Vasárnapi Ujság – 1894
1894-10-21 / 42. szám - Képek a felkelő nap országából. Naplótöredékek. Irta Reményi Ferencz cs. és kir. sorhajózászlos 694. oldal / Általános nép- és országisme - A művészet a lembergi kiállitáson (képekkel). Dr. Nyári Sándor 694. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények
44. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ITJSÁG. Gyula műve és a képzőművészeti társulat kegyelete hozta létre. Nyugalomba vonult tudós. A műegyetem nagyérdemű tudós tanára, Kruspér István, ki harmínczhét évet töltött a tanári pályán, nyugalomba vonult s tanártársai e hó 13-án búcsúztak el tőle. A király a Lipótrend lovagkeresztjével tüntette ki Kruspért, s a rendjelt okt. 13-án a műegyetemi tanács díszülésén tűzték mellére, aztán pedig tanártársai lakomát rendeztek tiszteletére. Kruspér a mérnöki tudomány alapvető tárgyának, a geodéziának volt a tanára 1857 óta. Földmértana, amelyet annak idején az Akadémia száz aranynyal jutalmazott meg, külföldön is becsült mű. A franczia kormány 1890-ben a becsületrend tisztjévé nevezte ki, azoknak az érdemeknek elismeréséül, amelyeket mint a nemzetközi méterkongresszusok állandó igazgató-tagja szerzett, amennyiben ő volt BjZ, aki a méter hibáit felfedezte és igy a tulajdonképeni normálmétert megállapította. * Boszniáról egész czikksorozatot közöl a párisi «L'Illustration» hetilap, Barr Emil tollából s több eredeti rajzzal. Legutóbb Kállay miniszter arczképét közlötte Scott vázlata után, mivel—mint írja — Kállay soha sem fényképeztette le magát s ő hiába kereste arczképét Budapest és Bécsben, (amiből annyi áll, hogy a miniszter nagyon régóta, több mint egy évtizede nem ült fényképész előtt.) A többi •eredeti rajzok: egy mecset előcsarnoka, a jajczai vizesés szép ábrázolása, stb. Mint a franczia útirajzirók általában, Berrur sem sokat törődik a szabatossággal. Mindent csak ugy röptiben lát meg s első ötlete szerint ir le ; sőt leirja azt is, a mit nem látott, mert nem láthatott, például, hogy a szerajevói bálban,a terem egyik sarkában egy csapat fiatal katonatiszt csoportosult egy sereg ifjú hölgy körül, szorbettel és szivarkákkal kínálgatván őket. S ezek az elegáns, igen is európaiasan kivágott ruhákban levő nők egész szabadjára szivaroztak Boszniának leghivatalosabb dísztermében, ami mégis csak meglepte a párisi embert. Úgy tetszett (Berr úrnak), hogy azok a magyar hölgyek egészen elcsudálkoztak az ő (mármint a francziák,) csudálkozásán, s igazuk volt, mert a szivarozás igen illik nekik» ... A milleniumi kiállítás. A hadsereg kiállítása számára a nádor-szigetnek a kiállítási területhez csatolt részét a tóparttal együtt egészen igénybe veszik. A hadseregi kiállítást oly nagynak és részletesnek tervezik, amilyet eddig nemzetközi kiállítás is alig mutatott föl. A nádor-szigeten készülnek elhelyezni a közös hadsereg és honvédség fölszerelését, a vöröskereszt, és a hadseregellátás kiállítását, míg a tóparton és a tavon magán a haditengerészet lesz, összesen mintegy 25 kisebb pavillonban. A kiállítás területén színházat is terveznek. Az előadó művészet csoportjának elnöke, gr. Zichy Géza, e hó 18-án terjesztette elő az eszmét. A színházban bizonyos ideig a nemzeti színház és opera művészei tartanának előadást, aztán a népszínház és jobb vidéki társulatok. Közben zenei előadások, hangversenyek lennének. A bizottság a részletes