Vasárnapi Ujság – 1894
1894-01-21 / 3. szám - Reclus Pál (arczképpel) 43. oldal / Élet- és jellemrajzok - Trencsény Károly: Temetem a képed 43. oldal / Költemények - Szinház A papa 43. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények
3. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM. tervén, irói és hirlapirói tevékenységét újra kezdte ugyan, de a bécsi kamarilla ellen intézett támadásai miatt többször börtönbe került. Jókai irt több színdarabot, sok hírlapi czikket, de leginkább temérdek regényt, melyek majd mind a magyarok életét ecsetelik. Jókai történetei nem egyforma értékűek, de nagyobb része rendkívüli humorral és dramatikus hatással van szerkesztve. Jókai nevét művei nemcsak Magyarországban, ahol adorálják, hanem Németországban is népszerűvé tették. A tevékeny és képzett író jubileumát nemcsak hazájában, hanem Angliában is megünnepelték. Itteni tisztelői Jókai összes munkáit fordításban akarják kiadni. A tervet nem tartjuk egészen helyesnek. Ugyanis Jókai művei egy egész könyvtárt képeznek és leginkább nemzeti érdeküek lévén, a fordítás nehézségeit alig fizetnék ki. Mindazonáltal kétséget nem szenved, hogy Jókai legjobb regényeit szélesebb körökben is kellene ismertetni, mert habár németre le vannak is fordítva, nem mindenki szereti a regényeket német nyelven olvasni. Angol olvasók Jókai érdekes irályát «Tímár két világa» («Az arany ember») nevű regényéből ismerhetik, melyet Hegan Kenwardné asszony ezelőtt öt évvel a «Blackwood Magazine» számára angolra fordított, továbbá a «Tengerszemű hölgy »-ből, melynek angol fordítása épen most jelent meg «Sawunee és Bullen» kiadásában. Ez utóbbi mű regényes autobiographia s leginkább a szerző politikai és irodalmi pályájára vonatkozik.» A «Life» czimű angol képeslap január 9-iki számában Felbermann Lajostól és Mijatovich Elodie-től Jókait ünneplő két költemény jelent meg. A «Life» különben már ezelőtt két évvel Jókai a «Tatár khán» s a «Czárné kedvese» czimű elbeszéléseit sikerült fordításban közölte. BECLUS PAL. A legutolsó franczia anarkhista merénylet tárgyalásai között igen sűrűn emlegetik Beclus Pál orvos nevét, kiről azt gyanítják, hogy Vaillant merényletéről tudomása volt, sőt ő adta volna neki a szükséges költségeket. Ezt a gyanút megerősíti az a körülmény is, hogy a nevezett orvos csakhamar Vaillant elfogatása után eltűnt Páriából. Reclus Pál köztiszteletben álló s irodalmi téren is hírneves férfiú volt, így a rettenetes merényletben való részessége méltán okoz nagy megütközést, mert bár az anarkhia tanainak megalapítói, Bakunin, Herz s mások igen művelt emberek voltak, mindegyik csak rajongó volt, de közönséges bűntényt egyik sem követett el. Reclus Pál, kinek arczképét is bemutatjuk, különösen nevezetes mi előttünk is arról, hogy testvére Reclus Elizeusnak, a világhírű földrajzírónak, ki kétségkívül egyike a jelenkor legkiválóbb íróinak. Fő műve «Geographie universelle», mely 1875 óta Párisban heti füzetekben jelenik meg; jelenleg befejezéséhez közel 19 nagy kötetet tesz, a legjelesebb népszerű földrajzi mű, melyért a kiváló tudóst jóformán minden tudományos akadémia, köztük a mienk is, tagjává választotta. Egy másik szintén igen becses munkáját, mely a fizikai földrajzot csodálatos szép stílben és e mellett nagy alapossággal tárgyalja, a magyar kir. természettudományi társaság adta ki magyar nyelven, két vaskos kötetben ; ez a a mű a természettudományi társulat nagyon megválogatott könyvkiadó-vállalatában is a legkitűnőbbek közé tartozik. Sajátságos körülmény különben, hogy nemcsak Reclus Pál, de világhírű testvére s a család többi tagjai is egytől-egyik anarkhisták. Pedig mind az öt testvér nagy eszű és nagy műveltségű férfiú. Atyjuk egyszerű protestáns lelkész volt Orthezben, Francziaország déli részén; szabadelvű ember volt, de mély vallásos érzülettel