Vasárnapi Ujság – 1890
1890-05-04 / 18. szám - A műkedvelő fotografiai kiállitás 291. oldal / Tárczaczikkek; napiérdekü közlemények
294 rabja már meg van öntve, három darab pedigg munkában van. Salacz polgármester a következő felírásokat ajánlotta a bizottságnak : a homlokzatra : «Borura derűt, a szobor jobb oldalára : «Emelte a honfi kegyelet», baloldalára: «A nemzet 13 vértanújának. » A szobor felállításához most már megteszik az előkészületeket. A régészeti társulat április 29-iki ülésén Nagy Géza a székely írásról értekezett. Fejtegette, hogy a székely írás kérdése szorosan kapcsolatban áll az ősmagyar írás kérdésével. Az archaelogiai, történelmi és ethnologiai adatok egybevetése után azon eredményre juthatni, hogy a székely s egyúttal az ősmagyar írás a volgai bolgároktól eredt, ide azonban Belső-Ázsiából, egy a mongolokkal vegyült ujgurféle néptől került. — Némethy Lajos esztergomi plébános a budapesti belvárosi plébániatemplomban levő műemlékeket ismertette. A templom egész kis múzeuma kiváló művészek alkotásainak, kiket Mátyás király Firenzéből a saját körébe vont. A felolvasó összesen 11 renaissance-domborművet ismertetett és mutatott be rajzokban. Ezek között legbecsesebbek az 1507-ben készült pastoforiumok, melyek egyikét Nagyrévi Endre pesti püspök, másikát Pest királyi város készíttette és látta el saját czimerével. A felolvasó arra a következtetésre jut, hogy a pesti főtemplom szobrászati műveit, az esztergomi Bakács kápolnáét és ama domborműveket, melyek a Rudas-fürdő átalakítása alkalmával jöttek napvilágra, firenzei művészek, hihetőleg Andrea Ferrucci da Fiesole műterméből jött mesterek alkották. Becsey Viktor a perkátai urnatemetőről és vaskori leletről értekezett. Orbán Balázs síremléke. Kolozsvárott értekezletet tartottak egy Orbán Balázsnak állítandó síremlék tárgyában. Az értekezleten Beuel Ferencz elnökölt s előkészítő bizottságot választottak. Szolnok-Doboka megye tanfelügyelőjévé Rill József, eddig vasmegyei tanfelügyelő neveztetett ki. Könyvajánlás. Fischer Károly Antalnak a «hunmagyar irás»-ról a mult évben kiadott nagyobb terjedelmű palaeográfiai művét a közoktatási miniszter a könyvtárak részére való megszerzés végett a tanintézetek figyelmébe ajánlotta. A műben 12 régi ilyféle alfabet és 83 a szöveg közé nyomtatott írási hasonmás van. Megrendelhető a szerzőnél (Budapest, I. ker. vár, Uri-utcza 12. sz.) és minden könyvkereskedésben. Ara 3 frt. * A selyem helyett. Nagemura Sakusaboro nevű japáni ember több évig tartó türelmes kísérletek után kitalálta, hogy a japáni vad kenderből (yachyo) oly anyagot készítsen, melynek sajátságai a selyeméhez tökéletesen hasonlítsanak. Kioto nagy selyemgyáraiban az új találmánnyal kikerült kísérleteket tettek. •ROSSZ SZOK.» Tisztelt szerkesztő ur! Becses lapjának mult száma lekötelező jóakarattal ismertetve a minap megjelent Leopardi-fordításomat, hibámul rójta fel, hogy «rossz szók»-at használok. Ilyeneknek mondja a t. biráló ezeket: «egyenlőzi, dicsősködj, gyarlandó, vitéztelen, barbárosság.» Legyen szabad erre nézve