Vasárnapi Ujság – 1894
1894-11-18 / 46. szám - Lévay Mihály: Hogy a pályán 772. oldal / Költemények - «Safe Deposits.» Tűz és betörésmentes pánczélszekrények bérbeadása a bérlő saját zára alatt (képekkel) 772. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon
47. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI I.TSÁG. 773 Más örömét nem kívántam, Más keresztjét hordta vállam. Szivem mindig tárva-nyitva. Senki előtt sem volt titka ! Csak a jóért éltem,haltam, Mást szeretve búban, bajban. S hogy a kincsem elosztottam, Itt állok most kifosztottan ; Gúnyolódva szidnak, vernek, Mint a vén fát pajkos gyermek ! Elrepültek a szép álmok! Tövis, göröngy, merre járok, De megnyugszom e szent hitben : Velem viraszt a jó Isten! A Magyar Történeti Életrajzok czímű becses vállalatból Szilágyi Sándor gondos szerkesztése alatt az 1894-ik évfolyam 4-ik füzete hagyta el a sajtót, folytatva Schönherr Gyula munkáját, Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak életrajzát. A munka e füzettel a negyedik könyvig haladt. A kötethez mellékelve van egyik Corvin-kódex színes czímlapja két oklevéllel. A szöveg között, mint rendesen, számos történeti emlék, aláírás, pecsét, egykorú arczkép, stb. van nyomva, valamint Lincz, Bécs és Buda XV. századbeli képe, számos más szereplő hely mai képével együtt. A magyar nemzet története. Szalay Józsefnek, a korán elhalt történetirónak négy kötetes «A magyar nemzet története» czimü munkája, amelyet a tud. Akadémia a Szilágyi István féle nagy díjjal tüntetett ki, új, javított és bővített kiadásban megint hozzáférhetővé lesz a nagy közönségnek. A szerkesztés munkáját fiatal történetírónk, dr. Baróti Lajos vállalta magára. Közel hatszáz kép fogja a szöveget élénkíteni, arczképek, az eseményeket feltüntető egykori rajzok, hazai művészek történeti festményeinek részben színes másai, az események színhelye, pecsétek, pénzek, műemlékek. A Lampelféle könyvkereskedés (Wodianer és fiai) adja ki füzetenkint. Az első két füzet már megjelent. Egy füzet ára 30 kr. Almanach az 1895-ik évre. A Singer és Wolfner kiadásában, s Mikszáth Kálmán szerkesztésében már évek óta megjelenő Almanach 1895-re elhagyta a sajtót. Az előszót most is Mikszáth írta hozzá, valamint irt még egy kedves humoru történetet a kis fiáról «A németke» czim alatt. Az elbeszélések sorát Jókai nyitja meg egy kis aprósággal, melynek czíme: • Régi adoma, mely mindig új marad». Kisebb elbeszéléseket közöl a kötet Szabóné Nogáll Jankától, Harmath Lujzától, Bársony Istvántól, Pekár Gyulától, Ignotustól, Tóth Bélától, Kozma Andortól, Murai Károlytól, Kazár Emiltől, Justh Zsigmondtól, Hevesi Józseftől, Békefi Antaltól és Malonyai Dezsőtől. Ara kötve 1 frt. Magyar iró franczia nyelven. Szomory Dezsőtől, ujabb elbeszélő irodalmunk tehetséges tagjától, Párisban Lemerre Alphonsnál hat elbeszélés jelent meg franczia nyelven : «Les grands et les petits moineaux» (Nagy és kis verebek) czim alatt. D' Hailly Gaston forditotta francziára. Emlékbeszéd id. báró Vay Miklós felett, irta Ballagi Géza tanár, ki a nagy kort megért és a hazai protestáns ügyek körül is kiváló szerepet vitt néhai koronaőr egész működését gondosan festi és jellemzi. A «Protestáns szemle» közölte először, s most 78 oldalra terjedő füzetben önállóan is megjelent. Kapható Sárospatakon Trócsányi B. könyvkereskedésében, 00 krért. Hornyik-album. A Hornyik-emlékünnepély alkalmából kiadta a kecskeméti «Katona József-kör». A november 