Vasárnapi Ujság – 1888
1888-02-05 / 6. szám - A legnagyobb opium-palota Khinában 94. oldal / Általános nép- és országisme. - Kaucsuk és guttapercha 94. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon - Kisfaludy-ereklyék 94. oldal / Vegyes kisebb czikkek és képszövegek
fél millió márkára rúgtak s a megnyitás mult év julius 16-án történt, minden hivatalos ünnepély nélkül. Természetesen aki ismeri a hamburgi viszonyokat, tudja, hogy a híd most még leginkább csak az Elbe-szigetek majoros lakóinak szerény szükségleteit elégíti ki, kik a nagy várost tejjel, gyümölcscsel, zöldséggel látják el, mert a vasút a 250 méterrel lejebb fekvő régibb hidon robog át. De a hid jelentősége nagy mértékben fog gyarapodni később, a mennyiben ez évben nyílik meg a forgalom Hamburgnak a vámterülethez csatlakozott lakó városa s a jövőbeli szabad kikötő közt, melynek legnagyobb dockjai, rakpartjai és raktárai a túlsó Elbeparton lesznek elhelyezve. S mivel itt lakni ezentúl nem lesz szabad, könnyű megjósolni, hogy a nagy ipartelepek és lakóházak tömegesen fognak az eddig elhagyatott Elbe-szigetekre húzódni, melyek már könnyű csatornázásuk miatt is szerfölött alkalmasak lesznek erre a czélra. KAUCSUK ES GUTTAPERCHA. A legtöbb íróasztalon a gummi kétféle alakban is előfordul, oldott alakban üvegben , mint tintafolt- vagy rajz törlő. A kétféle gumminak csak a neve ugyanaz; mindkettő ugyan tejnedv, de két egészen különböző növényből, a ragasztó gummi Arábia, Szenegál s Ausztrália ákáczfáiból ered, a törlő gummi pedig különféle délamerikai, keletindiai s afrikai növényekből, melyek közt legnevezetesebbek a kaucsuknövény (Siphonia elastica) s egy fügefa faj (Ficus elastica). A kaucsuk használatának legrégibb alakját a törlő gummiban látjuk, de ez sem régi, mert még a mult században késsel vagy papircsomókkal törölték ki a plajbász -nyomokat. A kaucsukfa első példányait 1751-ben hozta be Condamine franczia tudós Braziliából s ugyanő irt róla egy évtized múlva értekezést az akadémiában. Ideig még merő kuriózumnak tartották ezt Sok kaucsukot s csak a század vége felé kezdett el a terjedni az iskolákban. 1820 körül Stadler és Beithofer feltalálták, miként lehet a kaucsukból ruganyos szöveteket készíteni . Mackintosh egyidejűleg a szöveteket kaucsuk-oldatok által vízmentesekké tette. E két találmány nagy változást idézett elő a kaucsuk használatában, bár megjegyezhetjük, hogy az első, Mackintosh által készített felöltők óriási szörnyetegek voltak, télen oly kemények, mint a deszka s nyáron ragadósak. Csakhamar gummiczipőket készítettek, melyek azonban szintén igen szagosak voltak, s fel- és lehúzásuk nagy alkalmatlanságot okozott s a czipőket inkább rontották, semhogy kímélték volna. A kaucsuk akkor jutott tekintélyre, mikor hamisítani kezdték a kén hozzáadása által. 1832-ben dr. Lüdersdorf kezdte ezt a módszert, de sokkal jobban alkalmazták Hancock és Goodyear nevű amerikaiak, kik közül Goodyear Newhafenben valóságos gummifejedelem lett, mivel a kaucsukot minden elképzelhető czélra felhasználta, úgy, hogy az valósággal nélkülözhetlenné lett. Magán az íróasztalon most a kaucsuk mint toltartó, tintatörlő, előfordul névbélyegző, vonalzó lámpa. Készül továbbá kaucsukból szőnyeg, ernyő, képkeret, gomb, dísztárgyak, sétapálczák, fésű, gyufatartó, bábfej, czipő stb. Goodyear a mostan használt vulkanizált kaucsuk feltalálója is, neki sikerült 1852-ben sen elzárt kazánokban guttaperchával, légmentespanyolviasszal, krétával, agyaggal és ásványfestő anyagokkal oly módon vegyítni a kaucsukot, hogy kemény, de azért ruganyos anyag legyen belőle. Ez kemény gummi vagy ebonit sokkal olcsóbb, mint a rendes kaucsuk, de a mellett nagyon simítható és még az agancsnál is jobb, mert meleg vízzel tisztítva nem lesz durva és folytonosan megtartja ruganyosságát. Különös hasznára vált az ebonit a fogtekhnikának. A kaucsukkal rokon a guttapercha,, mely a Szunda-szigeteken vadon tenyésző Isonandra gutta megszáradt tejnedve. Európában csak 1844. óta ismerik, de rendkívül gyorsan terjedt el. Különösen nagyra becsülik azt a tulajdonságát, hogy a villamosságot igen jól elszigeteli, amiért már régebben jóformán ezt az anyagot használják a tengeralatti és földalatti távíróhuzaloknál. Nagyon valószínű, hogy a kaucsuk és guttapercha