Vasárnapi Ujság – 1901
1901-04-28 / 17. szám - A «Táncz» az Urániában (képekkel) 278. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
17. SZÁM. 1901. 48. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. vonzóbb lehet. Különben az alapvonások nem haltak ki, s míg igazi magyar paraszt él e földön, nem is fognak kihalni. A költői lendületű részletekben gazdag regény érdekességét csak növelheti, ha megmondjuk, hogy az ott elbeszélt történet alapjában véve igaz, s Kelemen halász ott élt a honfoglaló Huba vezér ivadékainak, a Szemeréknek egyik szabolcsmegyei birtokán. A regényhez jeles festőművészünk, Neogrády Antal rajzol képeket. A Magyar Törvénytár, a Corpus Juris Hungarici, ez a nagyszabású magyar jogi kiadvány immár be van fejezve. A Franklin-Társulat által kiadott és dr. Márkus Dezső kir. törvényszéki biró által szerkesztett «Magyar Törvénytár» utolsó két kötete ugyanis a napokban megjelent. E két kötet az 1657—1835. évi időközben alkotott magyar törvényeket tartalmazza az eredeti, kritikailag átvizsgált latin szövegben és új magyar fordításban, mely dr. Tóth Lőrincz és dr. Csiky Kálmán tollából való. A két kötetet Tóth Lőrincznek I. Lipót és III. Károly törvényhozásáról írt két értékes bevezető tanulmánya és a szerkesztő Márkus Dezsőnek nagyszámú magyarázó jegyzete és utalása kisérik gondos és lelkiismeretes kidolgozásban, a mely ezt a törvénykiadást az első rangú jogi forrásmunkák közé sorozza. A 25 kötetes gyűjtemény— melyet Márkus Dezsőnek 1848 előtti Corpus Juris Hungarici mai jelentőségéről és Kolosvári Sándornak és Óvári Kelemennek Corpus Juris eddigi kiadásairól és kéziratairól szóló tanulmányával kezdődik — magában foglalja az 1000—1900. években alkotott összes törvényeket, mégpedig az 1000—1830. évekből valókat a latin eredeti szövegben s az ezen kiadás számára készült új magyar fordításban, mely a latin szöveggel párhuzamosan folyik; az országbírói értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályokat, továbbá Werbőczy Hármaskönyvét, ugyancsak latinul és magyarul, végül az 1526—1848. évek közt keletkezett erdélyi törvényeket szintén új magyar fordításban, melyet ugyancsak a fordítók és a szerkesztő tanulmányai előznek meg Erdély külön törvényhozásáról. A latin szövegek fordítását Nagy Gyula orsz. levéltárnok, dr. Kolosvári Sándor, dr. Óvári Kelemen, dr. Tóth Lőrincz és dr. Csiky Kálmán végezték. A fordítók azonban nem érték be a szövegnek magyarra átültetésével, hanem bírálat tárgyává tették a Corpus Juris Hungarici eddigi kiadásainak szövegét és a jegyzetek ezreivel mutattak reá az azokban előforduló toll- és sajtóhibákra, amelyek sok helyütt teljesen kiforgatták a törvények igazi értelmét. E mellett a fordítók nagy számú, értékes jegyzetekkel kísérik fordításukat, melyet nagyobb szabású bevezetésekkel is gazdagítottak. Minden kötethez bő tartalomjegyzék készült. Az egész gyűjteményhez Márkus Dezső egységes betűrendes tárgymutatót dolgoz ki, mely ez év folyamán jelenik meg. Hogy fogalmat nyújtsunk arról az óriási anyagról, amelyet ez a gyűjtemény magában foglal, fölemlítjük, hogy közölve van benne a Szent István idejétől az 1900. év végéig alkotott 6759 magyar törvény (ebből 1509 törvényczikk jut az 1867—1900. évi időszakra), továbbá az erdélyi törvények Werbőczy Hármaskönyve és az országbírói értekezlet megállapította törvénykezési szabályok. Fel van benne dolgozva az 1867—1900. években közzétett több mint 9000 magyar kormányrendelet, továbbá az 1868 óta alkotott 260 horvátszlavon autonom törvény és az 1849—1861. évi időközben Magyarországra és Erdélyre vonatkozóan kibocsátott összes jogszabályok. Ez az anyag 