11-ikén tartott Hornyik-ünnepélyre dr. Kovács Pál jogakadémiai tanár csinos albumot szerkesztett s adott ki, mely három részből áll. Az első rész valamennyi darabja Hornyik János történetíróról vagy Kecskemét őstörténetéről és népszokásairól szól. Az album második részében emléksorok vannak Thalytól, Bartóktól, és másoktól. Az utolsó rész Horváth Döme üdvözlő beszédét, ifj. Bagi László emlékbeszédét egyik Sántha László ódáját és dr. Magyar Istvánnak az emléktábla leleplezésénél mondott beszédét tartalmazza. A 180 lapra terjedő szép kiállítású füzet Sziládi László nyomdájából került ki Kecskeméten. Kecskemét város tiszti czímtára, összeállította Domján József városi számtiszt, kiadta Fekete Mihály könyvkereskedő. A városi tisztviselők lajstromán kívül benne vannak a város összes adófizetői betűrendben, az egyletek, társulatok, utczák. A könyvhöz szines térkép is van mellékelve. Ara kötve 1 frt. Kolozsvár sz. kir. város tervrajza jelent meg Kolozsvárit Stein János egyetemi könyvkereskedésében, színezett nyomással. Ára 80 fillér. A műcsarnok téli kiállítása e hó 25-ikén nyílik meg. E hó 10-ikéig, mint a művek beküldésének határidejéig 481 festmény és szobor érkezett, mégpedig ezek közt csak 65 külföldi, mert most a társulat egyenes felszólítást intéz kiválóbb idegen művészekhez, s csakis ezekre számít. A kiállításra 362 művet fogadtak el. A Nemzeti Szalonban a jelenlegi kiállítás decz. 7-ikéig tart. Addig remélhetőleg a kiállított művek nagy része el fog kelni. A kiállítás új sorozata decz. 12-ikén nyilik meg, s tekintettel a karácsonyi ünnepekre, főkép ajándéknak alkalmas kisebb és olcsóbb műtárgyakból fog állani. A védhimlőoltás kézikönyve, orvosok és orvostanhallgatók számára, irta dr. Hainiss Géza, fővárosi gyermekorvos és az orsz. központi himlőoltó intézet orvosa. Nemcsak a himlőoltás történetét, az eljárást adja elő részletesen, hanem a himlőoltásra vonatkozó törvényeket, rendeleteket, és hivatalos iromány mintákat is közli. A gyakorlati könyv 12 ábrával is el van látva, Dobrowsky és Franke kiadása, s ára 1 frt 50 kr. Naptárak. Budapesten Kobicsek Zsigmond az 1895-ik évre is kiadta a Háztulajdonosok naptárát, a lakbérre, adózásra vonatkozó s egyéb tudnivalókkal. Ara kötve 60 kr. — Közhasznú Erdélyi Képes Naptár, olvasmányokkal, illusztrált adomákkal, képekkel, az erdélyi vásárok pontos jegyzékével. Kiadta Stein János kolozsvárit s ára 30 kr. Előfizetési felhívás. Váradi Ferencz, a «Pécsi Napló» szerkesztője «Panasz« czim alatt deczember havában megjelenő verses kötetére hirdet előfizetést ; fűzve 1 frt; kötve 2 frt. Az előfizetés a szerző czimére (Pécs, Kálvária utcza 81. szám) küldendő. Rendőri Lapok czimen új hetilap indult meg Budapesten Csepreghi Lajos szerkesztése mellett. A lapba az állami rendőrség tagjai is dolgoznak, s közleményei mig egyrészt a közönséget tájékoztatják a tolvajvilág titkairól, fogásairól az ellenök való védekezésről, másrészt aktuális dolgokat is közölnek, valamint rendőri tudnivalókat. Ismerteti a rendőrséget, annak kiválóbb tagjait, kikről arczképet is ad. Nevezetesb bűneseteket is közöl, hírhedt mákvirágok képével. Egyes számára 20 krajczár. Nemzeti színház. A színházakban megkezdődött a saison. A főváros minden színházában újdonságokat adtak a múlt héten. A nemzeti színházban eredeti újdonság bemutatásával kezdődött a téli saison. Legifjabb Szász Károly «Katolnai úr házasodik, háromfelvonásos vígjátéka került színre jól megtelt nézőtér