jelenlegi fő termelő helyei, Kelet-India és Dél-Amerika, különösen az ott folytatott rablógazdálkodás mellett, hamar ki fognak merülni. Még most is gyakori, hogy egyszerűen levágják a fákat, ahelyett, hogy a felesleges nedvet eltávolítanák belőlök és csakugyan kimutatták, hogy az indiai szigettengeren négy év alatt legalább 200,000 guttaperclia-fát semmisítettek meg. Jávában és egyes amerikai vidékeken azonban most már gondosabban bánnak az értékes fákkal, sőt Ceylonban nagyobb kaucsukültetvényeket kezdtek berendezni. A főtermelés ban jövőben valószínűleg Közép-Afrikában azonlesz, ahol különféle kaucsuktermő fákat nagy mennyiségben találtak. Valóban nagyon fontos érdek is, hogy ez új kútforrást felfedezték, mert kaucsuk és guttapercha néhány évtized alatt mára annyira és oly sokoldalúlag honosodott meg nálunk, hogy azok kipusztulása iparunkat nagyon érzékenyen sújtaná. A LEGNAGYOBB OPIUM PALOTA KHIMBAN. Shanghai város egyik legnagyobb nevezetessége az ópium-palota, melyet a khinaiak «Nangin-tsin-nek neveznek s messze földről is meglátogatnak. Ez a palota a franczia negyedben fekszik, alig egy puskalövésnyire a város kőfalától, a melyen belül ily korcsmaféle helyiségek felállítása még most is tilos. A «North China Herald» leírása szerint ez a palota a legérdekesebb s egyúttal a leglátogatottabb közéjjületek közé tartozik a mennyei birodalomban. Khina óriási lakosságának minden rétege képviselve van itt, a legelőkelőbb kereskedőktől s magasrangu hivatalnokoktól le a szegény kulikig s falusi parasztokig. A környék kis utczái mindkét oldalt telve vannak bódékkal, melyekben benszülöttek gyümölcsöt, könyveket, ékszereket s opiumpipákat árulnak. Az ajtó körül ténfergő tömegen át rendesen csak nagy nehezen lehet az épület bensejébe jutni, különösen esténként. Itt benn jó gyomor is kell ahhoz, hogy a füsttel és kigőzölgéssel telített levegőhöz hozzászokjunk, de megérdemli a fáradságot az, amit láthatunk. Első pillanatra észrevehetjük, hogy a berendezés meglehetős sokba kerülhetett. A földszint közepén függ egy óriási gyönyörű khinai lámpa, mely több száz dollárba kerülhetett. A tetőzet gazdagon van díszítve fafaragásokkal, míg a tarka falakat sajátságos márvány borítja, melynek tájképet ábrázoló természetes hálózata van. E nagy központi földszinti helyiségből több ajtó visz az egyes pipázó-szobákba s itt vannak szekrényeken az opium-tartó dobozok, melyeket szolgák osztanak szét a vendégeknek s azoknak, kik a mérget haza akarják vinni. A szekrények mellett vannak a gondosan őrzött s számba vett pipák. A felszolgáló tisztviselők és szolgák soha sem pipáznak, egyetlen szippantásért rögtön elbocsáttatnak. A forgalom nagyságát mutatja, hogy naponként 100,000 cash-nál több a bevétel A dohányzó szobáknak négy osztálya van. A 4-ik vagy legolcsóbb szobákban a bulik dohányoznak, kik mintegy 110 casht fizetnek; Nr. 3-ban vannak a házi szolgák, kik 120 casht a adnak ki ezért az élvezetért; a következő csoportban 130 casht kell fizetni s ezt a kis iparosok és kiskereskedők használják; az első s legfinomabb csoportban a dohányzás 150 cashba kerül. Az ópium mennyisége minden csoportban egyenlő ugyan, de a pipák különfélék. A legfinomabb pipák elefántcsontból vannak, száruk finoman metszett, néha drágakövekkel kirakva; egy ily pipa körülbelül 50 dollárba kerül. A következő csoportban a pipa értéke 30 dollár s rendesen ezüsttel van kirakva. A harmadik csoport pipája már csak rézből és bambuszból van s értéke 15 dollár, míg a legalsó csoporthoz tartozók egyszerű, alig egy pár dollár értékű keményfa-pipákból* szívnak. A palotában mintegy 150 pipa van s nagyobb részt elfoglalva. A vendégek rendesen párosával jönnek. A dohányzó-szobák berendezése is különböző a különféle fokozatok szerint. A legdrágább csoportban a dohányzó divánja finom bársonyból áll, úgy szintén a párna is. Az égő lámpa közepett van felfüggesztve s körülbelől ötven új nyugvóhely van a termekben. Az egyes divánok farészeiben gyönyörű gyöngyház- és jáspis-kirakatokat lehet látni, úgy hogy némelyik valóban művészi munka. Oly dohányzók számára, kik háborítatlan magányban akarják az ópiumot élvezni, kisebb szobák is vannak hasonló pompás berendezéssel. Minden látogatóra vigyáznak, hogy a pipákat '985. