Vasárnapi Ujság – 1901
1901-12-15 / 50. szám - Mezei Ernő (arczképpel) 810. oldal / Élet- és jellemrajzok - Endrődi Sándor: Isten dolga 810. oldal / Költemények - Endrődi Sándor: Szeretet 810. oldal / Költemények - «Isten felé». Endrődi Sándor költeményei. Sz-y 810. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - «Magyar Remekirók» 810. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
50. szím. 1901. 40. évfolyam. követő sötét éjszakában szintén az irodalom volt az, mely a magyar hazafiság vesztatüzét kialudni nem hagyta, s Prometheuszünk, a nagy Széchenyi nem az égből lopta, hanem erről az oltárról ragadta fel azt a tüzet, melylyel lángra lobbantotta egy egész nemzedék szívét. Az irodalom most is folyvást ható erő, nemzeti egységünk kialakításának nagy munkájában talán a leghatékonyabb. Nem kis mértékben köszönhetjük neki, hogy gazdasági és társadalmi bajaink közepett egyben, a magyarosodásban, folyvást előrehaladunk. A magyar faj erős természetes szaporodása, mely jóval meghaladja a hazában lakó különböző nemzetiségekét, évtizedekről-évtizedekre kedvezőbbé alakítja a magyarság számarányát , de e belső szaporodásán kívül, az idegen ajkúak beolvadása is állandó erőforrása nemzetünknek. Különösen a városokban tesz gyors haladást a magyarosodás, bizonyára kultúránk hatása alatt, a művelt osztályok körében. Teljes szívünkből örülhetünk az idegen elemek tömeges beolvadásának, de nemzetünk igazi hasznot csak akkor lát belőle, ha az assimiláczió teljes s nemzeti sajátságaink sérelme nélkül történik. Mit sem szabad elmulasztanunk, hogy a magyar géniusz egészen reá nyomja bélyegét mindazokra, kik a magyar nyelv elfogadásával nemzeti kultúránk részesévé váltak. Ebből a szempontból nem lehet eléggé dicsérni a Franklin- Társulat tíz vállalkozását a «Magyar remekírók» kiadását. Igaz, hogy minden kor szellemi szükségét elsősorban is az irodalom napi termelése elégíti ki, melyben keverve van a jó és selejtes. Ez hat az újság és divat ingerével, ez szól a tömegekhez, s ez tesz legnagyobb hódítást az idegen ajkúak körében. De a lelkeket igazán magyarrá csak az a lélek teheti, mely remekíróinknak a magyar faji sajátságok incarnatióinak műveiből szól hozzánk. A Franklin-Társulat ügyes kézzel fogott a munkához, egy ötvenöt kötetes gyűjteményt bocsájt ki, mely Balassa Bálinttól és Zrínyi Miklóstól kezdve, a legutóbb elhunyt Arany Lászlóig legkiválóbb jeleseink műveinek, vagy teljes vagy válogatott gyűjteményét nyújtja. Századok nemzeti törekvése, nyelvünk zengése, hajlékonysága, eredetisége, annyi lángész vagy tehetség ihletett teremtő ereje tölti meg pazar kincsként a gazdag köteteket. A régi magyar irodalomból Balassa és Zrínyi nyitják meg a sort. Gyöngyösi István a költői tehetségre kisebb, de nemzeti hatásában ép oly nagy elbeszélő csatlakozik hozzájuk, majd Pázmán, a magyar nyelvnek e zord erejű titánja, s Míves Kelemen,a magyar szépprózának legrégibb mestere. Az újabb kori irodalom bemutatása az apostoli lelkű Kazinczy Ferencz válogatott munkáival kezdődik, mellette sorakoznak a kor többi nagyjai: Csokonai és Berzsenyi, Kölcsey és a két Kisfaludy. A legkitűnőbb magyar szomorújáték, Katona József «Bánk bán »-ja sem marad el, a tragikai múzsa egy másik nagy alkotásával, Teleki László «Kegyencz»-ével. Drámaíróink közül még Szigligeti-vel és Csiky Gergelylyel találkozunk. Regényíróink sorából Kemény és Eötvös József foglalnak helyet s a költők közül