terv elkészítésére külön albizottságot választott. A megyék és a millenium. A megyék közül újabban Heves megye millenáris bizottsága állapította meg a milleniumban való részvétének programmját. A történelmi emlékezetes helyeket emlékkövekkel jelölik meg, s egy-egy emlékkőre 1000— 1500 frtot fordítanak. A megyeház nagy terme számára a Saár ott eltemetett Aba Sámuel király alakját festetik le.Azt is javasolja a bizottság, hogy Hevesmegye az ezredéves alapítás emlékét Füzes-Abony határában, azon a helyen, a melyen Árpád és hadserege és a bessenyők táboroztak, díszközgyűléssel ünnepelje meg. Fölhívjuk a figyelmet Ungváry László czeglédi gyümölcsfa iskolájának lapunk mai számában levő hirdetésére, majd, mint már meglett férfi, összekuporgatott fillérein külföldre ment s leghuzamosabban a berlini egyetemet látogatta, hogy különben is alapos képzettségét betetőzze. Hazatérte után Török Pál püspök, kinek figyelmét már előbb is magára vonta, a budapesti reform. főgymnáziumban kínálta meg tanári állással, melyet el is fogadott s egy évtizednél tovább lelkesedéssel töltött be s igen tevékeny részt vett egy részről az akkoriban keletkezett országos középiskolai tanáregyesület létesítésében és társulati munkásságában, más részről a pestmegyei ref. tanító-egyesület életében, melynek egy ideig elnöke is volt. Szerette a fővárost s itteni hivatalát, de szive mégis örökké visszavágyott bérezés szülőföldjére, a Székelyföldre, melynek nemcsak egyik leghívebb, hanem egyik legtipikusabb fia is volt. így mikor 1873-ban a székely-udvarhelyi ref. kollégiumban a classica-philologia tanári széke megürült s őt azzal megkínálták: habozás nélkül megvált Budapesttől s átköltözött Udvarhelyre, hol aztán haláláig szívvel, lélekkel s ernyedetlen szorgalommal munkálkodott úgy az iskolai, valamint az egyházi és társadalmi téren is. Hogy hatását mennél szélesebb térre kiterjessze, egy hetilapot alapított, melyet éveken át nagy tapintattal és higgadtsággal szerkesztett. Nem írói, még kevésbbé politikai babérok után áhítozott e lappal, hanem egyedül az a vágy lelkesítette, hogy a székelység anyagi és szellemi előhaladását munkálja s a vidéki társadalmi élet színvonalát emelje. Szerény s önzéstelen buzgólkodása, különösen pedig őseredeti természetességű modora és magatartása, derült komolysága, egyenes igazlelkűsége, példás szorgalma és becsületessége köztisztelet tárgyává tették közelben és távolban egyaránt. Ismerte és szerette az egész székelység, a tőkés falusi embertől kezdve a legelőkelőbb körökig, s önfeláldozó munkásságáért elismeréssel adózott neki még az is, aki érzésben és gondolkozásmódban távol állott tőle. Az udvarhelyi kollégium életében emlékezetes nyomokat hagyott maga után. A társadalom terén való tevékenységét főleg a helyi Polgári olvasókör tapasztalta, melynek huszonkét éven át elnöke és összetartó eleme volt. Halála nagy veszteség a vidéki közéletre nézve. Özvegyet és két serdült gyermeket hagyott magaután, kikkel együtt sok rokon és számos jó barát gyászolja e ritka nemes szívű és jó lelkű embernek szívszélhűdés okozta váratlan elhunytát. JUSTH ZSIGMOND holttestét Cannesból hazaszállítják, Szent-Tornyára, hol a korán elhunyt író oly szívesen időzött. A temetés e hó 26-ika körül lesz. Elhunytak még a közelebbi napokban : pacséri CSILLAGHY JÓZSEF, Árvamegye alispánja, ki negyven évig szolgálta a közügyeket, a szabadságharczot mint huszár főhadnagy küzdötte végig, a hetvenes években pedig az alsókubini kerület képviselője volt. — REGNER TIVADAR, lovag, nyug. kúriai biró, 72 éves korában, Budapesten. A budapesti kereskedelmi és váltó törvényszéken, később a kir. táblán, végre pedig a kúrián bíráskodott. Kiváló szakférfiú hírében állott. — FLÓRIÁN JÁNOS, a székelyudvarhelyi törvényszék elnöke.