előtt. A szerző az ifjabb generáczióhoz tartozik, amit színpadi kísérleteknél nem fölösleges említeni, mert a színpad próbára teszi a tehetségeket, mikor először lépnek a világot jelentő deszkákra és lámpák elé, amelyek nem mindig jelentik azonban a világot és életet, hanem inkább azt az otthonosságot, azt a routint, melyet csak a helyi visszonyok kívánnak meg, mint megszerzett helyi polgárjogot. Legifjabb Szász Károly már megfordult ebben a státusban, az igaz, hogy csak egy kis rövid darabbal, de elég bátorságot érzett nagyobbal is előállni, hogy megtegye útját és látogatását e sajátságos világban, ahol a tapasztalat és tanulság a komoly törekvésnek legjobb segítője. A tárgy egészséges és komikai érzékkel van feldolgozva. Katolnai úr, a vígjáték hőse, egy pedáns, kimért ember, ki már a negyvenes években jár, de nőtlen. Falusi jószágán él, s buzgón játszik pikétet a szomszédságban lakó, még elég érdekes özveggyel, Adéllel. Katolnai úr baja, de a mi egyszersmind komikai tulajdonságait öregbíti a vígjátékban, hogy még elég fiatalnak képzeli magát, s nem elégszik meg Adél szívével és nagyrabecsülésével, hanem e derék hölgy húgára, Jolán kisasszonyra veti szemét, sőt meg is kéri kezét az özvegy és a kisasszony nagy meglepetésére. Katolnai úr azonban már évek óta Jolánt szemelte ki magának. A fiatal lány az eddigi nyájaskodásokban a jövendőbeli nagybácsit látta, s most elhatározza, hogy kigyógyítja a szomszédot. Udvaroltat magának, kiállhatatlan lesz, cselt vet, s ő szövi a vígjátéki bonyodalmat, és sikerül neki Katolnait féltékennyé tenni Adélra. Persze Jolánnak is megvan már a kiválasztottja, Agárdi, aki kezére játszik. Katolnai e küzdelmekben mind jobban megszereti Adélt, a csöndes, nyugalmas és pompás pikétet, kimért életrendjét, s miután az ő pedáns és agglegényi tulajdonai így a nevetség révére jutottak, bevégződik a vígjáték illendően. Visszatér Adélhoz, Jolán pedig az Agárdié lesz. A fiatal szerző is megtalálta a tapasztalatot azon jelenetekben, melyeket tetszéssel fogadott a közönség, s azokban, melyeket túlzásnak talált. A közönség azonban méltányolta a szerző színműírói tehetségét, komikai érzékét, többször kitapsolta. El is kell ismerni, hogy ha a cselekvény vezetésében, forgatásában, bonyolításában hibázott is, a derültség sava és élesztője, s a vígjátékíró sok kiváló tulajdonsága megvan nála a vidámságban, a párbeszédek könnyűségében és pergésében. A szereplőket is nagy dicséret illeti. Nádai kihasználta Katolnai szerepéből mindazt, amit ez nyújt. Helvey Laura (Adél), Csillag Teréz (Jolán), Dezső (Agárdi) teljes erejökkel játszották szerepöket, úgy a többiek is, kik iránt a közönség megérdemlett elismeréssel viseltetett. Operaszínház. November 10-ikén az operaház meglehetős csendjét eredeti opera zavarta föl, még pedig a siker és tetszés nem kis zajával. Hubay Jenő «A cremonai hegedűs» két felvonásos lyrai operája aratta a tetszést. A szerző, kinek atyja is hosszú ideig a nemzeti színház karnagya volt, a legjelesebb hegedűművészek közé tartozik, a zeneszerzés terén pedig már igen fiatal korában foglalkoztatta tehetségét. Három év előtt az operaházban «Alienor» operáját adták, melyet a Wagner-irány szerint dolgozott, noha az ő művészi egyéniségének a lyra felel meg jobban, mint azt most «A cremonai hegedüst sikere is bebizonyította. Szövege is jó a dalműnek. A jeles franczia költő Coppée írta azt, s mint dramolettet bemutatták évek előtt a nemzeti