Czuczor, Bajza, Garay válogatott művein kívül, feltaláljuk a legnagyobbak, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Tompa összes műveit, Madách, Arany László, Vajda János és Reviczky Gyula műveiből egy-egy kötetet. A magyar államférfiak három nagy alakja, kiknek működése egy-egy korszakot jelöl hazánk történetében, Széchenyi, Kossuth és Beák, szintén méltón lesznek képviselve műveikkel a magyar szellemi kincsek e gazdag tárházában. De nem feledkezett meg a szerkesztés a magyar géniusz egyik legbecsesebb megnyilatkozásáról, a népköltészetről sem, a népies lyrát, a népballadákat és a kurucz-költészet egy-egy kötetnyi gyűjtemény fogja bemutatni. Amint a tervrajzból látjuk, a «Magyar remekírók tára» költészetileg is igen becses teend, mert a kiadandó munkákat egy-egy kiváló szakférfi rendezi sajtó alá s látja el bevezetéssel s a szükséges jegyzetekkel, kik a szöveg kritikai megrostálására is nagy gondot fognak fordítani, úgy hogy a gyűjtemény e tekintetben is valódi nyeresége lesz irodalmunknak. Az egyes írók munkáit sajtó alá rendezik és bevezetéssel ellátják. Alexander Bernát: Madách Imre munkáit, — Angyal Dávid: Kölcsey Ferencz műveit, — Badics Ferencz : Gyöngyösi István és Bajza József munkáit, — Bánóczi József: Csokonai V. Mihály és Kisfaludy Károly munkáit, — Bayer József: Szigligeti Ede műveit, — Beöthy Zsolt: Petőfi Sándor és Kármán József munkáit, — Berzeviczy Albert: gróf Széchenyi István műveit, — Endrődi Sándor: Vajda János munkáit, — Erdélyi Pál: A kurucz-költészetet, — Erődi Béla: Mikes Kelemen Törökországi Leveleit, — Ferenczi Zoltán: Garay János munkáit, — Fraknói Vilmos: Pázmán Péter munkáit, — Gyulai Pál: Vörösmarty Mihály, Kemény Zsigmond munkáit, valamint két kötet népköltészetet, — Heinrich Gusztáv : Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Sándor munkáit,— Koroda Pál: Reviczky Gyula munkáit, — Kossuth Ferencz : Kossuth Lajos munkáit, — Kozma Andor: Arany László költeményeit, — Lévay József: Tompa Mihály műveit,— Négyesy László: Fazekas és Gvadányi műveit, — Rákosi Jenő: Katona «Bánk bán»-ját és Teleki «Kegyenczoét, — Riedl Frigyes: Arany János munkáit, — Széchy Károly: Balassa Bálint költeményeit és a Zrinyiászt, — Széll Kálmán : Deák Ferencz munkáit, — Váczy János: Kazinczy Ferencz műveit, — Vadnai Károly: Csiky Gergely műveit, — Vojnovich Géza : báró Eötvös József műveit, — Zoltvány Irén : Czuczor Gergely műveit. ' Pü ggalNBHBE W »•»Safe • * r*. y,m' vV I H^jpg SP ' ' 'ti, ^ aKaf iyt- A HADSEREG» AZ URÁNIA-SZINHÁZBAN. — EGÉSZSÉGÜGYI CSAPATOK, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Báró Eötvös József összes munkái. Báró Eötvös József műveinek eddigelé nem volt még teljes kiadása. Egyes munkái több különböző kiadásban forogtak közkézen, egy ízben összes műveinek teljes gyűjteménye is megindult, de azután félbe maradt. Két évvel ezelőtt országos Eötvös- bizottság alakult Jókai Mór, Wlassics Gyula és Beöthy Zsolt elnöklete alatt, amely azt a czélt tűzte ki, hogy Eötvös összes műveit egyöntetű, kritikai kiadásban bocsássa közre. A kiadás tiszta jövedelme a «Tanítók háza» javára szolgál, mely hazafias és jótékony czélra báró Eötvös Loránd, a nagy író örököse az összes művek tulajdonjogát átengedte. A vállalat, melyet örömmel fogadhat az irodalom, most indult meg az öt első kötettel, amelyekben Eötvös három nagy regényét találjuk: az elsőben a «Karthausi»-t, az érzelmes világfájdalom e mély lelki rajzát, a máso-