— VANNAY JÁNOS, aradmegyei árvaszéki elnök, a vármegye tisztviselő karának egyik legderekabb tagja, Aradon, 62 éves. — SEY LAJOS, Baranya vármegye nyug. főjegyzője, a «Pécsi Takarékpénztár» igazgatósági elnöke, 56-ik évében, Pécsett. — ILOSVAY LŐRINCZ, Beregvármegye törvényhatósági bizottsági tagja. Volt 1848/49-iki honvéd főhadnagy, Bereg vármegye volt szolgabirája, 73-ik évében, Ilosván. — KAMMER EDE, brassói nagykereskedő, több pénzintézet vezetője, 40 éves, Brassóban. — RADÁNOVITS KUZMAN, ki a pécs-bányai szénnel már több mint félszázad előtt kereskedést űzött, a szabadságharcz idején hajóival a magyarok , ügyének is sok hazafias szolgálatot tett, 88 éves, Mohácson. — DRAPOS IMRE, a szabadságharcz vitéz katonája, volt honvéd százados, később kerületi hadnagy a Jászságban, Jász-Dusán. — Bugacsi SZENTKIRÁLYI LÁSZLÓ, nyug. min. titkár, 80 éves, Budapesten. — FLEISCHMANN GYÖRGY, pozsonyi arczképfestő, a kath. főgymnázium volt rajztanára. — JENEY KÁROLY, téglagyáros, Kalocsa város egyik népszerű embere 70 éves korában. — JOSEFFY JENŐ, m. kir. közalapítványi felügyelő, 54 éves, Somlyó-Vásárhelyen. — Hadadi KOVÁCSY DEZSŐ, volt állami kerületi állatorvos, 40 éves, Ádámoson. — CLEMENT KÁROLY, posta és távírda főtiszt, a nagy-kanizsai mozgóposta hivatal helyettes főnöke, 49 éves. — RIEMER KÁROLY, Höltövény egykori ev. lelkésze, 82 éves korában Brassóban. — Zudi KOSSÁR JÓZSEF, gyótai uradalmi ispán, 32 éves Marczaliban. — HOFFMANN HENRIK, magánzó, közbecsülésben álló szigetvári polgár. MADERSPACH EÓZA, Maderspach Ferencz 1848— 49-iki honvédezredes leánya, annak a vitéz ezredesnek gyermeke, ki a pancsovai csatában esett el, de Haynau kiásatta holttestét, s fölakasztatá csontjait, mire özvegye megőrült. Leányuk 48 éves korában Budán halt meg. — MAISHIERN JÁNOSNÉ, szül. Wéber Teréz, a budapesti telefonhálózat igazgatójának édesanyja, 66 éves, Budapesten. — CZIHLÁR JÁNOSNÉ, született Pauschmann Jozefa, Czihlár munkácsi mérnök felesége, 72 éves korában Munkács-Oroszvégen. — Özv. BEDŐ SÁNDORNÉ, szül. HALÁLOZÁSOK. SZAKÁCS MÓZES, székelyudvarhelyi ref. kollégiumi tanár, meghalt e hó 13-án. A 66 évet élt derék férfiú egész életét az iskola és egyház ügyeinek szentelte oly példás buzgósággal, hogy e részben sem munka, sem fáradság, sőt áldozat sem volt rá nézve elég nagy, amelyre mindig kész ne lett volna. Tanulmányai végeztével előbb évekig segédtanárkodott, 699 Bereczky Karolina, 63 éves, Székely-Udvarhelyen.