Vasárnapi Ujság – 1888

1888-02-05 / 6. szám - A legnagyobb opium-palota Khinában 94. oldal / Általános nép- és országisme. - Kaucsuk és guttapercha 94. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon - Kisfaludy-ereklyék 94. oldal / Vegyes kisebb czikkek és képszövegek

6. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁGr. Nagy Miklósé 95 Kazár Emiltől. Az egyik «Lég és föld», nagyvárosi komor történet, mely egy fiatal ember és leány sor­sát festi, kiket a viszontagságok egymáshoz fűznek és egymás terheivé válnak, mig a leány a halállal oldja föl a kötelékeket. A másik «A kitör­ült évek» czímű rövidebb novella, bonyolult mesével, hangban és tárgyban egészen különböző adattal. Ára a piros kötésű kötetnek 50 kr. A magyarok eredetével foglalkozik egy 97 ol­dalra terjedő füzet, melynek czíme: «A hunok és magyarok «fekete», illetve «fehér» elnevezésének megfejtése», szerzője pedig Fischer Károly Antal, kit a finn-ugor és a törökség eredetének kérdése nem tudott megnyugtatni és szintén kutató útra indult a messze mult homályába, a hol feltűntek neki a hunnok, kiket «fekete» és «fehér» mellék­jel­zőkkel két csoportba szokás osztani, de hogy mért, az a régi história-irás szűkszavúságában kimagyará­zatlan maradt, mígnem Fischer most rámutat az ősi szűrre, mely az egyik vidéken fehér, a másikon fe­kete, a­mi kétségtelen bizonyítéka, hogy a magyarok feketék és fehérek, a­mit a szerző tudományos appa­rátussal és statisztikai adatokkal bizonyít be. Kérdő­lapokat intézett ugyanis egyes vidékekre, hogy ott milyen színű szűrt viselnek, s a beérkezett feleletek alapján részletes kimutatást közöl minden megye szűrjének divatos színéről, végül pedig térképen is kimutatja azt. A térképre pillantva azt látjuk, hogy a fehér szűr többségben van az országban , az erdélyi részek azonban a szász terület kivételével­­ fekete szűrt visel, valamint Sopron­ és Vas megye határszéli része. Az értekezés ára 50 kr. Tanulmányok a magyar protestáns egyház és irodalom történetéből czímű könyv jelent meg Sárospatakon Zoványi Jenőtől. Öt értekezés van benne , kettő a 16-ik századbeli Melius Péter biblia­fordítóval foglalkozik, egyik egy régi biblia-fordítást ismertet, az utolsó vitatja, hogy Bornemissza Péter lutheránus volt, sat. A könyv ára (1O kr. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben czímű irodalmi vállalatból az 52-ik füzet hagyta el a sajtót, mely egyszersmind a Bécs és Alsó-Ausztria ismertetésével foglalkozó résznek 19-ik füzete. Alsó-Ausztria népeinek leírását folytatja. A hitregék, mondák, mesék és legendák ismerte­tését Weissenhofer Róbert adja elő, a népzenéről, tájnyelvi költészetről Hanslick Ede és Muth Richárd ir. Lehr Albert fordította le e czikkeket. Majd az alsó-ausztriai régi építésről találunk czikkeket Han­sen Alajostól, Lind Károlytól, Niemann Györgytől, mind a három czikket Pasteiner Gyula fordításában. Az illusztrácziók legtöbbje régi műemlékeket és épületeket tüntet fel. Egy füzet ára 30 kr s megren­delhető a Révai-testvéreknél. Irodalmi értesítő czím alatt Szana Tamás szer­kesztésében és Hornyánszky Viktor akadémiai könyv­árus kiadásában újévtől havonkint kétszer megje­lenő folyóirat jelent meg, mely a hazai könyvekről nyújt rövid ismertetést, közölvén azok tartalmának lényegét, irányát s jelezve, ha értékesebb művek. A folyóir­at az irodalombarátoknak, könyvgyűjtőknek és könyvárusoknak szól. Előfizetési ára egész évre 1 forint. «Rómáig és vissza.» Bátorfi lény» szerkesztője, ki a második Lajos,a «Zalai Köz­zarándokmenettel járt a pápánál, leírta olaszországi útját. Nem annyira tudományos kalauzt, mint tájékoztató vezetőt kiván a közönség kezébe adni. Könyve márcziusban jele­nik meg, úgy, hogy a húsvéti zarándokmenet tagjai még használhatják. Előfizetési