Vasárnapi Ujság – 1902
1902-01-12 / 2. szám - Bertha Sándor 2. szám / Arczképek., Hazaiak - Jantyik Mátyás 2. szám / Arczképek., Hazaiak - Molnár Antal 2. szám / Arczképek., Hazaiak - A német császár fiai 2. szám / Arczképek., Külföldiek - Bertha Sándor (arczképpel) 17. oldal / Élet- és jellemrajzok - A Petőfi-Társaság január 6-iki közgyüléséről. Erdélyinek a közgyülés után fölvett fényképe 2. szám / Időszerü illusztrácziók - Jantyik Mátyás falfestményei az új országházban: Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen. - Az arany bulla kihirdetése 2. szám / Műtárgyak - Nógrád visszafoglalása. Papp Henrik festménye 2. szám / Műtárgyak - Tanulmányok Jantyik országházi falfestményeihez (5 kép) 2. szám / Műtárgyak - A főrendiház ülésterme az új országházban 2. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - La Guayra Karakasz tengeri kikötője (2 kép) 2. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Külföldiek - Dél-Amerika éjszaki felének térképe 2. szám / Vegyes tárgyuak
BUDAPEST, JANUÁR 12. 49. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt egész évre LM korona félévre ... 12 • Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG egész évre 16 korona félévre ... 8 • A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) ( egész évre félévre ... évre 10 korona külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. BERTHA SÁNDOR, BERTHA SÁNDOR Párisban élő jeles hazánkfia régebb idő óta folyton azon fáradozik, hogy hazánk viszonyait a külfölddel megismertesse s a rólunk ottan uralkodó téves fogalmakat eloszlassa. Ezen a réven lett neve a hazában ismeretes, ez a működése tette őt népszerűvé s adott nekünk is alkalmat arra, hogy most, midőn legújabb műve a franczia könyvpiaczon a Plan et Nourrit előkelő párisi könyvkiadó czégnél megjelent, az érdemes szerző arczképét bemutassuk. Új művének czime: «L« Hongrie moderne» (Az újkori Magyarország) s hézagpótló munka annyiban is, mert magyar nyelven is csak egy munka van olyan, — a Beksics Gusztávé- mely a legújabb kort 18117 óta tárgyalja, Bertha Sándoré pedig történetünket 1849 óta a legújabb korig — a mostani országgyűlés megnyitásáig, vagyis 1901-ig ismerteti. A külföldi olvasónak módot nyújtott a Bertha könyve, hogy tájékozást szerezhessen a magyar faj legújabb haladásáról, és a világot meggyőzze arról, hogy a magyar nemzet miképen használta fel a kiküzdött szabadságot. Nemzetünk az újabb korszakban szabadságharczával vonta magára a külföld közfigyelmét, az abszolutizmus alatt szenvedésével keltett részvétet, s most már rajta áll megmutatni, megérdemelte-e a lelkesedést s a részvétet? Tudott harczolni, tudott szenvedni. Európa most látni szeretné, tud-e dolgozni, alkotni is. Erről nyújt most Bertha könyve hű képet a világnak. Bertha Sándor, a Magyar Tud. Akadémia elhunyt tagjának, Felsőőri Bertha Sándornak a fia. Édesapjának háza ott állt azon a helyen, melyen ma a Nemzeti Múzeum átellenében Brázay Kálmán háza van. Lelkes magyar ház volt az, régi divatú erkölcsökkel, a nemzet napszámosainak erkölcseivel, mely az abszolutizmus alatt a magyarság egyik központja volt, hol a társadalmi és művészi kitűnőségek sorra megfordúltak. Itt született Sándor 1843 augusztus havában. Itt szívta magába azt a szellemet, mely egész életén át vezette. A zene iránt mindig rendkívül lelkesedett s már 17 éves korában jelent meg első zeneműve, később pedig feltűnést keltett «A zenei kozmopolitizmus» czímű czikksorozatával, melyben azt fejtegette, hogy kozmopolita zene voltakép nincs is, s a magyar zene rendszere, művelése mellett nyilatkozott. Magasabb kiképzése czéljából külföldre ment, megismerkedett Bülow Jánossal, Liszt Ferenczczel, kit Rómába kisért, honnan visszatérve, Párisban telepedett le. Ott tagja lett egy szorosabb baráti körnek, melynek oly előkelő tagjai voltak, mint Coppée, Theuriet, Sully - Prudhomme, Hérédia, Clarette, Anatole France, Houssaye, stb. Egész élete szakadatlan munkában telt el az irodalmi és zenészeti téren. írt egy operát is «Mathias Corvin» («Korvin Mátyás») czímmel, mely Párisban az Opera Comiqueban került színre először s itthon is előadatott. Nagyobb zenei kompozícziói közül fölemlítjük még koronázási miséjét, melylyel Ő Felsége elismerését is kinyerte. Zenészeti, irodalmi és politikai czikkei pedig számos lapban és folyóiratban (többek közt a «Revue des deux mondes»-ban is) megjelentek. Valamennyiben egy czélt követett : megismertetni a magyarságot, annak szellemét a maga valóságában s visszautasítani a nemzete ellen intézett támadásokat. Hazai lapokba is gyakrabban írt, így nevezetesen a «Vasárnapi Újság»-nak többször küldött Parisból érdekes czikkeket és tudósításokat. Nemrégiben egy nagy művet adott ki«Magyars et Roumains» czímmel, mely a magyarországi román ügyet ismertette, s nagy figyelmet keltett. Ez a mű a román irredenta köreiben is sok port vert föl. «Az újkori Magyarország» megírásával betetőzte működését, mely tiszta, önzetlen hazafisága miatt a legmelegebb elismerésre érdemes. Bertha Sándor a párisi magyarok társaséletében is nagy szerepet játszik és a magyarosztrák segélyegyesület körüli, hosszú évekig tartó önzetlen fáradozásáért a Ferencz Józsefrendet, később pedig a III. osztályú vaskoronarendet is megnyerte. Bizton remélhetjük, hogy az ép oly lelkes, mint fáradhatatlan férfiú sok kitűnő szolgálatot tesz még külföldön a jövendőben is a magyarság ügyének. Erre Párisban előkelő társadalmi és művészeti összeköttetéseinél fogva kiválón alkalmas. A ki magyar ember a franczia fővárosban megfordult s kissé az irántunk érdeklődő körökkel érintkezett, mindenütt tapasztalhatta, mily köz- BERTHA SÁNDOR.