Vasárnapi Ujság – 1888

11. Vegyes kisebb czikkek és képszövegek - A szabadság-szobor áldozatai 93. oldal

A NEW YORKI SZABADSÁG­ SZOBOR MINT MADÁR­PUSZTÍTÓ. A SZABADSÁGSZOBOR ÁLDOZATAI. Sajátságos pusztulásnak mutatja nyomait mel­lékelt képünk: egy hatalmas szobrot, a­mely öl, sőt mondhatni tömegesen pusztít. Nem egyesé­vel, de százával láthatók rajzunkon is a meggyil­kolt madarak egy erkélyen. Az erkély a hires newyorki szabadságszobornak a fáklyáján van s a lát­atlan gyilkos a fáklyából kisugárzó ama villamos lángsor, mely e hatalmas szobrot a földgömb legelső világító tornyává teszi. Minden világító torony vonzza magához, mint a molyt, az apróbb madarakat s fényüknek igen sok esik áldozatául, de oly nagy mennyiségű és oly állandó pusztítást sehol sem találtak, mint itt. Igaz, hogy a világító tornyok között sincs párja a newyorki szabadságszobornak. Valóságos világ­csodája ez, mely méltó helyen áll, a hatalmas broklyni híd szomszédságában, két milliónál több értéket képviselő háztenger felett, melynek helyén száz évvel ezelőtt még jóformán csak viskók és halászkunyhók állottak, s hol egy néhány évtized alatt óriássá növekedett nemzet leghatalmasabb és leglátogatottabb kikötője van. Valóban világ csodája ez a szabadság szobor. A híres rhodosi kolosszus, melyet az őskor hét világcsodája között mindenkor fölemlegettek, összesen 45 méter ma­gas volt, a szabadság szobrában maga a női alak 62 méter s a szobor karjával tartott fáklya 350 lábnyira emelkedik a víz tükre fölé, oly magasra, hogy a lábai alatt levő 3-­4 emeletes házak jó­formán csak babajátékoknak tetszenek s a ten­geri hajók legmagasabb vitorlái is alig érik el a szobor lábát. A hatalmas szoborról már más alkalommal is megemlékeztünk s így itt csak emlékeztetőül sorolunk fel egy pár adatot. A szobrot a francziák közadakozás útj­án készíttették az amerikai köztársaságnak. Bartholdy párisi művész dolgo­zott rajta, 350 darabban vitték át az új világ­részbe s ott 1886 okt. 28-án fejezték be felállí­tását egy magas talapzaton, a Becllee kis szigeten, a newyorki kikötőben. A szobor óriási méreteiről fogalmat nyújthat, hogy egyik c­ombjának ben­sejében a művész Bartholdy 12 személy számára banketet rendezett, hogy maga a fáklya 10 láb magas torony s a fáklyát tartó kéz mutatóujja 6 láb azaz 2­45 méter hosszú. Magába a fáklyába, mely — mint említettük — világító torony gyanánt szolgál, kényelmes benső lépcső vezet föl s közvetlenül a fáklya alatt egy kis erkély foglal helyet, melyről gyö­nyörű kilátás nyílik az új földrész leghatalma­sabb városának környékére. A fáklyában öt vil­lamos lámpa van elhelyezve, azonkívül még a szobor talapzatán s a szabadságnak jelképül szolgáló pártában is van néhány villamos lámpa. Mindez hatalmas fényt áraszt, sokkal nagyobbat, mint a rendes világító tornyok. Előre volt látható, hogy a ritka magasságban ragyogó fénynek különösen a vándormadarak költözésére végzetes hatása lesz. De senki sem hihette, hogy oly nagy mért­ékben fogja a sze­gény madarakat pusztítani. Egész őszszel, midőn a madarak délfelé vonultak, minden reggel erre­ A HAMBURGI ÚJ ELBE-HÍD. Hamburg városának ez év folyamán történő csatlakozása a német vámterülethez, lényeges átalakulást idézett elő a város építkezési viszo­nyaiban. Egész városrészek tűntek el a nagy változás hatása alatt, s egy új és terjedelmes szabad kikötő emelkedett helyekbe, mely az El­be­szigetek nagy részét is magában foglalva, szük­ségessé vált ezekkel jobb összeköttetésről gondos­kodni. E czélból épült és fejeztetett be az uj — harmadik — elbei hid, melyet, mint jelentős alkotását az ujabbkori hidépítészetnek, mi is bemutatunk. E hidnál is, mint a két régibb elbei hidnál, a vas kettős ívek vétettek alkalmazásba, melyek mindenike 102 méter hosszú, úgy hogy beleértve a partra támaszkodó kő­iveket is, a híd egész hossza 400 méter. A kocsiút, beton­ alapon kö­vezve, s két lóvonatú vágánynyal ellátva, 7 mé­ter széles, a gyalogutak kétfelől, a hídoszlopokon kívül, tehát balkonszerűleg alkalmazva, asz­faltozvák, és 2 méter szélesek. Ez mindössze 10 méter szélességet ad, de a híd­oszlopokat elővigyázat okáért oly hosszúra építették, hogy nagyobb forgalom mellett előálló szükség ese­tén két oly széles kocsiutat is képesek hor­dozni. A híd építője Glenn hamburgi mérnök, a híd­építészet és különösen az amerikai hidak alapos ismerője. 1882-ben vették kezdetüket a tervezési munkálatok, 1883. júniusában megkezdték az első oszlop alapozását. 1885 tavaszán kész lett az első oszlop, s így tovább rövid időközökben a többi. Az építési anyag gránit. Az egyes osz­lopok közti távolság 102 méter s a kőhídboltoza­toknak hossza, mindkét parton kettő, kerek szám­ban 27 méter. A képünk előterében látható díszalkotmány, a monumentális portálé, Hauers építész műve, s az anyag szerencsés értékesítése tekintetében a középkori architektúra leghíresebb portáléival vetekedhetik. Gránit és bazalt-lávából áll az al­építmény. A góthikus ablakok, fülkék és tornyocs­kák kidolgozásához különböző színű és glazurit égetett kövek használtattak, míg az égbenyúló bástyák vesztfali homokkőből vannak, s az egész építmény benyomása a középkori Hanzavárosok büszke építményeire emlékeztet. Összes költségei a hídépítésnek kerek harmad­a AZ ÚJ ELBE-HID HAMBURGBAN. 9- vel találták itt a szegény madarakat, melyek a villámfényt takaró erős lencse-üvegeknek neki repülvén, fejeket összezúzták s a fáklya alatt levő erkélyre estek alá. Volt nap, midőn egyszerre 13,450 különféle madár holttestét találták meg az erkélyen, pedig bizonyos, hogy még sok ezer és ezer hullott le innen a tengerbe. Valóban a newyorki szabadság-szobor, a modern technika egyik büszkesége, egyúttal öldöklő hatalom is, s a szegény költözködő madaraknak számtalan ezrei lesznek áldozataivá.

Next

/
Thumbnails
Contents