s anyjuk is mintaszerű nő, kiről többek közt följegyezzük azt, hogy hajnalban három órakor kelt föl csak azért, hogy előkészüljön arra, hogy kis fiait taníthassa. Az ő patriarkhális életük és nevelésük a fiukban ideális érzelmeket nevelt, mely érzelmek az életben csakhamar meleg rokonszenvvé változtak az elnyomottak iránt. A legidősebb testvér, Illés, «Primitifs» czímű szép munkájában egészen Rousseau elvét védelmezi, hirdetvén, hogy a vadnépek műveltsége nagyobb boldogságot nyújtott, mint a mai. Az utána következő Elisée, a híres földrajzíró, ki legtöbbnyire Genfben él, gyakorlatilag is kimutatta szabadelvűségét; így például nagy meglepetést keltett, hogy két leányát a pap és polgármester teljes mellőzésével adta férjhez. A harmadik testvér, Onésime, kitől szintén van egy szép földrajzi mű: «La Terre á vol d'oiseau» (A föld madártávlatból.) páratlan jószívű és áldozókész ember, a megtestesült önzetlenség. A negyedik testvér, Armand, tengerésztiszt, ki a franczia-német háborúban nagyon kitüntette magát, szintén szenvedélyes szoczialista és anarkhista, de csak elméletben. Ezeknek a kitűnő embereknek nem kevésbbé jeles testvérük Reclus Pál, ki orvos és pedig igen kiváló orvos ; e mellett tanár, iró és a szalonok kedveltje. VASARNAPI UJSAGr. Mondják, hogy e hires anarkhista gyöngéd kedélyű ember, ki együtt szenved betegeivel s ki önfeláldozó buzgalommal szenteli magát hivatásának. Mindenesetre érdekes lélektani feladat, megismerni az ily magas műveltségű, nemes gondolkozású családot, melynek egyik tapját a vallásos fanatizmushoz hasonló politikai rajongás esetleg a bűntény elősegítéséig sodort. A világtörténelemben nem egy ily példa van , hiszen az ellentétek könnyen érintkeznek. BECLUS PÁL. SZÍNHÁZ «A papa.» Vígjáték 3 felvonásban. Irta Bérezik Árpád. (Először adatott a Nemzeti színházban január 12-én.) Január 12-ikén mutatták be a nemzeti színházban Bérezik Árpádnak «A papa» czimű 3 felvonásos vígjátékát, mely az akadémián a gr. Teleki-jutalom száz aranyát nyerte el. A darab előbb pályázott már a nemzeti színháznál kitűzött Garai-jutalomért is, de azt Berczik egy másik vígjátéka vitte el. «A pápá»-nak az akadémiai bírálat hatást jósolt s kiemelte vidámságát. A vígjáték fő alakja Baráty Alajos, a papa, aki már férjhez adta egyik leányát Kardos Menyhérthez, most szeretné férjhez adni a másikat, Lottit is. Nagyon szereti gyermekeit, de azt kívánja tőlük, hogy hódoljanak az ő bogarainak. Vejével is azért áll hadilábon, mert az a maga borát dicséri, nem az apósáét. A menyecske ráveszi férjét, hogy utazzanak a papa után és béküljenek ki. Egy Kneipp-féle fürdőintézetbe történik aztán a többi: ott ismerkedünk meg Galacsin Egyeddel, egy szenvedélyes Kneippistával, ki már a víz látásától is megittasul és lelkesül. A papa már kiszemelt Lottinak egy neki (a papának) tetsző vőt, akiről biztos, hogy különb lesz, mint a másik vő. Ez a kiszemelt férfiú Galacsinnak a fia, Muki. A leány azonban Téri Zoltánt szereti. Kardos Menyhért, a vő is Téri pártjára áll. A csatában a papa lesz a vesztes, mert a látszat úgy alakul Kardos segítségével, hogy Galacsin voltaképen nem Lottinak, hanem a másik leánynak, Kardosnénak udvarol. A szerző keresi a hatásokat, s nem tartózkodik a vaskos eszközöktől. Bohózatos elemek uralkodnak. A Kneipp-kúra is be van mutatva a darabban a mezítlábas pácziensekkel. Egyszer a bohózat kerekedik felül, aztán a vígjáték, s egyik árt a másiknak. A főszerepet Vízvári jellemzőn és humorral játszotta. Mulattató alak volt Újházi is az öreg táblabíró szerepében. Csillag Teréz (Kardosné), Gyenes (Kardos), Zilahi (Muki), Dezső (Téri), Tolnainé (Lotti), Gabányi (dr. Sebestyén) mindnyájan kidolgozott szereppel áltak elő s kivették a magok részét az előadásból. Ennél a darabnál sajátságosan lehetett tapasztalni, hogy a különböző esték