Vasárnapi Ujság – 1902
1902-02-02 / 5. szám - Farkas Emil: Hegyi dal 75. oldal / Költemények
5. SZÁM. 1902. 49. ÉVKOLYAM. tek ; ezzel együtt a könyvtár 21,838 kötet. A folyó évi költségvetést 315,712 korona bevételben és 312,748 korona kiadásban állapították meg. Időközben beadták a szavazatokat az igazgatóságra és a választmány kiegészítésére. Az eredményt csak a február hó 2-án tartandó folytatólagos közgyűlésen fogják kihirdetni. Akkor lesz a Széchenyi-lakoma is s az emlékbeszédet, kezében a Széchenyi-serleggel Vécsey Tamás, az egyetem rektora mondja. Az Országos Kaszinó közgyűlésén báró Dániel Ernő elnökölt. A három igazgatót, Gulner Gyula államtitkárt, gróf Teleki Gézát és Wekerle Sándort újból megválasztották egyhangúlag s a választmányt is kiegészítették. A költségvetés megszavazásával a gyűlés véget ért, s a tagok lakomára gyűltek össze. Dániel Ernő báró a három igazgatót köszöntötte fel s erre Wekerle Sándor válaszolt s megemlékezett róla, hogy e Kaszinó mint társadalmi tényező egyre erősödik, mert feladatát teljesíti. Gulner Gyula, gróf Szapáry Pál, Ragályi Lajos, ifj. Hegedűs Sándor mondtak még felköszöntőket. ESTI KK1> A QUARNERÓBÓL. Zamboni Károly amateur fölvételei. BOHA A QUARNEROX. MI ÚJSÁG? Udvari bál Budapesten. A budai királyi váriakban február 11-én udvari bál lesz. Az udvari bálon Mária Jozefa főherczegasszony fogja azoknak az udvarképes hölgyeknek és leányoknak bemutatását fogadni, a kik az udvarnál még nincsenek bevezetve. Néhai Rudolf trónörökös halálának tizenharmadik évfordulója volt január 30-ikán. A kegyelet gyász isteni tisztelettel ülte meg az emlékezést. A budai királyi palota Szent István kápolnáját fekete lepellel vonták be s Kanter Károly apátplébános gyászmisét mondott. Bécsben már előtte való nap megjelent a kapuczinusok sírboltjában a 19-ik gyalogezred tisztikarának küldöttsége, s megkoszorúzta néhai ezredtulajdonosának koporsóját. A király január 30-ikán reggel ment el a sírboltba és csöndesen imádkozott Rudolf trónörökös és Erzsébet királyné koporsóinál. Lajos Viktor főherczeg és a cumberlandi herczeg is megkoszorúzták Rudolf főherczeg koporsóját. A templomban gyászmise volt. — A hetzendorfi kastélyban, hol a gr. Lónyaypár lakik, szintén gyászmisét tartottak, s azon részt vett gr. Lónyayné Stefánia kir. herczegnő. A bécsi német nagykövetség egyik tagja Vilmos császár nevében koszorút tett Rudolf koporsójára. Tiz millió magyar. A legutóbbi népszámlálás adatait az országos statisztikai hivatal most dolgozza föl. Az előleges adatokból is össze lehetett állítani, hogy tíz év alatt a magyarság száma örvendetesen gyarapodott. Most már ez adatok összevetése határozottan mutatja, hogy Magyarországon, a Dráván innen a lakosság meghaladja a 19 milliót s ebből a többség magyar, éspedig 51,4 százalék, úgyhogy a szaporodás legnagyobb része a magyarságra esik. A szaporodás leginkább a városokban s a magyar faj lakta vidéken, név szerint legelső sorban az Alföldön történt. * Petőfi állítólagos koponyájára vonatkozólag Törökfalvi Pap Zsigmond úrtól, a költő ifjúkori barátjától Nagybányáról a következő sorokat kaptuk : 1848-ban festettem le Petőfit bristolpapirosra vizi festékkel bal arczról profilban. (Ez arczkép, melyet Törökfalvi Pap Zsigmond úr