Vasárnapi Ujság – 1888
1888-02-05 / 6. szám - A legnagyobb opium-palota Khinában 94. oldal / Általános nép- és országisme. - Kaucsuk és guttapercha 94. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon - Kisfaludy-ereklyék 94. oldal / Vegyes kisebb czikkek és képszövegek
6. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁGr. Nagy Miklósé 95 Kazár Emiltől. Az egyik «Lég és föld», nagyvárosi komor történet, mely egy fiatal ember és leány sorsát festi, kiket a viszontagságok egymáshoz fűznek és egymás terheivé válnak, mig a leány a halállal oldja föl a kötelékeket. A másik «A kitörült évek» czímű rövidebb novella, bonyolult mesével, hangban és tárgyban egészen különböző adattal. Ára a piros kötésű kötetnek 50 kr. A magyarok eredetével foglalkozik egy 97 oldalra terjedő füzet, melynek czíme: «A hunok és magyarok «fekete», illetve «fehér» elnevezésének megfejtése», szerzője pedig Fischer Károly Antal, kit a finn-ugor és a törökség eredetének kérdése nem tudott megnyugtatni és szintén kutató útra indult a messze mult homályába, a hol feltűntek neki a hunnok, kiket «fekete» és «fehér» mellékjelzőkkel két csoportba szokás osztani, de hogy mért, az a régi história-irás szűkszavúságában kimagyarázatlan maradt, mígnem Fischer most rámutat az ősi szűrre, mely az egyik vidéken fehér, a másikon fekete, ami kétségtelen bizonyítéka, hogy a magyarok feketék és fehérek, amit a szerző tudományos apparátussal és statisztikai adatokkal bizonyít be. Kérdőlapokat intézett ugyanis egyes vidékekre, hogy ott milyen színű szűrt viselnek, s a beérkezett feleletek alapján részletes kimutatást közöl minden megye szűrjének divatos színéről, végül pedig térképen is kimutatja azt. A térképre pillantva azt látjuk, hogy a fehér szűr többségben van az országban , az erdélyi részek azonban a szász terület kivételével fekete szűrt visel, valamint Sopron és Vas megye határszéli része. Az értekezés ára 50 kr. Tanulmányok a magyar protestáns egyház és irodalom történetéből czímű könyv jelent meg Sárospatakon Zoványi Jenőtől. Öt értekezés van benne , kettő a 16-ik századbeli Melius Péter bibliafordítóval foglalkozik, egyik egy régi biblia-fordítást ismertet, az utolsó vitatja, hogy Bornemissza Péter lutheránus volt, sat. A könyv ára (1O kr. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben czímű irodalmi vállalatból az 52-ik füzet hagyta el a sajtót, mely egyszersmind a Bécs és Alsó-Ausztria ismertetésével foglalkozó résznek 19-ik füzete. Alsó-Ausztria népeinek leírását folytatja. A hitregék, mondák, mesék és legendák ismertetését Weissenhofer Róbert adja elő, a népzenéről, tájnyelvi költészetről Hanslick Ede és Muth Richárd ir. Lehr Albert fordította le e czikkeket. Majd az alsó-ausztriai régi építésről találunk czikkeket Hansen Alajostól, Lind Károlytól, Niemann Györgytől, mind a három czikket Pasteiner Gyula fordításában. Az illusztrácziók legtöbbje régi műemlékeket és épületeket tüntet fel. Egy füzet ára 30 kr s megrendelhető a Révai-testvéreknél. Irodalmi értesítő czím alatt Szana Tamás szerkesztésében és Hornyánszky Viktor akadémiai könyvárus kiadásában újévtől havonkint kétszer megjelenő folyóirat jelent meg, mely a hazai könyvekről nyújt rövid ismertetést, közölvén azok tartalmának lényegét, irányát s jelezve, ha értékesebb művek. A folyóirat az irodalombarátoknak, könyvgyűjtőknek és könyvárusoknak szól. Előfizetési ára egész évre 1 forint. «Rómáig és vissza.» Bátorfi lény» szerkesztője, ki a második Lajos,a «Zalai Közzarándokmenettel járt a pápánál, leírta olaszországi útját. Nem annyira tudományos kalauzt, mint tájékoztató vezetőt kiván a közönség kezébe adni. Könyve márcziusban jelenik meg, úgy, hogy a húsvéti zarándokmenet tagjai még használhatják. Előfizetési