a következőket megjegyeznem : az «egyenlőz» (adaequo), «dicsősködik» (gloriari) és «barbárosság» (barbarie«) igazolásául egyszerűen a «Nyelvtörténeti Szótár»-ra hivatkozom, hol a bíráló úr e szókat, régi magyar íróktól vett idézetekkel dokumentálva, meg fogja találni. Azt tehát, hogy szokatlanok, avultak, megengedem ; hogy rosszak, azt nem. Arra a kérdésre pedig, helyesen cselekszik-e az szó, ha régi magyar szókat és szólásokat fölelevenít, már megfelelt Arany János. A «gyarlandó» nincs meg a «Nyelvtörténeti Szótár» ban, de hogy ez a «gyarlik» igéből szabályosan képzett és tényleg használatban levő szó miért volna rossz, nem látom át. Hát a «halandó», «veszendő», «mulandó?» Ami a «vitéztelen» szót illeti, igaz, hogy ez is szokatlan, de szintén nem rossz. Ha a bíráló úr azért hiszi rossznak, mert fosztó képző csak főnévhez szokott járulni, utalok a «bátortalan», «hűtelen» szókra. Különben már a «Zrinyiász»-ban olvashatja ezt: Soha én terólad nagy gondu elmémben Ily ateztelenséget nem eresztettem. (I. 157.) Ami a «szaglik» szó használatát illeti, nem látok abban semmi «botránkoztatót» ? Ha a finom társaság száműzvén a «büzlik»-et, e helyett «szaglik»-ot mond , ebből nem következik, hogy a szag csak rossz szagot jelent. Mert akkor «botrányos» dolgot művelnének a tula-dunai leányok, a mikor «szagos» szegfűt emlegetnek és botránkoztató volna a Zrinyiász e helye is : «Pe noha szagos az fekete viola...» (II. 117.) Végül azt a vádat, ha ugyan vád, hogy a «Nyelvőr» iskolájához tartozom és a «láthatár»-féle szókat én is segítek gyomlálni, készséggel ismerem igaznak. Dr. RADÓ ANTAL. VASÁRNAPI ÚJSÁG. Szívesen adunk helyet Radó úr felszólalásának, de apolociája nem változtatja meg nézetünket. Szerintünk azt, hogy egy költeményben valamely szó jó-e vagy rossz, nem annyira nyelvtani szabályok, mint inkább az eleven nyelvérzék alapján lehet eldönteni, s ha valamely szó bármi okból kirí társai közül s bántja a romlatlan magyar fület, rossz szó lesz az, akár szabályosan, akár szabálytalanul van képezve, akár újkeletű, akár régi codexek sárgult lapjairól került elő. Hogy Arany sok régi szót feltámasztott halottaiból, abból még nem következik, hogy nosza, hozzuk forgalomba derűre-borúra az elavult szavakat. A nyelv fejlődésében a szavak elavulásának megvan a maga oka és törvénye s bár az idők folytán nem egy értékes szó is feledésbe megy, a legtöbb szó, melyet a nyelv nagy élő fája mint száraz levelet lehullat, megért a halálra s az élő nyelvre erőszakolni többé nem lehet. A géniusz, igaz, sok régi szót, melyet méltónak tart rá, életre csókol; de a közönséges halandó, mikor halottakat akar föltámasztani, többnyire csak múmiákat ás ki, melyektől, mint Hamleté a Yorick koponyájától, iszonyodik az ember képzelete. Még csak egy megjegyzésünk van Badó úr nyilatkozatára. Úgy látszik, azt hiszi, hogy előttünk a «szag» annyi mint «buz» s a kellemes szag kifejezésére csak az illatot tartjuk irodalom képesnek. Távol legyen tőlünk, hogy a túlfinomodott, finnyás ízlésnek szegődjünk védőjévé. A virág szagáról