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM. ne vihesse el magával s mivel az eltűnt pipáért az illető vendégre felügyelő szolga felelős, a lopás csakugyan nagyon ritkán történik. Általános nézet szerint az ópiumszívás kellemes deliriummal összekötött alvást idéz elő. Ez azonban csak a ritkább esetek közé tartozik s egyátalán nem szabály. A dohányzók e helyen kábulást keresnek egyszerűen, mivel az opiumszivást, ha egyszer megszokták, nagyon nehezen feledik el. Ennek a szenvedélynek fölkeltése és kihasználása hozta nagy palotát is, mely létre Sanghajban ezt a a khinai kikötőváros egyik legnagyobb és legdíszesebb épülete. KISFALUDY-EREKLYÉK. A Kisfaludy-társaság szellemi alapítójának emlékét folyvást kegyelettel őrzi. Nemcsak ünnepélyes közgyűléssel üli meg évenként a «mester» születésének évfordulóját, de műveiből, leveleiből is mindent összegyűjt, a mivel egyesek szívessége fölkeresi. Sőt azokat a tárgyakat, amelyeket Kisfaludy használt, szintén gyűjti. Idővel talán egy «Kisfaludy-szoba» létesülhet még a «Deák- és Arany-szoba» mintájára. Az ereklyék közül ezúttal Kisfaludy Károly mellszobrán kívül a Kisfaludy-teremben levő rajzát, tintatartóját, botját, stb. mutatjuk be. Ami pedig Kisfaludy Károly sírját illeti, azt egy egyszerű szürke márványlap jelöli a Kerepesi út melletti temetőben. Halála után tizenhárom év múlva állították tisztelői s jó barátai. Az emléken ez a fölirás olvasható: KISFALUDY KÁROLY HAMVAINAK TISZTELŐI. 1843. Nov. 20 A túlsó lapon Vörösmartynak itt következő különben ismeretes epigrammja: Kisfaludyt ne keresd e keskeny sírban a honti! S e rövid élet után holtnak örökre neveld. Itt csak elomlandó tetemit jelölék ki baráti, Fenn van időt múló szelleme müveiben. Az irás alatt bronz-öntvényben lant, koszorú, és kialvó fáklya állott, a melyek azonban az ötvenes évek vége felé pusztulni kezdtek s csak mikor az alkotmányos aera kezdetével a Kisfaludy -társaság is visszanyerte nyilvánossági jogát, restaurálták az emléket. Most a társaság folyvást gondozza és évenkint megkoszorúzza halottak napján. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Magyarország története II. József korában. Marczali Henriknek többször emlegetett és általános figyelmet keltett nagy monográfiájából a befejező harmadik kötet most hagyta el a sajtót az akadémia kiadásában. Egy nevezetes korszak, egy sokat magasztalt, sokat megtámadott fejedelem története ez, melyet először szemlélhetünk a történelmi adatok világításában, megtisztítva hiedelmektől, föltevésektől, hagyományoktól s a hibás értesülések következményeitől , és ezek helyett tényeket, kútfői bizonyságokat állítva elő. Marczali széles körben tárgyalja II. József korát Magyarországon. Feltünteti összes intézményeit, politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait. A kor szomorú, az uralkodó merész törekvései még súlyosabbá teszik az állapotokat, a nemzet elégületlen . H. József nem tud czélt érni, reformjai meghiúsulnak, és uralkodása a legszomorúbb viszonyok közepette végződik, Erdélyben kitör a Hóralázadás, 1788-ban háború Törökországgal, aztán ínség száll az országra. Marczali sok rokonszenvvel van eltelve az erős elhatározási, szellemi tulajdonokban bő, de erőszakos jellemű fejedelem iránt. Minden elhatározását indokolja; az eseményeket mélyebben kutatja, s teljes törekvése, hogy a kor viszonyai közé helyezze az ítéletet. A gazdag történeti anyagot, melyet maga gyűjtött össze, kritikával dolgozta föl és világos előadásban csoportosítja, s előadásában figyel, hogy az olvasó vonzónak találja, amit talál. E nagy munkát érdekkel is lehet olvasni, nemcsak azért, mert egy korszak képét kimerítőn állítja elő, s mert hőse az újabb história egyik kiváló alakja, hanem mert élénken van írva, s a tartalmas előadás elkerülte a szárazságot. Az utolsó kötet több mint 600 lapra terjed. A Hóra-lázadással kezdődik, ismerteti a társadalmi reformterveket, a József császár alkotmány-szervezetét, a törvénykezés reformját, az irodalmi s nemzeti ébredés mozgalmait, a hadsereg viszonyait, a háborút, ínséget s a József császár haldoklását. Az igazságügyi reformra vonatkozó részeket jogi szaktudós , Csemegi Károly nézte át. A kötet ára 3 frt 80 kr. Az Egyetemes regénytár Singer és Wolfner népszerű vállalatának új kötete két elbeszélést közöl