— BOLNAY SÁNDORNÉ, szül. Bacsák Irma, 29 éves, Pozsonyban. — Özv. CSAJÁGHY KÁROLYNÉ, szül. Huszthy Teréz, 79 éves, Alsó-Dabason. —ANGYAL FERENCZNÉ, szül. Traiber Anna, 38 éves, Bonyhádon. Szerkesztői mondanivalók. A bikszádi tölgyek. A szép költeményt köszönettel vettük. Találkozom. Elgondolva jól van, de megírva rosszul, körülbelül azt a benyomást teszi ránk, mint egy szép idegen költemény rossz fordítása. kis Nagybecskerek. Sajnáljuk, de nem közölhetjük. E dalszerű költemény az operaénekesek nevének egész lexikona. Kis furulyám. Hol a segély. Nem közölhetők. Bírálatunknak szerző nem sok hasznát vehetné, mert versei sokkal kezdetlegesebbek sem mint egy-két rövid útmutatással kijavíthatná hibáikat, vagy feltalálná a helyes utat jó versek írásához. Bírálatunknál hathatósabb «Ars poeticára» van szüksége: olvassa szorgalmasan a jó költők munkáit. Dalaim. Édes gondolat. Tehetségét ismerjük s szívesen látjuk munkatársaink sorában; e két verset azonban mással szeretnők kicserélni; az eredeti egy kissé el van nyújtva, a fordítás pedig erőltetett. A T.-parton. Van benne bizonyos szónoki páthosz, de valódi költészet minél kevesebb. Dagály, disharmonia s hamis képek sokasága alkotják e költeményt. Hajnal előtt. Valóban érezzük, hogy nem irodalmi reminiszciencziákból készült, hanem a közvetlen megfigyelés volt szülőanyja. Szerző keze azonban még nem egészen biztos a festésben, szép és elhibázott részletek egymást váltják a kis műben. Pl. a második versszakban, hol a távol zakatoló cséplőgép alig észrevehető halk moraját írja le, azt mondja, hogy akkor hangzik majd fel onnan a víg nóta, ha kivirad s talpon lesz a falu. Ha a szürkületi csendben a gőzgép füttye és zakatoló zúgása csak alig hat el a költőhöz, még kevésbbé fogja oly távolról hallani a vig nótát. A befejező sorokba pedig jó volna egy kissé újabb, megkapóbb gondolatot tenni a természet megszokott banális dicséreténél. A kifejezések sem mindig szerencsések. Hajnali harangszó helyett nem lehet «hajnal harangját» mondani; az el-elkábit sincs helyén, mert az ismétlő forma magában foglalja a megszakítás fogalmát, holott szerző lassú, folytonos kábulást ért alatta. A költemény megérdemlené az átdolgozást. Az «Egyetértés» előfizetési árai: Melyik napilapra fizessünk elő ? Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva a legolcsóbb magyar lap az „egyetértés" a mely az uj évvel immár 27-ik évfolyamába lépett. Az a magyar olvasó közönség lapja. Hiteles forrásból származó értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok gazdag tárháza tették az «Egyetértés »-t népszerűvé. Az országgyűlési tárgyalásokról a legrészletesebb s e mellett tárgyilagos hű tudósítást egyedül az «Egyetértés» közöl. Gazdasági rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar kereskedő s gazdaközönség nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert az «Egyetértés» kereskedelmi s tőzsdei tudósításainak bőségével és alaposságával ma már nem versenyezhet más lap. A kereskedő, az iparos s a mezőgazda megtalálja mindazt az «Egyetértés»-ben, amire szüksége van. Változatosan szerkesztett tárczájában annyi regényolvasmányt ad, mint egy lap sem. Kéthárom regényt közöl egyszerre úgy, hogy egy év alatt 30—40 kötetnyi regényt, részint eredetit, részint a külföldi legjelesebb termékeket, jó magyarságú fordításban kapnak az «Egyetértés) olvasói. A ki olvasnivalót keres és a világ folyásáról»>»rsan és hitelesen akar értesülni, fizessen elő az «Egyetértés»-re. Az «Egyetértés» 1894 január 1-én 27-ik évfolyamába lépett s igy egyike a legrégibb napilapoknak. Felelős szerkesztő: Csávolszky Lajos. Egy hóra _ 1 frt 80 kr. Három hóra.. . » — » Félévre ... ... ... 10 » — » Egész évre 20 » — > A szerkesztőség: Szerecsen-utcza 35. szám. A kiadóhivatal: Dalszinház-utcza 1. szám. BUDAPESTEN, Mutatványszámot a kiadóhivatal ingyenes bérmentve küld.