közönsége mily elütőleg itél némely darab fölött. Első este csak az első felvonás aratott zajos sikert, a másodiknak bohókás és bohózatos elemei a közönség egy részére lehetőleg hatottak. De a második és harmadik előadáson a közönség, mely már nem kritizált, csakis mulatott a tréfákon, ép oly jóízűen mulatott a második felvonáson is, mint az elsőn, és tetszésének hangos kifejezést adott a szereplők és a szerző kihívásával. Az is járult ehhez, hogy a harmadik felvonás, mely a leg 43 gyöngébb, üdvös kurtításban részesülvén, most már hosszadalmasságát elveszítette. Egészben véve a jókedvű bohózat megérdemli, hogy a játék renden maradjon. Míg vígszínház nincsen, a nemzeti színház adjon tért a magyar bohózatnak is, amint tért ad a franczia és a német bohózatoknak. A közönség és sajtó pedig ne mérje szigorúbb mértékkel a magyar szerzőt, mint a francziát. Ha a franczia szerzőnek szabad («A megboldogult»-ban) egyik alakját pokróczba burkolni s a fejére rézüstöt tenni, ne találjuk megbotránykoztató a magyar bohózatíró Kneipp-alakjait sem, annál kevésbbé, mert a színházi gondos rendezés mindent elkerült, ami a jó ízlésre bántólag hatna. A közönség a második és harmadik előadáson megmutatta, hogy mulatságosnak találja a darabot, és ez eldöntötte annak sorsát. Annyi bizonyos, hogy egy darabról egy előadás után végleges ítéletet mondani nem lehet. — 0— IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Az én világom. Versek. Irta Trencsény Károly. Zombor 1893. Eredeti, kiváló költői tehetség nem nyilatkozik e kis kötetben ; de azért jóravaló munka. Trencsény Károlynak van formaérzéke, a magyar versalakokat, melyekhez előszeretettel fordul, ép oly ügyesen kezeli, mint a nyugateurópai versformákat; rímei többnyire jók, s így költeményei a fülnek elég behízelgők. ízlése is van, mely megóvja a nagyhangú üres szokongatástól és nevetséges erőlködéstől. Amit érez és gondol, ha nem valami megkapó és eredeti is, de legalább természetesen mondja el. E kötet háromnegyed részét szerelmi költemények teszik, többnyire apróbb dalok, melyek a belső forma iránt nyilatkozó érzéket is elárulják. De nem mindig. Egyikmásik versét közhelyekkel túlon túl elnyújtja. Pl. az «Imádságom» czimű költeményben Istenhez fohászkodik beteg kedveseért. «Este az életem, Szívünk együtt dobban, Oly nagyon szeretem, — Ne szeresd te jobban ! Istenem, Istenem! Mi lesz én belőlem Egyetlen kedvesem Ha elveszed tőlem ?..» Itt bízvást befejezhette volna, de e helyett még négy strófán keresztül azt az elcsépelt gondolatot űzi-fűzi, hogy tán nagy szükség van az égben egy új angyalra. A kötetben fordításokat is találunk Goethéből, Heinéből, stb.; többnyire oly darabok ezek, melyek nyelvünkre már jobban le vannak fordítva s így lefordításuk nem valami indokolt, bár elég tisztességes munkák. Az eredeti költemények közül, mint csinosabbakat, megemlítjük a következőket: Szerelmesnél nagyon ritka. Most tanulom. Hogyha eljön. Muzsikaszó. Mária. Békülj ki végzeteddel. Temetem a képed stb. Az utóbbit ízelítőül mi is bemutatjuk. A kilenczéves kis kötet ára 2 korona. Temetem a képed. Temetem a képed Sötét sírba mélyen. — Föl ne támadhasson Kísértetes éjen. — Temetem a képed. Feledés lesz sírja, Sötét éjszakája. — Szemfedőül bújat Terítem reája.— Temetem a képed. Hajh, ez a temetés Nem megy olyan könnyen ! Lassan készül a sír, S nem apad a könyem ... — Temetem a képed. Amit egy nap ások, Betemetem másnap ! Nincs hatalma rajta Sírnak, elmúlásnak : Örökre és képed! Mesevilág és valóság. Virter Ferencz. Innenonnan. Budapest 1894. A kettős czím, mely közbefogja a szerző nevét, kissé szokatlan és különös; de még különösebb, hogy a kötetke külső borítékán és belső czímlapján egy női mellkép oly gyarló kivitelű metszete látható, hogy ahol csak a napilapok hirdetései közt a hajnövesztő csodaszerek reklámképei