Vasárnapi Ujság – 1902
1902-09-28 / 39. szám - Dalmady Győző: A királyné utja 642. oldal / Költemények - «Magyar remekírók» 642. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
644 VASÁRNAPI ÚJSÁG, 39. SZÁM, 1902.49. évfolyam. fel is hívja a figyelmet a magyar főváros ritka szépségeire s így az idegenforgalom emelésére is hathatós szolgálatot tegyen. A Nemzeti Színház és Operaszínház intendánsának fölmentése. A hivatalos lap szeptember 23-iki száma közölte, hogy a belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére Ő Felsége Keglevich István grófot a magyar Operaház és a Nemzeti Színház intendánsi állásától, buzgó szolgálatainak elismerése mellett, saját kérelmére felmentette. Gróf Keglevich István két ízben volt intendáns, 1885—89-ben és 1898-tól kezdve. Fölmentésével egyidejűleg Széll Kálmán, mint belügyminiszter, rendeletet intézett Somló Sándorhoz, a Nemzeti Színház igazgatójához és Mader Raoulhoz, az Opera igazgatójához, s tudatja velük, hogy az intendánsi állást egyelőre nem szándékozik betölteni s a színházak vezetését és igazgatását közvetlenül az igazgatókra ruházza át, a felügyeletet és ellenőrzést fezerédj Viktor miniszteri tanácsos fogja gyakorolni. Az intendáns által végzett teendőket is az igazgató hatáskörébe utalja s közelebb az igazgatók hatáskörét is szabályozni fogja. A belügyminiszter végül reményének ad kifejezést, hogy a színházak igazgatói így megbővült hatáskörükben minden tőlük telhetőt el fognak követni, hogy művészi eszméiket és irányzatukat kellőleg érvényre juttassák s a színházak művészi színvonalát minél magasabbra emeljék. Blaha Lujza búcsúfellépései: Blaha Lujza október 16-án, mint örökös tag lép a Nemzeti Színház kötelékébe. A nagy művésznő addig még egyszer eljátssza a Népszínház közönsége előtt legkiválóbb szerepeit. A búcsúfellépésekre a tizenöt estére tervezett népszínmű-sorozat fog alkalmul szolgálni. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Petőfi-Társaság szeptember 21-ikén az Akadémia nagytermében Kossuth emlékére díszgyűlést tartott. Kossuth dísztagja volt a társaságnak. A gyűlésre nagy közönség sereglett össze. Megjelent Kossuth két fia is, és Jókai Mór maga olvasta föl alkalmi költeményét Kossuthról. Ő ült az elnöki széken is s mielőtt elfoglalta volna, a közönség éljenzése mellett szorított kezet Kossuth két fiával. Bartók Lajos alelnök mondta a megnyitó beszédet. Üdvözölte Kossuth fiait, aztán a nagy idők két hatalmas alakjáról, Kossuthról,Petőfiről szólt. «Nagy veszélyek idején — mondá — üstökös jelenik meg. Mekkora lehetett a veszély akkor, midőn kettő jelent meg, népet inteni, ellenséget rettenteni! Egy korszaknak két ily nagy embere egyszerre talán nem is volt egy nemzetnek soha. A legelsők közt állanak a világszabadság, az emberi szellem történetében. Petőfi lánglelkét a forradalom vihara oltotta ki, Kossuthé még aztán majd félszázadig lángolt oszlopként népe előtt a pusztaságban.» Éljenzés kisérte a beszédet, mely akkor is felújult, mikor Jókai lépett a felolvasó asztalhoz, hogy elszavalja hexameterekben írt ünnepi ódáját, melyet fentebb közlünk. A felolvasás után Kossuth fiai meghatottan mondtak köszönetet a költőnek, ki a nagy időket átélte. Az ülés további folyamán Ferenczy József műegyetemi tanár Kossuthról mint szónokról és íróról szóló tanulmányt olvasott föl, Ábrányi Emil «Töviskoszorú» czímen lelkesedésre keltő költeményt, Kiss József pedig «A trombitás» czímű balladát, melynek tárgya a szabadságharcz idejéből való. Mindenik felolvasást megéljenezték. Az ünnepi ülést Bartók Lajos rövid beszéddel zárta be. A Kisfaludy-Társaság három havi nyári szünet után szeptember 24-ikén tartotta első ülését, Beöthy Zsolt elnöklésével. Megnyitó beszédében az imént lefolyt nemzeti ünnepről, Kossuth születésének századik évfordulójáról emlékezett meg. A Kisfaludy-Társaság, amely a szép mívelésére alakult, nemcsak a nagy hazafit ünnepelte, hanem az ékesszólás egyik legnagyobb mesterét is. Kossuth