beszél a nép, beszélnek költőink, s ha Radó úr az akácz virág szagáról szól vala , egy szavunk se lett volna ellene; de ebben, hogy: «A város útja ákácztól ha szaglik,» valóban megbotránkoztunk, s elhiheti, hogy épen úgy megbotránkoznánk, ha a felhozott «gyarlik»-ot használná valahol, akárhány codex-szel tudja is igazolni e szörny-szó polgárjogát. HALÁLOZASOK. Elhunytak a közelebbi napok alatt: KOVÁCSI GYULA, volt országgyűlési képviselő, a magyar franczia biztosító részvénytársaság felügyelője, és a pestmegyei hitelszövetkezet igazgatósági tagja, a pestmegyei Péczelen. — PAPP ZSIGMOND, máramarosi nagybirtokos és ügyvéd, Jónás Ödön képviselő apósa, 58 éves, Budapesten, hová gyógyítás végett utazott föl; a szabadságharczban is igen fiatalon vett részt, később Máramaros megye ügyeiben vett tevékeny részt, s holttestét is szülőmegyéjébe szállították, Petrovára. — CSETKOVICS ISTVÁN, aranymisés pap, horpácsi plébános, a sopronmegyei papság egyik érdemes tagja, 76 éves. — EGYEDY VINCZE, kegyes-tanitórendi aranymisés pap, házi másodfőnök és lelki atya, nyug. gimn. rendes tanár, Léván, életének 81-dik évében. — FIAMIN JÁNOS, esperes és czimzetes kanonok, 57 éves, Fiuméban. — DEMKŐ IMRE, királyi tanácsos, kir. jogakadémiai nyug. igazgató, a jogtud. államvizsgálati bizottság kültagja, Kassán, 73 éves. — FÁBRY LAJOS, nyug. főszámvevő, 50 éves, Baján. — EISLER M., new-yorki magyar orvos, ki a szabadságharczban is részt vett, aztán kivándorolt, s 1853-ban telepedett meg New-Yorkban, 72 éves. PÁSKAI LAJOS, szilágy-somlyói nagybirtokos és kereskedő, ki mint gazda nagyban emelte Szilágy-Somlyó állattenyésztését, 64 éves. — TÖRÖK KÁROLY, Szilágy-Somlyóra kinevezett kir. telekkönyvvezető, még mielőtt hivatalát elfoglalhatta volna, Zsibón. — FERENCZ. ÁDÁM, törvényszéki hivatalnok, 1848— 49-ben honvédfőhadnagy, egy ideig Görgey szárnysegéde, majd Szegeden hadbíró. 66 éves korában, Nagy-Iikindán. — SDRAVICH JÁNOS, a kereskedői kar egyik köztiszteletű veteránja, 77 éves, Nagy-Váradon. — EDER FERENCZ MÁTYÁS, volt kereskedő, 70 éves, Budapesten. — SZIGETHY SÁNDOR, zalaegerszegi törvényszéki irodatiszt, életének 58. évében. — HUTFLESZ GYŐZŐ, a kolozsvári egyetem hallgatója, tekintélyes kolozsvári család tagja, 21 éves. — Id. WACHAUER KÁROLY, a pécsi székesegyház és dalárda karmestere, az ottani német lap volt szerkesztője, 61 éves. — KENDEFFY EDE, állami tisztviselő, 57 éves, N.-Szebenben. — NAGY BÁLINT, Szatmármegye utibiztosa, 57 éves. Özv. SZINTAY LAJOSNÉ, szül. Gencsy D., nyug. törvényszéki biró özvegye, ki csak tiz napig élte túl férje halálát, 71 éves, Nagy-Károlyban. — GERŐFINÉ szül. Marmorstein Ilka, a vidék egyik kedvelt primadonnája, ki a népszínháznak is volt tagja, de mint népszínműs és operette énekesnő a vidéken aratta sikereit, Tordán. — Dr. BALÁSSY ENDRÉNÉ, szül. Dobay Katinka, Dobay Antal képviselő leánya, élete 23-ik, házassága 6-ik évében, Érmindszenten. TIMON GIZELLA, ÖZV. gr. Keglevich Gyuláné társalkodónője, 39 éves, Nagy-Kátán. — VERES ANNA, Veres János törvényszéki biró 22 éves leánya, Nagy-Váradon. — Ifj. Szőcs SÁNDORNÉ, szül. Lukács Kamilla, posta és távírda igazgatósági fogalmazó neje, NI.