ára 1 frt. Zeneművek. Táborszky és Parsch zeneműkereskedésében megjelentek : «A bolondok grófja», Jókai Mór eredeti bohóságának válogatott dalai. Énekhangra zongorakísérettel vagy zongorára külön alkalmazta Herczenberger István. Tizenhét dal van a füzetben. Ara 1 frt 50 kr. — Az «Apolló»-kargyűjtemény* febr. áprilisi számai megjelentek. Élén az idei szegedi dalárünnep 200 aranyos díjjal kitüntetett karénekét, Szabados Béla «Ébresztő »-jét közli, vezérkönyv és szólamokkal. Gaál Ferencz «Bilincs»-e a másik közzétett kardal. A vállalat jövőre könnyebb kompozícziókat is fog felvenni. A szerkesztő által hirdetett karének-pályázat meddő maradt. A lap előfizetési ára egy évre 2 frt 50 kr. (Szerkesztősége VI. Lázár utcza 18. sz.) Száz aranyos drámai pályázatot hirdet legközelebb a kolozsvári színház. A pályázatban a magyar társadalmi életből merített középfajú drámák vehetnek részt. A pályadíj száz arany, melyet az aránylag legjobb műnek is okvetlenül kiadnak. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémiának január 30-ikán szokatlanul élénkülése volt. Az igazgatótanács által megállapított költségvetést terjesztették az összes ülés elé, s a költségvetés fölött indult meg hosszas vita. A vita a körül folyt, hogy miután az egyes osztályok által kért költségeket az igazgatótanács leszállította, az aránylagos levonás terjesztessék ki az akadémia oly kiadásaira nézve is, melyeket nem az osztályok állapítanak meg; ilyenek több folyóirat segélyezése. Többen különösen a német nyelven szerkesztett folyóiratok ellen szólaltak föl, melyek a külföld számára adatnak ki, hogy a magyar tudományos mozgalmakról értesítsenek. Mások ismét, a könyvek rossz kelendőségéről, az akadémiai kiadványok jövedelmezetlenségéről szólva, a könyveladás módján kívántak czélszerű újítást. Egy párszor élesen felhangzottt, hogy a magyar közönségnek könyv nem kell, ami ellen aztán Szily hivatkozva a természettudományi Kálmán szólalt föl a társulat kiadványainak sikerére, s többi közt azt mondta, hogy nem a közönségben van a hiba, hanem az írókban ; száraz munkát senki sem tud élvezni, és hogy Magyarország közönségének arányához mérve itt több tudományos könyv kél el, mint aránylag a nagy német nemzetnél. Pauler Gyula pedig arra nézve adott be indítványt, hogy ezentúl az akadémia költségvetésének minden részlete terjesztessék az összes ülés elé, s így hozzászólhasson az akadémia minden tételhez. Pauler indítványát az osztályokból alakítandó bizottság fogja megvitatni, s jelentést tesz arról az összes ülésnek. Az ülésen Stoczek József elnökölt s az első tárgy Galgóczy Károly emlékbeszéde volt a harmadéve elhunyt Zlamál Vilmos fölött, kinek az állategészség és állatgyógyászat szervezése és fejlesztése körül 1838 óta kifejtett érdemeit és tevékenységét méltányolta. Majd Fraknói Vilmos jelentette be Danielik János tiszteleti tag halálát, ki fölött a II. osztály tart emlékbeszédet. Ezután következett az igazgatótanács előterjesztése az akadémia vagyonáról és az idei költségvetésről. A vagyon 1887-ben 88,601 frttal szaporodott s most 2.212,249 frt, a melyben az akadémia épülete és bérháza egy millióval van fölvéve. A mult évre bevételül előirányozva volt 132,195 frt, befolyt 131,200 frt, tényleg kiadatott 135,640 frt. A könyvkiadó-vállalat 3576 frt veszteséget okozott. A folyó évre a bevétel 135,000 frt, a kiadás 134,000 frtra van fölvéve. Az erre következett vitában részt vettek : Thaly Kálmán, Pauler Gyula, Hunfalvy János (ki a történelmi bizottság működését támadta meg, azért folyvást annyi okiratot ad ki, holott az anyag feldolgozására kellene törekedni), Fraknói Vilmos, Szilágyi Sándor, Szily Kálmán, Hunfalvy Pál. A vita után Fraknói főtitkár több bejelentést adott