minden kor és minden ivadék szónokai között is a legelsők között foglal helyet. A Kisfaludy-Társaság, küldöttség útján vett részt az ünnepen s a Társaság elnöke tett le a mauzóleum talpkövére koszorút. Vargha Gyula titkár emlékezett meg ezután a súlyos veszteségekről, melyek a társulatot érték Dobsa Lajos, Vadnay Károly és Keleti Gusztáv tagok elhunytával. Jelentette továbbá, hogy a társaság képviseltette magát Prielle Kornélia szobrának fölavatásán, a keszthelyi Festetich-, a rimaszombati Tompa- és csatádi Lenau-ünnepen, a zilahi Wesselényi-szobornál pedig Beöthy Zsolt elnök tartotta az emlékbeszédet. A felolvasások sorát Bársony István kezdte meg, ki egy fantasztikus állatregényéből adott elő egy fejezetet, Vargha Gyula Lévay Józsefnek három szép új költeményét olvasta föl. Majd Ágai Adolf «A magyar zene és a czigány» czímű korrajzot mutatott be s beszélt a legrégibb név szerint ismert czigányainkról, Czinkáról és két fiáról, akik Rákóczi Ferenczet Rodostóba kisérték, aztán ott haltak meg ; unokájáról, Czinka Pannáról, Bihariról, a «Rákóczi-indulóról,» amelyet Scholl Miklós katona-karmester szedett ritmusba, Bihariról, Bokáról, Patikárusról. A mint közvetetlen emlékeiből megítélheti: Patikárus Ferkó és Rácz Pali voltak a legnagyobb művészek. A magyar Protestáns Irodalmi Társaság közgyűlése. Ez évi közgyűlését szeptember 23-ikán tartotta meg a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Hódmezővásárhelyen, hova ez alkalomra a társaságnak mintegy kétszáz tagja gyűlt össze. A társaság elnöke, Hegedűs Sándor volt miniszter vezette a gyűlést; ott volt Zsilinszky Mihály közoktatási államtitkár is. A vasúti állomáson a város nevében Juhász Mihály polgármester, a protestáns egyházak nevében Draskóczy Lajos ev. pap üdvözölte a vendégeket, akiknek nevében Hegedűs Sándor válaszolt. A vasútról a városháza terére bandérium kisérte a vendégeket, ahol Szeremley Sámuel ref. lelkész üdvözölte őket. A közgyűlésen Hegedűs Sándor megnyitója után tudomásul vették a jelentéseket s megállapították az 1903. és 1904. évi költségvetést. Az elnök egyszerre 250 új tag belépését jelentette be. Az alapszabályokat úgy módosították, hogy két alelnököt is válasszanak, s hogy a társaság tagjai vidéki köröket alakítsanak. A választmányban megüresedett helyekre Láng Lajos kereskedelmi minisztert, Széll Kálmán esperest és Veres József országgyűlési képviselőt választották meg. A második napon az irodalmi ünnepen a gyűlést ismét Hegedűs Sándor nyitotta meg s üdvözölte Kun Bertalan és Kis Áron püspököket, kik agg koruk daczára is megjelentek. Az egyház elhunyt jeleseiről: Tisza Kálmánról, Győry Vilmosról, Szabó Jánosról és Karsay Sándor püspökről is szép szavakban emlékezett meg. A beteg Gyurácz Ferencz evang. püspök helyett Bartók György erdélyi ref. püspök mondott beszédet, majd Kozma Andor, a jeles költő «Krisztus mindenütt» és «Jézus a mi vendégünk» czímű költeményét olvasta föl nagy tetszés közt. Szabolcska Mihály is három költeménnyel emelte a gyűlés hangulatát. A titkári jelentés szerint a társulat kiadványaiból a múlt évben 42,000 példány jutott forgalomba, hét év alatt 300,000 példány. Bóna József pályaterve. Donáth Gyula pályaterve. A VÖRÖSMARTY-SZOBOR PÁLYATERVEI. MI ÚJSÁG? A vendéglősök nemzetközi egyesületének közgyűlése Budapesten. Szeptember 23-ika és 27-ike közt Budapesten tartotta évi közgyűlését a vendéglősök nemzetközi egyesülete. A sok gyűlés és kongresszus közt, melyek fővárosunkban mentek végbe, ennek a gyűlésnek az idegenforgalom tekintetéből nem csekély a jelentősége. Budapestet még mindig nagyon kevés idegen látogatja, mert szépségeit nem ismerik. A vendéglősök az idegenforgalom főtényezői közé tartoznak s mivel az utasok szívesen hallgatnak ajánlataikra és tanácsaikra, sokat tehetnek arra nézve, hogy az idegen utazók Budapestet is nagyobb számban látogassák. A vendéglősök nemzetközi szövetkezete hatalmas testület s harmincnegyedik közgyűlésével érkezett Budapestre. A fővá-