25 kötetben összesen 12,350 nagy nyolczadrétű oldalt foglal el. Az egész gyűjtemény ára sokkal alacsonyabb, mint bármely más törvénykiadásé, mert az 1000—1895-ig terjedő húsz testes kötet előfizetési ára fűzve 120 korona, díszes és tartós kötésben 150 korona. Ez az előfizetési ár azonban csak az év végéig marad hatályban, újévtől kezdve a jelentékenyen magasabb bolti ár fog érvénybe lépni. Az 1896—1900. törvények ára fűzve 25 kor., kötve 35 korona. A munka minden hazai könyvkereskedés útján kapható, valamint a kiadó Franklin-Társulattól is. Megrendelhető csekély havi részletfizetések ellenében is, a Révai Testvérek könyvkereskedésében Budapesten. A Nemzeti Színház berlini vendégszereplése elmarad. Beöthy László igazgatónak a vállalkozás anyagi oldalát illetőleg aggodalmai támadtak s az aláírás végett elküldött szerződést nem írta alá. PALOTÁS. PALOTÁS. Tánczolják az Opera balletkarának tagjai. PEKÁR GYULA «A TÁNCZ» CZIMŰ DARABJÁBÓL. 279 KÖRMAGYAII. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia április 22-iki ülésén Szily Kálmán elnökölt. Horváth Géza fejtegette Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai expedicziójának állattani eredményeit egy díszesen kiállított könyv kapcsán, mely Zichy Jenő gróf «harmadik ázsiai útjának» második kötete. Zichy Jenő gróf harmadik útjára természettudóst is vitt magával Csiki Ernő személyében. A gyors utazás nem igen kedvezett az állattani kutatásnak, mégis az anyag, melyet Csiki Ernő gyűjtött, mind a zoológiai földrajz, mind pedig a leíró állattan szempontjából becses. Az expedíczió bejárta a Kaukázust, Kelet-Oroszországot, Szibériát, a mongol pusztát és Khina egy részét. A gyűjtést: 1500 darab állatot, amelyből 169 egészen új faj, Zichy Jenő gróf a Nemzeti Múzeumnak adományozta. Az anyag tudományos feldolgozását tizenöt tudós végezte, köztük kilenc magyar szakember; az állati anyag átvizsgálását Horváth Géza vezette. Utána Daday Jenő adott jelentést a fiumei öbölben szabadon élő fonálférgekről. Dr. Szily Adolf vendég, egyetemi magántanár az emberi szemnek egy eddig fel nem ismert optikai hibájáról értekezett, Réthy Mór pedig bemutatta ifj. dr. Szily Kálmán «Síkmozgású érdes testek összeütközése» czímű dolgozatát. Akadémiai jelöltek: Május első napjaiban tartja az Akadémia nagygyűlését. Az ünnepélyes közülés május 12-én lesz. A nagygyűlésre a következőket ajánlják új tagokat: Az I. osztályba: Melieh Jánost, Katona Lajost, Frecskay Jánost, Kégl Sándort, Kozma Andort és Széchy Károlyt levelező tagokat. A II. osztályba: Földes Bélát rendes tagúi; Mariska Vilmost, Zsögöd Benőt, Thirring Gusztávot, Balogh Jenőt, Reiner Jánost, Nagy Gézát, Wosinszky Mórt, Barabás Samut és Kollányi Ferenczet levelező tagokat. A III. osztályba: Lőczy Lajost rendes tagút, Beke Manót, Schlesinger Alajost, Istvánffy Gyulát és Ilalaváts Gyulát levelező tagokat. A Kisfaludy-Társaság április 21-iki havi ülésén Beöthy Zsolt volt az elnök. Vargha Gyula titkár bejelentette a társaság külső tagjának, a franczia Saissy Amadénak a halálát, aki külső tagja volt a társaságnak, hosszabb ideig lakott Budapesten, s innen távozása után Párisban is tovább folytatta a magyar irodalom ismertetését. Nemzetünknek lelkesebb tolmácsa a francziák közt csak Sayous Ede volt, ki nyelvünket is megtanulta és eredeti magyar kútfők után írta meg Magyarország történetét franczia nyelven. Vargha Gyula főtitkár jelentette meg, hogy Endrődi Sándor a társaság könyvtárának ajándékozta Kisfaludy Károly összes munkáinak azt a kiadását, amely a társaság alakulásakor, 1836-ban jelent meg. Az ajándék azért is nevezetes, mert Fáy András, irodalmunk