ára 1 frt. Zeneművek. Táborszky és Parsch zeneműkeres­kedésében megjelentek : «A bolondok grófja», Jókai Mór eredeti bohóságának válogatott dalai. Ének­hangra zongorakísérettel vagy zongorára külön alkal­mazta Herczenberger István. Tizenhét dal van a fü­zetben. Ara 1 frt 50 kr. — Az «Apolló»-kargyűjte­mény* febr. áprilisi számai megjelentek. Élén az idei szegedi dalárünnep 200 aranyos díjjal kitünte­tett karénekét, Szabados Béla «Ébresztő »-jét közli, vezérkönyv és szólamokkal. Gaál Ferencz «Bilincs»-e a másik közzétett kardal. A vállalat jövőre könnyebb kompozícziókat is fog felvenni. A szerkesztő által hirdetett karének-pályázat meddő maradt. A lap elő­fizetési ára egy évre 2 frt 50 kr. (Szerkesztősége VI. Lázár­ utcza 18. sz.) Száz aranyos drámai pályázatot hirdet leg­közelebb a kolozsvári színház. A pályázatban a ma­gyar társadalmi életből merített középfajú drámák vehetnek részt. A pályadíj száz arany, melyet az aránylag legjobb műnek is okvetlenül kiadnak. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémiának január 30-ikán szokatlanul élénk­ülése volt. Az igazgatótanács által megállapított költségvetést terjesztették az összes ülés elé, s a költségvetés fölött indult meg hosszas vita. A vita a körül folyt, hogy miután az egyes osztályok által kért költségeket az igazgatótanács leszállította, az aránylagos levonás terjesztessék ki az akadémia oly kiadásaira nézve is, melyeket nem az osztályok állapítanak meg; ilyenek több folyóirat segélyezése. Többen különösen a német nyelven szerkesztett folyóiratok ellen szólaltak föl, melyek a külföld számára adatnak ki, hogy a magyar tudo­mányos mozgalmakról értesítsenek. Mások ismét, a könyvek rossz kelendőségéről, az akadémiai kiadvá­nyok jövedelmezetlenségéről szólva, a könyveladás módján kívántak czélszerű újítást. Egy párszor éle­sen felhangzottt, h­ogy a magyar közönségnek könyv nem kell, a­mi ellen aztán Szily hivatkozva a természettudományi Kálmán szólalt föl a társulat kiadvá­nyainak sikerére, s többi közt azt mondta, hogy nem a közönségben van a hiba, hanem az írókban ; szá­raz munkát senki sem tud élvezni, és hogy Magyar­ország közönségének arányához mérve itt több tu­dományos könyv kél el, mint aránylag a nagy német nemzetnél. Pauler Gyula pedig arra nézve adott be indítványt, hogy ezentúl az akadémia költségvetésé­nek minden részlete terjesztessék az összes ülés elé, s így hozzá­szólhasson az akadémia minden tételhez. Pauler indítványát az osztályokból alakítandó bizott­ság fogja megvitatni, s jelentést tesz arról az összes ülésnek. Az ülésen Stoczek József elnökölt s az első tárgy Galgóczy Károly emlékbeszéde volt a harmadéve el­hunyt Zlamál Vilmos fölött, kinek az állategészség és állatgyógyászat szervezése és fejlesztése körül 1838 óta kifejtett érdemeit és tevékenységét méltá­nyolta. Majd Fraknói Vilmos jelentette be Danielik János tiszteleti tag halálát, ki fölött a II. osztály tart emlékbeszédet. Ezután következett az igazgatótanács előterjesz­tése az akadémia vagyonáról és az idei költségvetés­ről. A vagyon 1887-ben 88,601 frttal szaporodott s most 2.212,249 frt, a melyben az akadémia épülete és bérháza egy millióval van fölvéve. A mult évre bevételül előirányozva volt 132,195 frt, befolyt 131,200 frt, tényleg kiadatott 135,640 frt. A könyv­kiadó-vállalat 3576 frt veszteséget okozott. A folyó évre a bevétel 135,000 frt, a kiadás 134,000 frtra­­ van fölvéve. Az erre következett vitában részt vettek : Thaly Kálmán, Pauler Gyula, Hunfalvy János (ki a törté­nelmi bizottság működését támadta meg, a­zért folyvást annyi okiratot ad ki, holott az anyag fel­dolgozására kellene törekedni), Fraknói Vilmos, Szilágyi Sándor, Szily Kálmán, Hunfalvy Pál. A vita után Fraknói főtitkár több bejelentést adott elő. Pór