Petőfinek adott, a költő hagyatékában, sajnos, nem maradt fenn. Szerk.) Petőfi akkor 22 éves ifjú volt. Festés közben részletesen megfigyelt vonásai után ítélve mondhatom, hogy megjelent arczképei közül híven találva volt az, melyet a költeményei első kiadásához Barabás Miklós eredeti festménye után Tiroler metszett. Petőfi feje felül szélesedő, alul keskenyebb, homloka magas volt, szemöldökei között az egyenes redő a gondolkozó főt jelzette, de a két szemív fölött sokratesi dudorodásnak nyoma sem látszott. Orra egyenes, hosszúkás és szabályosabb hajlása volt, mint Huszár Adolf érczszobrán látható. E részben az Izsó által mintázott fej és arczél lehetne irányadó, mely után később Huszár némi eltéréssel, alkalmazkodva az álló szobor kívánalmaihoz, mintázta a fejet. A jellemzetes bal szemfog kijjebb állása származhatott a tejfogak kihullásakor egy újnak kinövése miatt, mely az ott talált előbbinek helyén kifelé ferdült. Ez a sovány arczon a beszédre vagy kaczagásra nyíló szájban feltűnő lehetett idegen előtt is, de nem agyarszerű kiállása, hanem csak ferde kinövése miatt. Törökfalvi Pap Zsigmond ny. kir. járásbiró. Kitüntetett egyetemi tanár. A király a budapesti orvos-egyetem tanárát, dr. Taufer Vilmost, ki a nőgyógyításban tünt ki, magyar kir. udvari tanácsosi czímmel tüntette ki a közegészségügy terén szerzett érdemeiért. Szebenvármegye tanfelügyelője. Dr. Vértesy Gyulát, az ismert írót és költőt, a közoktatásügyi miniszter csak nemrégiben nevezte ki Szeben vármegye segédtanfelügyelőjévé, most pedig kinevezte tanfelügyelőjévé. Két királyi doktor. A budapesti tudományegyetemen január 28-ikán délelőtt sub auspiciis regis avattak doktorrá két kitűnően végzett hallgatót: ifj. Chorin Ferenczet a jogi, Zemplén Győzőt pedig a bölcsészeti tudományokból. Ifj. Chorin Ferencz, Chorin Ferencz volt országgyűlési képviselő fia díszmagyarban, Zemplén Győző pedig, aki most szolgálja önkéntesi évét a tábori tüzéreknél, katonai egyenruhájában jelent meg. A királyt Zsilinszky Mihály államtitkár képviselte az ünnepen, amelyen díszes közönség volt jelen. Dr. Vécsey Tamás rektor üdvözölte a király képviselőjét, majd Concha jogi kari dékán adta elő, hogy ifj. Chorin Ferencz mind középiskolai, mind pedig egyetemi tanulmányait kitüntetéssel végezte. A dékán ezután ifj. Chorin Ferenczhez fordult, s örömmel adta tudtára, hogy tanulmányai sikereiről király is tudomást vett, s kell, hogy a királyi nagy alelkűség rendkívüli jele erős nyomot hagyjon egész életében. Ifj. Chorin Ferencz ezután bemutatta «A magyar általános polgári törvénykönyv tervezete és a büntetőjog» czímű doktori értekezését. Most Medveczky Frigyes bölcsészetkari dékán méltatta Zemplén Győző bölcsészettudor tanulmányi érdemeit. Zemplén Győző is bemutatta erre doktori értekezését «Próbamérések a gázok belső súrlódásának egy újabb kísérleténél» czímen. Zsilinszky Mihály államtitkár pedig buzdító beszéd kíséretében adta át a jelöltnek a király ajándékát, a két aranygyűrűt. Az ünnepély a király éltetésével ért véget. A hírlapírók nyugdíjintézetének sorsjátéka. A magyarországi hírlapírók nyugdíjintézete annak idején a pénzügyminisztertől engedélyt kapott nagyobb sorsjáték rendezésére. Az intézet az engedélyt az idén fel fogja használni