elő. Pór Antal egy korábbi pályázaton az akadémiától nyert 300 forint pályadíjat visszaajándékozta, és azt kéri, hogy a Sz. Domokos prédikátor-rend magyarországi történetének megírására tűzessék ki jutalmul. Néhai Szőnyi Pál hagyatékából 12,500 forintot kapott az akadémia. Ebből ezer forint az alaptőkét illeti, 11,500 frt pedig jutalmi alapítvány lesz s a végrendelet értelmében a magyar ásványtan emelésére fordíttatik. Thanhoffer Pál végrendeletileg 4000 frtot hagyott, mely egy ideig kamataival tőkésítve, a görög és latin klasszikusok lefordítására használandó föl, s ha e klasszikusokat lefordították, akkor magyar történeti regények jutalmazására. Végül jelentette a titkár, hogy az idei nagygyűlés május első napján kezdődik és 6-án lesz az ünnepélyes közülés. Az ülés után értekezlet volt az akadémiai kiadványok terjesztési módjának megbeszélése végett. Kiindulási pontul az az indítvány szolgált, melyet Trefort Ágost elnök már korábban benyújtott. Azt javasolja, alkossanak állandó bizottságot az akadémia, Kisfaludy-társaság, természettudományi társulat, Petőfitársaság és történelmi társulat elnökeiből és titkáraiból. E bizottságnak feladata volna az olvasóköröket könyvtáraik bővítésére buzdítani s ebben őket támogatni. E czél szolgálatában a bizottság hármas működést fejtene ki. Évenként összeállítaná az ajánlható jeles új könyvek jegyzékét; oda hatna, hogy a kaszinók évenként bizonyos összeget szánjanak könyvekre s a vásárlás vezetését a bizottságra bízzák ; végül a bizottság kieszközölné, hogy a megrendelők lehetőleg leszállított áron kapják a munkákat, sőt kieszközölné azt is, hogy nagyobb könyvgyűjteményeket részletfizetésre is olcsó áron kapjanak. Abban állapodtak meg, hogy mielőtt határoznának, fölkérik az egyes irodalmi társulatokat, hogy egy, e tárgyban legközelebb tartandó értekezleten magukat képviseltessék. A Kisfaludy-társaság február elsején tartotta tagválasztó gyűlését, melyen a pályázatok sorsát is eldöntötte, s megállapította a vasárnapi közülés sorozatát. A zárt ülésen Gyulai Pál elnökölt. Először is a pályázatok sorsát döntötték el. Öt pályázat volt. «A lírai műfajok elméletéről» szóló pályaművek egyikének sem adták ki a Lukács Krisztina-féle pályadíjat. A monológ pályázata is eredménytelen maradt, de egyet («A komikus» czíműt) dicsérettel említettek föl. A kisebb regény pályázatán dicsérettel emelték ki a «Cseres Gábor» czíműt, de az ötszáz forintos jutalomra méltónak ezt sem találták. Sikeres volt a tanköltemény pályázata, melynél a jutalmat kiadták a, «Levél egy színigazgatónak» czímű műnek s dicsérettel emelték ki «A dal» czíműt, mind a kettőt a közülésén való felolvasásra ajánlva. A Bulyovszky Lilla pályadíjára Kisfaludy Károly emlékezetére irt ódák pályáztak, számszerint nyolczvan ; aránylag legjobb köztük a 6-dik számú, mely megnyeri a jutalmat, de csak azért, mert azt ki kell adni, de a bizottság nem ajánlja sem közülési felolvasásra, sem az «Évlapok»-ban való kiadásra.— Uj jutalmakat következő pályakérdésekre tűztek ki : a Lukács Krisztina-féle 500 frtos jutalmat «.A mértékes magyar verselés történetére» ; a Széher Árpád féle 500 frtot. (1890 őszén lejáró határidővel) Petőfi életrajzára, mely nyilt pályázat lesz, tervmutatványokkal, melyek közül a legjobbnak szerzőjét bizzák meg a mű elkészítésével s nem művészi életrajzot kívánnak, hanem a Petőfire vonatkozó lényeges, jellemző s kritikailag megbírált adatoknak jó összeállítását, mely ugy szólván egy majdan írandó művészi életrajzhoz előkészítésül szolgáljon; a Bulyovszky Lilla 200 frtos pályadíját «monolog»-ra tűzték ki, oly monologra, mely színpadon és hangversenyen egyaránt elszavalható legyen, tehát díszletek és néma személyek nélkül. Következett a