Antal egy korábbi pályázaton az akadémiától nyert 300 forint pályadíjat visszaajándékozta, és azt kéri, hogy a Sz. Domokos prédikátor-rend magyar­országi történetének megírására tűzessék ki jutal­mul. Néhai Szőnyi Pál hagyatékából 12,500 forintot kapott az akadémia. Ebből ezer forint az alaptőkét illeti, 11,500 frt pedig jutalmi alapítvány lesz s a végrendelet értelmében a magyar ásványtan emelé­sére fordíttatik. Thanhoffer Pál végrendeletileg 4000 frtot hagyott, mely egy ideig kamataival tőkésítve, a görög és latin klasszikusok lefordítására haszná­landó föl, s ha e klasszikusokat lefordították, akkor magyar történeti regények jutalmazására. Végül jelentette a titkár, hogy az idei nagygyűlés május első napján kezdődik és 6-án lesz az ünnepélyes köz­ülés. Az ülés után értekezlet volt az akadémiai kiadvá­nyok terjesztési módjának megbeszélése végett. Kiin­dulási pontul az az indítvány szolgált, melyet Trefort Ágost elnök már korábban benyújtott. Azt javasolja, alkossanak állandó bizottságot az akadémia, Kisfa­ludy-társaság, természettudományi társulat, Petőfi­társaság és történelmi társulat elnökeiből és titkárai­ból. E bizottságnak feladata volna az olvasóköröket könyvtáraik bővítésére buzdítani s ebben őket támo­gatni. E czél szolgálatában a bizottság hármas mű­ködést fejtene ki. Évenként összeállítaná az ajánl­ható jeles új könyvek jegyzékét; oda hatna, hogy a kaszinók évenként bizonyos összeget szánjanak könyvekre s a vásárlás vezetését a bizottságra bíz­zák ; végül a bizottság kieszközölné, hogy a megren­delők lehetőleg leszállított áron kapják a munkákat, sőt kieszközölné azt is, hogy nagyobb könyvgyűjte­ményeket részletfizetésre is olcsó áron kapjanak. Abban állapodtak meg, hogy mielőtt határoznának, fölkérik az egyes irodalmi társulatokat, hogy egy, e tárgyban legközelebb tartandó értekezleten magu­kat képviseltessék. A Kisfaludy-társaság február elsején tartotta tagválasztó gyűlését, melyen a pályázatok sorsát is eldöntötte, s megállapította a vasárnapi közülés so­rozatát. A zárt ülésen Gyulai Pál elnökölt. Először is a pályázatok sorsát döntötték el. Öt pályázat volt. «A lírai műfajok elméletéről» szóló pályaművek egyikének sem adták ki a Lukács Krisz­tina-féle pályadíjat. A monológ pályázata is ered­ménytelen maradt, de egyet («A komikus» czíműt) dicsérettel említettek föl. A kisebb regény pályázatán dicsérettel emelték ki a «Cseres Gábor» czíműt, de az ötszáz forintos jutalomra méltónak ezt sem talál­ták. Sikeres­ volt a tanköltemény pályázata, melynél a jutalmat kiadták a, «Levél egy színigazgatónak» czímű műnek s dicsérettel emelték ki «A dal» czí­műt, mind a kettőt a közülésén való felolvasásra ajánlva. A Bulyovszky Lilla pályadíjára Kisfaludy Károly emlékezetére irt ódák pályáztak, számszerint nyolczvan ; aránylag legjobb köztük a 6-dik számú, mely megnyeri a jutalmat, de csak azért, mert azt ki kell adni, de a bizottság nem ajánlja sem közülési felolvasásra, sem az «Évlapok»-ban való kiadásra.— Uj jutalmakat következő pályakérdésekre tűztek ki : a Lukács Krisztina-féle 500 frtos jutalmat «.A mér­tékes magyar verselés történetére» ; a Széher Árpád féle 500 frtot. (1890 őszén lejáró határidővel) Petőfi életrajzára, mely nyilt pályázat lesz, tervmutatvá­nyokkal, melyek közül a legjobbnak szerzőjét bizzák meg a mű elkészítésével s nem művészi életrajzot kívánnak, hanem a Petőfire vonatkozó lényeges, jellemző s kritikailag megbírált adatoknak jó össze­állítását, mely ugy szólván egy majdan írandó mű­vészi életrajzhoz előkészítésül szolgáljon; a Bu­lyovszky Lilla 200 frtos pályadíját «monolog»-ra tűzték ki, oly monologra, mely színpadon és hang­versenyen egyaránt elszavalható legyen, tehát dísz­letek és néma személyek nélkül. Következett a tagválasztás. Egy