Vasárnapi Ujság – 1903
1903-07-26 / 30. szám - A bemutatkozás. Mikszáth Kálmán 497. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
500 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 3F. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. részek érnek valamit, a művészi elbeszélés hangjához nincs sem elég mérséklete, sem elég ereje a kompozíczióban. A kötet Udvary Gézától rajzolt czímlappal, csínos kiállításban jelent meg. Mutatványul a «Bujdosó-dalok» czímű cziklus következő versét közöljük belőle : Fodros felhő megy az égen, Az kergeti, jaj, de régen A bujdosó sugarat . . . Lassan-lassan, hogy elérte, Reászállott a vidékre Szelíd őszi alkonyat. Ragyogó fény őszi tájon. Messze, messzi rónaságon Pusztulást lát csak a szem. Virágos rét haldoklását, Sárguló lomb hervadását Mégis nagyon szeretem! Néma csönd . . . Levél se rezdül, Csak a jégen száll keresztül Szomorúan a madár. Azért, azért sír a lelkem, Mert a vándor tova rebben S ifjúságom vele száll. A spiritizmusról. Tóth Béla e czím alatt gyűjtötte össze a spiritizmusról irt tárcza czikkeit, szám szerint tizennégyet. Nem adja bennük a spiritiszta tanoknak rendszeres ismertetését, vagy bírálatát, hanem egyes részletkérdéseket fejteget; a forinttánczoltatás ismert jelenségét, a lélekjelenéseket, a médiumokat, a messze érzést, stb. E vizsgálódásai, elmélkedései széleskörű ismeretekről s éles szemről tanúskodnak. Czélja az írónak kiválogatni a spiritizmussal kapcsolatos sok mindenféle jelenségből és tanításból azt, aminek értéke van, s azt, ami agyrémek vagy részhiszemű ámítás szüleménye. Fejtegetéseinek eredménye a könyv legvégén található, e szavakban : «a spiritizmusban minden igaz, ami az emberen belül történik és minden pénzkereső imposztorság, ami az emberen kívül történik». A szellemes formában, jó magyaros stílusban írt könyv csinosan kiállítva jelent meg; ára 2 korona 50 fillér. Az «Irodalomtörténeti Közlemények» -nek megjelent az idei második füzete. Bayer József írta az első közleményt, a fővárosban 1784-ben tartott első magyar nyelvű szini előadásról. Dézsi Lajos, «Az irodalomtörténet módszerei» czímű nagyobb módszertani munkájából közli a második részt; Kiiifi Zsigmond Toldy Ferenczről szóló tanulmánya befejeződik. Dr. Viszota Gyula Dobozi Mihály és hitvese történetének költői feldolgozásairól értekezik, Olasz József Szánoki Gergely régi magyar írót ismerteti. Katona Lajos két nevezetes kódexnek, az Ehrenfeld és a Domonkos-kódexnek forrásait mutatja ki fáradságos, de sikeres kutatásai alapján. Bő adattár s egy franczia irodalomtörténeti munka ismertetése fejezi be a füzet tartalmát. Az Akadémia ez évnegyedes folyóirata Szilády Áron szerkesztésében jelen meg. MI ÚJSÁG? * Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva, mely a kassai Rákóczi-kiállítással foglalkozik; e számunk így három íven jelent meg. A pápa halála, XIII. Leo pápának julius 3-ikán bekövetkezett betegsége csakugyan a vég kezdete volt. Hosszú haldoklásában az aggastyán vallásos megnyugvással várta utolsó óráját, mígnem julius 20-ikán délután négy órakor csöndesen elszenderült. A pápa halálának közellétét a Péter-téren összegyűlt nagy tömeg már több külső jelből megérezte. Julius 20-ikán délben a bíbornokok, kik Rómába összegyűltek, egymásután hajtattak a Vatikánba, valamint több más előkelőség. Az orvosok jelentése is reménytelenül hangzott az elmúlt évről. Még a pápa halála előtt, délután három órakor öt bibornok elhagyta a pápa halálos ágyát, mert a hosszas haldoklás nagyon fölizgatta őket. Néhány pillanattal négy óra előtt a beteg kísérletet tett, hogy fölemelkedjék, de visszahanyatlott. Már nem ismert meg senkit. Néhány percz múlva már halott volt. Oreglia bíbornok, a camerlengo, kire e pillanattól fogva a Vatikán fölötti igazgatás joga szállt, zokogva távozott. A nemesi gárdisták meggyújtották az előkészített gyertyákat és körülállották a halott ágyát. Róma harangjait meghúzták és a templomokban kitették az oltári szentséget. Oreglia bíbornok a szokásos szertartások közt nemsokára megjelent a halottas szobában. A halottat egy másik terembe vitték, sötétvörös selyemruhába öltöztették, fejére tiarát tettek és lábára fehér czipőt húztak. Csak négy, a halottas ágy mellett elhelyezett viaszgyertya világította be a vörös damaszttal bevont helyiséget. Virág nem volt látható, mert koszorúk elhelyezését a szertartások tiltják. Két nemesi gárdista áll őrt a halott mellett. Másnap a Vatikán orvosai végrehajtották a bebalzsamozást. A bebalzsamozáskor a pápa szivét kristály urnába helyezték, az urnát egy pápai jegyző jelenlétében lezárták s a Vatikcán bazilikájának