színházban. Opera-szöveggé Beauclair alakította át franczia nyelven, mert Hubay Brüsszelben akarta előadatni, hol több évig tartózkodott, mint az ottani konzervatórium zenetanára. De időközben a magyar operához adta be, s Ábrányi Emil fordította le a szöveget. Az opera szövege egészen hozzásimul a dramoletthez. Cremonában a podesta versenyt hirdet és szép jutalmat tűz ki a legszebb hangú hegedű elkészítőjének. Ferrari hegedűmester ezt a jutalmat még azzal toldja meg, hogy a nyertesnek oda igéri leánya kezét. Egyik legénye, Sandro meghökken ezen, mert szereti a mester leányát Gianninát, és fél, hogy nem ő lesz a győztes, hanem a másik legény, Filippo, ki nagyon ügyes a hegedűkészítésben. Ez is szereti a lányt, hanem viszont szerelemre nem számít, mert púpos, az utczán még a gyermekek is csúfolni szokták. A nemeslelkű fiatalember sok küzdés után lemond szerelméről, sőt hegedűjéről is; a maga készítetette hangszert becsempészi a Sandro hegedűjének tokjába, hogy majd azzal versenyezzen. Hanem Sandro titokban szintént fölcseréli a hegedűket, hogy annál biztosabban ő nyerjen. Így aztán kiki mégis a maga művével versenyez, s Filippo nyeri meg a jutalmat. Ferrari kész is elfogadni vejének, de Filippo az arany lánczot Gianninának adja át nászajándékul, és lassan távozik, a nép bámulata közt. A dalműnek igen szép részei vannak. Az a jelenet, ahol a Filippo bemutatja a leánynak a versenyre szánt hegedűt, az opera fénypontja. Ebben a hegedűrészt maga a szerző játszotta az első előadásokon. Kiemelkedő számok még: Giannina dala a színfalak közt, Giannina és a tenor kettőse, Ferrari éneke a hegedűről és az a megható rész, ahol Filippo elárulja titkát a leánynak. A hegedűkészítők kórusa is élénk jellemző és a bevezető nyitvány az egész opera hangulatát virtuóz hangszereléssel fejezi ki. Az előadást, a zenekart Nikisek igazgató vezette, ki az opera zenekarát, ezt a jeles művészi testületet, ismét az első zenekarok közé emelte. Az előadás is kiváló, Ábrányiné (Giannina) Takács (Filippo), Arányi (Sandre), Ney (Ferrari) művészi közreműködésével. A szerzőt és a szereplőket sokszor tapsolták. Hubay jelenleg egy magyar népies operán dolgozik, melyhez szövegül Tóth Ede «Falu rossza» czímű népszínművét választotta. Népszínház. November 9-ikén mutatta be a népszínház azt az újdonságát, mely valószínűleg hosszú ideig vonzó darabja lesz. Fájdalom, hogy nem eredeti színmű tette azt a hatást. Sardou Viktor a napoleoni időkből irt egy elmés és csattanó részekben bővelkedő darabot «Madame Sans-Géne» czimen. Csupa elevenség ; párbeszédjeiben, fordulataiban, folyásában pedig a legnagyobb színpadi routin fokozza hatását. Kitűnő a főszerepe is, Madame Sans-Géne, aki nagy Napoleon egyik derék vezérének, Lefébre tábornagynak a felesége. Mosónőből emelkedett arra a rangra, de mindig megtartja eredeti, őszinte természetét; azért nevezik el «Madame Sans-Géne »-nek, amit magyarul «Szókimondó asszonyság »- nak fordítottak a színmű átültetői, Fái Béla és Makói. Sardou darabja Párisban és Németország sok színpadán már megtette hatását. Nálunk is olyan hír előzte meg, hogy a népszínház bemutató előadására napok előtt elkapdosták a jegyeket s azóta is mindig ostromolják a pénztárt. A «Szókimondó asszonyság »-hoz nincs zene, de Sardounak sincs rá szüksége, és úgy látszik Blaha Lujza asszonynak sem kell énekelni, mert művészetének, gazdag alakító erejének teljessége elég, hogy tökéletes diadalt arasson, mint abban a mosónő-