üres hely volt, melyre három ajánlottból kellett választani. A jelöl­tek Bayer József, Bercsényi Béla és dr. Várady An­tal. A beadott 22 szavazatból Bayerre 12, Váradyra 8 és Bercsényire 2 esett, s így Bayer József tanár választatott meg, ki a magyar színészet történetével a társaságtól pályadíjat nyert. A vasárnapi közülés a megyeház termében lesz, miután az akadémia ter­mében most Lötz festi a fal­képeket. Délelőtt 10 órakor kezdődik Gyulai Pál elnöki megnyitójával, mely Kisfaludy Károly hatásáról szól, a költő szüle­tésének századik évfordulója alkalmából. Beöthy Zsolt a titkári jelentést adja elő ; Zichy Antal szatí­rát olvas «A nagyzásról», Agai Adolf humoros raj­zot «A megöregedés» czímen ; Varga Gyula «Egy falusi temetőben» czímű költeményt; Péterffy Jend tanulmányt Arany János epikai töredékeiről, végül a jutalmazott és megdicsért tankölteményeket olvas­sák föl. A földtani társulat közgyűlése február első nap­ján ment végbe dr. Szabó József elnöklete alatt. Staub Móricz titkár tett jelentést a sikerrel mű­ködő társaság elmúlt évi életéről. A tagok száma 449 volt. A társaság 69 évre terjedő, 36 táblával dí­szített munkát adott ki, nevezetesen : «A magyar­országi porczellán-földekről» Petrik Lajostól; «A Zsilvölgy aquitánkori flórája» Staub Móricztól; «Ma­gyarország fosszil­iái»-ról Felix János lipcsei tanár­tól. A társulat a mult évben az államtól 1000 frtnyi segélyt nyert. Éljenzéssel fogadták végül a titkár ama jelentését, hogy Semsey Andor 500 frtot adott a társaságnak, hogy Magyarország geológiai térké­pét ki lehessen adni. A társulat alaptőkéje 10,000 frt és a mult évben 321 frttal szaporodott. Az 1887. év bevételei 4277 forintra, a kiadások 4137 forintra rúgtak. A jelentések tudomásul vétele után Szabó József elnök fölhívta a tagok figyelmét az ez év nya­rán Londonban tartandó nemzetközi geológiai kon­gressusra. A társulat levelező tagjaiul megválasztat­tak : Splényi Béla dr., Hazslinszky Frigyes és Felix János. Végül Schmidt Sándor dr. tartott előadást: «Tudományos viszonyainkról.» Úgy találja, hogy ná­lunk a tudományos élet fejlődése lassú, sőt szegé­nyes, a könyveket nem veszik és az korántsem elég, hogy például a «Természettudományi Közlöny» 6000 példányban kel el. Az olvasási kedv fokozását kell minden áron előmozdítani és azért a tudósok ne ír­janak csak tudósoknak, hanem olykor a közönség­nek is. A Szt-István társulat tudományos és irodalmi osztálya január utolsó napján a közönség érdeklő­dése mellett tartott ülést a társulat dísztermében, dr­. Steiner Fülöp pápai,prelátus elnöklete alatt. Az első felolvasó Lubrich Ágost egyetemi tanár volt. Felolvasásának czíme : «A régi és az uj gymnázium szervezete.» Ezután dr. Fraknói Vilmos­­ apátkano­nok «Zrednai Vitéz János prímás származása» czímű értekezést olvasta fel. Majd elintézni való ügyek kö­vetkeztek. Az osztály 1030 frtot fordít ez évben iro­dalmi czélokra. Kaszinói közgyűlések: A főváros két nagy tár­sasköre : a nemzeti kaszinó és az országos kaszinó jan. 29-ikén tartotta évi közgyűlését. A nemzeti kaszinó közgyűlésén herczeg Odescalchi Gyula elnökölt. Az évi jelentés szerint a múlt évben a tagok száma növekedő arányt mutatott. A bevéte­lek 1887-ik évben 124,780 forint, a kiadások pedig 109,217 frtra rúgnak, az ez évre átvitt pénztári ma­radvány tehát 15,563 frtot tesz ki. A jelentés tudo­másul vétele után a választásokat ejtették meg. A kaszinó Széchenyi-lakomáját febr. 5-ikére tűzték ki s azon gr. Károlyi István fog beszédet tartani. — Az országos kaszinó közgyűlése Ghyczy Béla altábor­nagy elnöklete alatt ment végbe. A mult évben 51 uj tagot vettek fel, másrészt 8 tag elhalálozás, 23 pedig önkéntes kilépés által vált meg a kaszinótól. Az évi kiadások 45,409­ frt, a bevételek 49,174 frtot

Next