tagválasztás. Egy üres hely volt, melyre három ajánlottból kellett választani. A jelöltek Bayer József, Bercsényi Béla és dr. Várady Antal. A beadott 22 szavazatból Bayerre 12, Váradyra 8 és Bercsényire 2 esett, s így Bayer József tanár választatott meg, ki a magyar színészet történetével a társaságtól pályadíjat nyert. A vasárnapi közülés a megyeház termében lesz, miután az akadémia termében most Lötz festi a falképeket. Délelőtt 10 órakor kezdődik Gyulai Pál elnöki megnyitójával, mely Kisfaludy Károly hatásáról szól, a költő születésének századik évfordulója alkalmából. Beöthy Zsolt a titkári jelentést adja elő ; Zichy Antal szatírát olvas «A nagyzásról», Agai Adolf humoros rajzot «A megöregedés» czímen ; Varga Gyula «Egy falusi temetőben» czímű költeményt; Péterffy Jend tanulmányt Arany János epikai töredékeiről, végül a jutalmazott és megdicsért tankölteményeket olvassák föl. A földtani társulat közgyűlése február első napján ment végbe dr. Szabó József elnöklete alatt. Staub Móricz titkár tett jelentést a sikerrel működő társaság elmúlt évi életéről. A tagok száma 449 volt. A társaság 69 évre terjedő, 36 táblával díszített munkát adott ki, nevezetesen : «A magyarországi porczellán-földekről» Petrik Lajostól; «A Zsilvölgy aquitánkori flórája» Staub Móricztól; «Magyarország fossziliái»-ról Felix János lipcsei tanártól. A társulat a mult évben az államtól 1000 frtnyi segélyt nyert. Éljenzéssel fogadták végül a titkár ama jelentését, hogy Semsey Andor 500 frtot adott a társaságnak, hogy Magyarország geológiai térképét ki lehessen adni. A társulat alaptőkéje 10,000 frt és a mult évben 321 frttal szaporodott. Az 1887. év bevételei 4277 forintra, a kiadások 4137 forintra rúgtak. A jelentések tudomásul vétele után Szabó József elnök fölhívta a tagok figyelmét az ez év nyarán Londonban tartandó nemzetközi geológiai kongressusra. A társulat levelező tagjaiul megválasztattak : Splényi Béla dr., Hazslinszky Frigyes és Felix János. Végül Schmidt Sándor dr. tartott előadást: «Tudományos viszonyainkról.» Úgy találja, hogy nálunk a tudományos élet fejlődése lassú, sőt szegényes, a könyveket nem veszik és az korántsem elég, hogy például a «Természettudományi Közlöny» 6000 példányban kel el. Az olvasási kedv fokozását kell minden áron előmozdítani és azért a tudósok ne írjanak csak tudósoknak, hanem olykor a közönségnek is. A Szt-István társulat tudományos és irodalmi osztálya január utolsó napján a közönség érdeklődése mellett tartott ülést a társulat dísztermében, dr. Steiner Fülöp pápai,prelátus elnöklete alatt. Az első felolvasó Lubrich Ágost egyetemi tanár volt. Felolvasásának czíme : «A régi és az uj gymnázium szervezete.» Ezután dr. Fraknói Vilmos apátkanonok «Zrednai Vitéz János prímás származása» czímű értekezést olvasta fel. Majd elintézni való ügyek következtek. Az osztály 1030 frtot fordít ez évben irodalmi czélokra. Kaszinói közgyűlések: A főváros két nagy társasköre : a nemzeti kaszinó és az országos kaszinó jan. 29-ikén tartotta évi közgyűlését. A nemzeti kaszinó közgyűlésén herczeg Odescalchi Gyula elnökölt. Az évi jelentés szerint a múlt évben a tagok száma növekedő arányt mutatott. A bevételek 1887-ik évben 124,780 forint, a kiadások pedig 109,217 frtra rúgnak, az ez évre átvitt pénztári maradvány tehát 15,563 frtot tesz ki. A jelentés tudomásul vétele után a választásokat ejtették meg. A kaszinó Széchenyi-lakomáját febr. 5-ikére tűzték ki s azon gr. Károlyi István fog beszédet tartani. — Az országos kaszinó közgyűlése Ghyczy Béla altábornagy elnöklete alatt ment végbe. A mult évben 51 uj tagot vettek fel, másrészt 8 tag elhalálozás, 23 pedig önkéntes kilépés által vált meg a kaszinótól. Az évi kiadások 45,409 frt, a bevételek 49,174 frtot