-Szebenben. — SOMBORY MARGIT, Sombory Lajos országgyűlési képviselő 15 éves leánya Budapesten, honnan a magyar-nagy-sombori családi sírboltba szállították. 16. SZÁM. 1890. XXXVII. ÉVFOLYAM. SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ. Anyám és nőm. A tárgy elég hálás, különb kidolgozást is megérdemelne. Versében az érzés csak ittott szólal meg, de ekkor is bágyadt, erőtlen hangon, a legnagyobb része száraz okoskodás, döczögős, nehézkes formában, közbe-közbe ilyen furcsaságokkal tarkázva : «És hogy frigyünk hírét megvitte. Távolból néki a gyors tűzmén : Mint sietett megáldni, áldó keze rajzát papírra tűzvén.» Ne vádolj . .. Már rég félretettük. A benne nyilatkozó határozott tehetség a mellett szól, hogy a közlendők közé sorozzuk, de a pongyola kidolgozás nem engedi, hogy közöljük. Átdolgozással talán beválnék. Dal. A pór. Az árva. A kidolgozás mind a háromnál annyira gyenge, hogy javítás vagy átdolgozás alig segítne rajtuk. Újra kellene megírni, de hogy az jobban sikerülne, az eddigiek után nem merjük jósolni. A vértanú. Oh jaj a költőnek. Megboszulva. Tehetség látszik bennük, de nem akkora, mely jogosulttá tenné azt a magas hangot, mellyel a világ aljasságáról, keble Istenéről és saját prophétai küldetéséről beszél. A világfájdalmas költészethez sok erő kell, ha az hiányzik belőle, nem egyéb siránkozásnál. Nem közölhetők: Miólta téged szeretlek. Szerelmem mint az idő változó. Mint az égi boltnak. Egy nappal..Nefelejcs. SAKKJATEK. 1600. számu feladvány. Möller F.-től. Az 1514. számi feladvány megfejtése. Laws B. G.-től. Megfejtés: Sötét. Világos. Sötét. Világos. 1. Va8—b7 ... Kd5—c4 a) 1. ... ___ Kd5—e4 (b) 2. Hc6—e5 t. sz.2. Hc6—b4 . . K lép 3. Hb5—c3 mat. 3. Vb7—g7 mat. I>. c. 1. ... ... ... Hg8-f6 (c) 1. ... ... ___ c5—c4 i. Hc6—ac f___ K lép. 2. Hc6—b8f. _ K. t. sz. 3. Ha6—ci mat. 3. Hb8—a6—d7 mat. Helyesen fejtették meg: Budapesten: K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Babocsay Béla. — Tarnóczon: Németh Péter. — Nagykörösön: M. — A nagykörösi polgári kör sakk-kedvelői. — A pesti sakk-kör. SÖTÉT. Világos indul s a negyedik lépésre matot mond. KÉPTALÁNY. A «Vasárnapi Ujság» 16-ik számában közölt képtalány megfejtése : Rászutazás. HETI-NAPI ÁB, május ho. Nap , Katholikus és protestáns Görög-Orosz Izraelita Felelős szerkesztő : Nagy Miklós. (L. egyetem-tér 6. szám.) Rohseidene Bastkleider fl. 10.50 per Robe und bessere Qualitäten versendet porto- und zollfrei das Fabrik-Dépöt G. Henneberg (K. u. K. Hoflieferant), Zürich. Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Porto. 4 V. K Kantate 5 H. V. Pius p. 6 K. Olajbaf. János 7 S. Szaniszló vt. 8 C. Mihály föangy. 9 P. Naz. Gerg. p. 10 S. Antoninok. E 4 Monika Pias Áldor Gizella Ákos Gergely Viktoria 22 « Teodor 28 (Jyurgv vt. 24 Szaba vt. 25 Márk ev. 26 Vazul pk. 27 S. Jéz. rok. 28 9 vértanú Holdváltozásai. © Holdtölte 4-én 10 óra 25 pk. este. 14 15 Sch. b. 16 17 18 Lag. b. 19 20S. 4p.