és a sorsjáték rendezésére bizottságot alakított. Az intézet jótékony czéljai iránt érdeklődő közönség remélhetőleg melegen felkarolja a nagyértékű nyereményekkel kecsegtető sorsjegyeket. HALALOZASOK: WONASZEK A. ANTAL, a budapesti VI. kerületi állami főgimnázium munkás és kiváló képzettségű tanára 32 éves korában meghalt. Wonaszek nemcsak mint tanár, hanem mint kiváló szaktudós is ismeretes volt a tudományos körökben. Behatóan foglalkozott a filozófiával, őre volt a kartali csillagvizsgálónak, s úgy a hazai, mint a külföldi szakfolyóiratokban buzgóan dolgozott. Lapunkba is több csillagászati czikket írt. BAKAY NÁNDOR, a szegedi kereskedelmi- és iparkamara másodtitkára, Szeged városának 1878—81-ben országgyűlési képviselője, Szeged közéletének egyik becsült, tevékeny tagja, ki a hírlapírói tollat is jól forgatta, rövid szenvedés után elhunyt. KRISZTICS NIKOLA, volt szerb államtanácsos és a szerb semmitő szék volt elnöke, aki Milán és Sándor királyoknak kiskorúságok alatt gyámjuk volt, Belgrádban meghalt. Származására magyarországi volt, amennyiben Mitroviczban született 1818-ban, birói pályára lépett, de 1839-ben Szerbiába költözött, ahol szintén biró lett, 1860-tól 68-ig pedig belügyminiszter. Az utolsó negyven éven át résztvett hazája minden törvény szerkesztésében, vagyonát végrendeletileg a szerb tudományos Nagyakadémiának hagyta. Domahidai DOMAHIDY FERENCZ, több évig a balközép párthoz tartozó országgyűlési képviselő, majd Szatmármegyének 1875—92-ig, tizenhét éven át volt főispánja, 77 éves korában elhunyt Budapesten. A szabadságharczot is végig küzdötte. Főispánságának tízéves jubileuma alkalmával a király a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Nyugalmazása óta teljesen visszavonult a közügyektől. Domahidy Viktor volt országos képviselő édesatyját gyászolja az elhunytban. Elhunytak még a közelebbi napokban : Dr. BACZONYI LAJOS, a debreczeni ref. főiskola jogakadémiai rendes tanára, kinek kiváló része volt a debreczeni akadémiai szervezeti munkálataiban, 51 éves korában. — ZITTL RÓBERT kanonok, kalocsai plébános 58 éves korában. — Kisjókai ÁGOSTON ELEK, huszárezredes 61-ik évében Lussin-Piccolóban. — SZENTPÉTERY GYULA, 48-as honvédfőhadnagy, volt nagykőrösi járásbíró s később takarékpénztári igazgató, Budapesten 76 éves korában. — HERTELENDY ZOLTÁN nyug. cs. és kir. hadmérnöki főhadnagy, udvari mérnök a budai várkapitányságnál, 35 éves korában. — BOGÁROMY JÁNOS központi vizsgálóbíró, 52 éves korában Szabadkán. —• Dr. PÁPAY HENRIK fővárosi orvos, aki a himlőoltásban szakember hitét vívta ki magának, Budapesten; ifjabb éveiben mint ezredorvos szolgált a török hadseregben, részt vett az orosz-török háborúban. — BORANOVICH FERENCZ nagybirtokos, régi honvéd őrnagy, Nagyszalontán. — RŐCZEY JÓZSEF, a dobsinai állami polgári iskola igazgatója, kinek épen negyedszázados jubileumára készültek Dobsinán, szélhüdésben. — Dr. DANIS LAJOS, Török-Bálint községi orvosa, kinek csak nem rég hunyt el kis fia scharlachban, s ezt a betegséget ő is elkapta. Halálát azok a fővárosiak is gyászolják, kik Török-Bálinton nyaralva megismerték a derék orvost. — Mraczkini KRISANICH JENŐ kir. büntető törvényszéki jegyző 50-ik évében Budapesten. — SCHRANK JÓZSEF a temes-bégavölgyi