Vasárnapi Ujság – 1884
1884-08-31 / 35. szám - A központi személyszállitó indóház Budapesten (képpel) 552. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
552 35. SZÁM. 1884. xxxi. ÉVFOLYAM. azt kivehetjük, hogy a csikós kiereszti karikáját gen szükség is volt rá. Mikor először megpeni messze földön akad párja, a legkisebb részletes lovát ügetésre sarkantyúzva az erdő felé terelt hitették tervét, még akkor képzelni sem lehekig hazai erők emelték a ménest. A karikás cserdülése megrezzenti a tett, hogy a magyar állami vasutak mily kiter Egész augusztus 16-ikáig a magyar államlevegőt s a szomszéd erdők visszhanggal zendülkedést nyernek akkorra, mikor elkészül; de már vasutak személyforgalma a józsefvárosi, ügynek meg. A piros mellény s kék gatya libegakkor is érezhető volt szüksége, pedig még a nevezett losonczi indóházban szorult ÖsSze, egy lobog a szélben, a mint a legény a mezőn végig tiszavidéki vasutat nem váltotta magához az szük, dísztelen épületben, melyet mikor épitetvágtat.... a repülő alak, a cserdülő ostor sa i állam, nem volt meg az ujszász-szolnoki vonal, tek, soha senki sem gondolta, hogy itt még fa-felhő gyanánt rohanó ménes megkpja a szemlélő képzeletét s csodálatos tisztasággal vésődik emlékezetébe .... Évek multán is e szó : Mezőhegyes említése villanyszerüleg varázsolja elénk a képet; ismét látjuk a csöndes, felséges pusztaságot, a csikós távol pirosló mellényét s fülünkben ismét cseng a karikás cserdülése, mely egyszersmind annyi más kedves emléket juttat eszünkbe.... PEKÁR GYULA. Worke Masasa János lidzsi, a követ öccse. Worke Mercsi lidzsi, abesszíniai követ, Az elefánt őre. A LONDONBAN ÉRKEZETT ABESSZÍNIAI KÜLDÖTTSÉG. AZ ELEFÁNT HAJÓRA SZÁLLÍTÁSA. AZ ELEFÁNT A HAJÓN. GWOLA, AZ ABESSZÍNIAI FEJEDELEM ÁLTAL VIKTÓRIA KIRÁLYNÉNAK AJÁNDÉKOZOTT ELEFÁNT. A KÖZPONTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ INDÓHÁZ BUDAPESTEN. Augusztus 16-án adták át a forgalomnak a központi személyszállító indóházat, mely a magyar állami vasutak forgalmát egyesíti. Nagy és monumentális épület, és ötödfél ezer méternyi vasúti hálózat utasainak le- és fölszállója. Rémely az alföld keleti részét, Erdélyt és Románia egyik fővonalát ide köti; csak óhajtásban élt még a budapest-zimonyi nagyvonal, valamint a buda-ujszőnyi vonal. A magyar állami vasutak hamar nőttek. Az állam, mint vasut-tulajdonos is hatalommá lett. Semmi sem teljesült a rossz jóslatokból, melyek Bécsből hangzottak, mikor a magyarországi vasutakon az ügykezelés magyarrá változtatását rendelte el a kormány. Sőt nagy mértekben fejlődött minden. Hazai szakerőkben sem volt semmi fogyatkozás. Az államvasutak élén álló Tolnay Lajos főigazgató nagy képességeit nincs aki el ne ismerné, az eredmények pedig hirdetik. A hazai erőkben nemcsak bő anyag találkozott, hanem hivatott értelmiség is. Azt a nagy indóházat, mely a maga nemében a legdíszesebbek közé tartozik, s kényelemben, a beosztás czélszerüségében pedig csak loha az ország legtöbb vasútjának végpontja lesz. Csak olyan harmadrendű vasút számára készült, oly szűkös körülmények közt, hogy mielőtt megnyílhatott volna, a vasút-társulat már csődöt mondott. Se a személyforgalomnak, se a teherforgalomnak nem volt elég. Évek óta nagy volt már itt a szorongás, mióta pedig a zimonyi vasút is megnyílt, elviselhetetlen lett, a szőnyi vasút utasait pedig lehetetlen volt idáig hozni, azok a budai indóházban szálltak ki és ültek föl. A józsefvárosi indóház most kizárólag teherszállításra maradt, de arra is szűk, rendező pályaudvart, hol a vonatokat állítják össze, a rákoskereszturi állomásnál szerveztek. Az új indóház számára kezdet óta a kerepesi út végét szemelték ki, azt a helyet, hol a kerepesi útból a csömöri út ágazik ki, s hol a bukott omnibusz-társulat istállói álltak. Egészen