nemes, patriarchális alakjának könyvei közül való. Következtek a felolvasások. Bartók Lajos három költeményét olvasta föl hatással, Vargha Gyula pedig Endrődi Sándortól adta elő «Ima» czímű költeményét a közönség tetszés nyilvánításai mellett. Somló Sándor ezután Balla Miklós vendégnek három költeményét mutatta be. Vértesi Arnold firenzei emlékeiből «Olaszok» czímen olvasott föl életbeli vonásokkal ellátott novellisztikus rajzot. Huszár Vilmosnak a spanyol irodalom nagy nevezetességéről, Cervantes «Don Quixotte»-jából szóló fejtegetését Benedek Elek olvasta föl. A magyar írók segélyegylete április 21-iki közgyűlésén báró Eötvös Loránd elnök üdvözölte a számosan megjelenteket, aztán Vadnay Károly titkár olvasta föl az évi jelentést, megemlékezvén gróf Károlyi Tiborról, a volt elnökről, ki családi gyásza miatt mondott le az elnökségről, Csernátony Lajosról, ki 13,000 koronát hagyományozott, sa többi jóltevőkről, kik gyámolították a nagyon igénybe vett egyesületet. A vagyon 657,591 korona. Segélyezésre 1899-ben 21,094 koronát, a mult esztendőben pedig 20,855 koronát fordított az egyesület. Azután megválasztották a tisztikart. Elnök lett: Eötvös Loránd báró, igazgató bizottsági tagok: Acsády Ignácz dr., Benkő Kálmán, Berezik Árpád, Brázay Kálmán, Csengery Loránd, Dessewffy Aurél gróf, Emich Gusztáv, Forster Gyula, Gyulai Pál, Hoffmann Alfréd, Jókai Mór, Kovács Sebestyén Endre, Lévay Henrik báró, Lukács Antal, Szász Károly, Szilasi Adolf dr. A Képzőművészeti Társulat közgyűlése. Az országos képzőművészeti társulat évi rendes közgyűlése április 21-ikén a műcsarnokban számos érdeklődő tag részvételével folyt le. Andrássy Tivadar gróf megnyitó beszédében megköszönte, hogy újból megválasztották elnöknek. Zajos éljenzéssel fogadott szavai után Ambrozovics Dezső dr. titkár ismertette a választmány jelentését 1900-ról. Fenyvessy Ferencz főispán sürgette, hogy a mostani képes jutalomkönyvek helyett a tagok ismét műlapokat kapjanak. A számadás szerint a társulat összes vagyona 1,397.169 korona, a teher nélkül pedig tisztán 305,479 korona. A költségvetés jövő évre 197,513 korona kiadást irányoz elő. Hammersberg Jenő koronaügyész sürgette a művásárlásra szánt 22,000 koronás összeg fölemelését. Árkai Kálmán ügyvéd takarékosságból a társulat hivatalos lapjának, a «Műcsarnok»-nak megszüntetését ajánlotta, de a javaslatot a közgyűlés mellőzte. Az alapszabályok módosítására került a sor ezután. A közgyűlés elfogadta, hogy a rendes tagok minden három évben egy számmal többet játszanak a sorsoláson. A Kmetty-utczai műterem-bérház dolgában Benkő Kálmán igazgató előterjesztése után utasította a közgyűlés a választmányt, hogy vagy eszközöljön ki kedvező határozatot a telkek átengedése ügyében a fővárostól, vagy nézzen más telek után. Végül a választmány tagjaira adták be a szavazatokat. A Nemzeti Szalon közgyűlése. Április 20-án tartotta közgyűlését a Nemzeti Szalon. A fiatal művészi egyesület életében az utóbbi időben sok viszály támadt, s a művészek közül többen kiléptek. Az egyesület vezető alelnökének, Hock Jánosnak eljárását, hírlapi czikkeit, nyilatkozatait tették főleg ítélet tárgyává. Az utóbbi időben a béke érdekében az a megegyezés történt, hogy ha a legközelebbi közgyűlés Hockot alelnökké ismét megválasztja, Hock két évre visszavonul az egyesület vezetésétől. Az április 20-iki közgyűlésen azonban Hock Jánost nem választották meg. Az utolsó napon a művészek egy része Vészi József képviselőt, a «Budapesti Napló» szerkesztőjét jelölte alelnöknek, s őt választották meg Hock helyett. A választás nagy izgalmak közt ment végbe. A közgyűlésen gróf Andrássy Gyula elnökölt.