sírboltjában az előbbi pápa, IX. Pius szivét magába foglaló edény mellé tették. Kilencz napig tartó halotti szertartások illetik meg a meghalt pápát. Ez alatt három napig a ravatalon, a Péter-temlomban terítik ki. XIII. Leó pápa holttestét julius 22-én este vitték át a Szent Péter templomba. A bebalzsamozás után fehérbe öltöztették, rátették a fehér prémes vörös köpenyt s fejére sipkát, lábára arannyal hímzett vörös czipőt húztak. A holttestnek a trónteremből a Péter-templomba való szállítása olyan szertartással történt, aminő a körmeneteken szokás, melyekben részt vesz a pápa. A székhordók vitték a pápa holttestét, körülvéve a nemes testőrségtől és a pápai csapatok tisztjeitől. Oldalt papok mentek égő gyertyákkal. Majd közvetlenül a holttest mögött a Pecci-család tagjai mentek. A Szent Péter-téren a szertartás közben nagy néptömeg gyűlt össze. Háromnegyed kilenczkor érkezett a menet a főegyház előcsarnokába. A pápa holttestét a Vatikán és a székesegyház összes papsága fogadta. A székesegyház villamosan volt kivilágítva. A menet az oltárig vonult, mely előtt a holttestet ravatalra emelték. Július 23-án reggel hat órakor a Pétertemplomot megnyitották a közönség számára. Róma népe ott tolong a nagy templom előtti téren és ezrével járul a ravatalhoz. Az első nap legalább is negyvenezren nézték meg a halottat. A bibornokok kongregácziója július 23-ikán elhatározta, hogy a temetés szombaton, július 25-ikén lesz. A pápaválasztó konkláve július 31-ikén kezdődik. A konkláve megtartására a kellő intézkedéseket a pápa halála után azonnal megtették. Vatikánban hatvanöt két vagy három szobás lakást rendeznek be, melyekben a bíborosok titkáraikkal és személyzetekkel laknak. Gróf Apponyi Albert beszéde július 22-ikén a képviselőházban. Már régebben híre járt, hogy a Ház elnöke is felszólal a képviselőházban folyó vitákban. A nagy tekintélynél fogva, melyet minden párt részéről élvez, nagy várakozással és érdeklődéssel várták beszédét. Az érdeklődés a külsőségekben is nyilvánult gróf Apponyi beszéde napján. A parlament hatalmas palotája körüli nagy térség rendesen csöndes. A bérkocsik, melyek a képviselőket viszik, a közönség, mely a kapuk előtt kíváncsiskodik, vagy belépti jegyért ment oda, csak olykor kelt pillanatnyi mozgalmat. Most egész tömeg jött össze s kevés reménnyel bár, de új kísérletet próbált, hogy jegyhez jusson. Az országházzal szemben levő földmívelési minisztérium árkádjai alól árnyékban nézték sokan a mozgalmas életet. Az országház alsó kapuja elé szokatlanul sok bérkocsi és magánfogat érkezett. A hallgatóság jó része olyanokból telt ki most, kik nem igen járnak gyalog A kitűnő szónok és államférfiú, mióta az új országház megnyílt, még nem tartott beszédet a Ház padjairól, csak mint elnök szerepelt. Politikai egyéniségének érdekessége az elnöki magas emelvényen épségben maradt és igen nagy érdeklődést keltett az, hogy ő, akinek a nemzeti kívánságok programmjához tartoztak, a nyolcz hónap óta tartó harcz után miket mondhat. A folyosók is megélénkültek, pedig az utóbbi napokban a képviselők oly kis számmal szoktak megjelenni, hogy akárhányszor jó soká kell várni, míg az ülést meg lehet nyitni. A karzatok jó részét is előkelő közönség foglalta el. Látni lehetett, hogy akik máskor az év eszakában a tengerpartokon vagy a hegyek közt hűsülnek, itthon várják, mi lesz hát. Az ülés megnyíltakor Apponyi rögtön fölszólalt. Mint képviselő a néppárti Rakovszky István helyét foglalta el. Megmondta, hogy azért, mert ez a hely felel meg legjobban annak a helynek, ahonnan a régi képviselőházban huszonöt évig hozzászólt az ország ügyeihez. Beszédét, mely a parlamenti ékesszólás mintaképe volt, szakadatlan figyelem kisérte. Apponyi a nemzeti követelményekről szólt s elitélte a személyi támadásokat, melyeket a miniszterelnök ellen intéznek, kit a legérdemesebb magyar államférfiak egyikének mondott, aki a magyar állameszmét húsz évig védelmezte Horvátországban. Mikor az obstrukczióról beszélt és azt helytelenítette, nagy derültség közt jegyezte meg, hogy egyes jelenségeit volt alkalma megfigyelni «az elnöki szék csöndes elvonultságában». Két és fél óra hosszat beszélt és ezalatt mozgásban tartotta az egész Házat; éljenezték, vagy bírálták. A beszéd visszhangja bizonyosan hallatszani fog a további vitákban. Kérdés: meddig fognak tartani e viták? Gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök maga is részt vett a tapsolásban, mely gyakran felhangzott Apponyi beszéde folyamán, azután sietett kezet szorítani a szónokkal. Üdvözölte Apponyit az egész szabadelvű párt, A POLGÁRI ISKOLAI TANÁREGYLET FIUMEI KÖZGYŰLÉSÉNEK RÉSZTVEVŐI.