melyet György Endre tartott,