Vasárnapi Ujság – 1903

1903-07-26 / 30. szám - Budapesti nevek. V. 501. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények

VASÁRNAPI ÚJSÁG: többen hozzá mentek a néppártból és függetlenségi pártból is s egész csoportosulás támadt körülre. Az emlékezetes ülésről, valamint a Ház egyéb üléseiről több képet közlünk ; ezek egy része Daró­czy Aladár orsz. képviselő pillanatfölvételei után készült. A miniszterelnök tanulótársai. Harminczöt esztendeje az idén, hogy gróf Khuen-Héderváry Károly a pécsi főgimnáziumban jeles sikerrel le­tette az érettségi vizsgát. Tanulótársai augusztus 12—14-ikén ünneplik meg az évforduló. Ezek nevében Simonovics Béla fővárosi bizottsági tag hívta meg a miniszterelnököt. Khuen-Hédervári­ szives barátsággal fogadta egykori iskolatársát s félóra hosszat beszélgetett vele. Elmondotta, hogy a találkozóra, ha csak a mostani tarthatatlan vi­szonyok jobbrafordulása megengedi, okvetetlenül elmegy és részt vesz a «baráti muri»-ban. «Nézd — mondotta Simonovicsnak — a meghívót ideteszem az íróasztalomra, hogy az én kedves iskolatársaim szíves megemlékezésének jele mindig a szemem előtt legyen !» Annyi bizonyos, hogy a pécsi talál­kozón, ha elmehet oda, könnyebben jól érezheti magát a miniszterelnök, mint a képviselőházban. Ott legfelebb tósztokkal fognak obstruálni. Wekerle Sándor balesetének híre terjedt el július 22-én a fővárosban. A képviselőházban nagy izgalmak közt beszélték, hogy a közigazgatási bíróság elnöké­nek kocsiját elütötte a villamos vasút s Wekerle súlyosan megsebesült. Maga Gulner államtitkár tudakozódott az országházból telefonon a rend­őrségnél: mi igaz a hírből. Csakhamar kiderült, hogy az egész híresztelésnek annyi alapja van, hogy még két nap előtt Wekerle valahogy hozzáért egy leszakadt villamos­ vezeték drótjához s jelenték­telen sérülést szenvedett. Most dánosi birtokán nya­ral jó egészségben. Szilágyi Dezső emléke a Tátrában. Szilágyi Dezső a nyár egy részét rendesen a Tátrában töl­tötte. Oda készült akkor is, mikor két év előtt a hirtelen halál érte. A tarpataki vízesés mellett, a­hol oly gyakran időzött, bronzból készült kép­mását akarják elhelyezni. A felső-magyarországi Kárpát-egyesület Istók János szobrászt bízta meg az emlékmű elkészítésével. A Rákóczi-idők késmárki vértanúi. Rákóczi szabadságharcza alatt Késmárk városában három hazafi vértanú halállal múlt ki: Lányi Márton Toperczer Sebestyén és Kray Jakab városi szená­torok, a kiket Heiszter generális kivégeztetett, mert törhetetlen hívei voltak Rákóczinak. A polgárság a közűlök származott három vértanúnak szobrot akar állítani, mely a Szepesség törhetetlen hazafiságának is egyik emléke legyen. A szoborbizottság már meg­alakult; védnökül gróf Csáky Zénó szepesi főispánt választották. Szobor a városligetben. A főváros díszes park­jában, a városligetben befejezéséhez készül a gaz­dasági múzeum hatalmas épületcsoportja, hű mása az 1896-iki ezredéves kiállítás történelmi épületei­nek. A király adományozta tíz szobor közül itt állítják föl Béla király névtelen jegyzőjének, Ano­nimusznak szobrát, Vajda-Hunyad várának palo­tája előtt. Ligeti Miklósnak sokat dicsért műve, a nevéről sem ismert krónikaírót misztikusan állítja elő. Mélyen arczába húzott barát-kámzsa takarja képét, de a mint í­ása fölé hajlik és jegyez, a plasz­tika szépségével hat. A fák sűrű lombja alatt és körülvéve árkádos építmén­nyel, melyet vázák és apró szobrocskák fognak díszíteni. Anonimusz alakja megfelelő környezetet talál. Nyári árvizek. Aratás idejére nagy esőzések, felhőszakadások pusztítottak sokfelé az országban. Legtöbb kárt a Vág folyó okozott, az ország e leg­rakonczátlanabb folyója, mely alig enged egy esz­tendőt is, hogy el ne árasztaná a partjain elterülő szép völgyeket. Most is kicsapott medréből, sok he­lyütt elrombolta a hidakat, vasúti töltéseket, na­pokra lehetetlenné tette egyes helyeken a forgalom rendes lefolyását s a közelében levő fürdők is sokat károsodtak miatta. Kiáradt a Duna is, így a főváros­nál is. Érzékenyebb károkat itt csak az Ó-Buda fölött levő kültelki vidékeken okozott. Magában a fővárosban inkább volt látványosság, mint vesze­delem a nagy víz : állandóan a nézők nagy sokasága álldogált a Dunaparton, nézve az áradást, mely az Kiss Fe­encz fényképe. Csorba Jenő amateur fölvétele A Duna áradása a Filatori-gátnál Ó-Budán. A Vág által elöntött vasúti vonal Zsolna és Ruttka közt. Schulz Ármin amateur fölvétele. A vasúti töltés Kralován előtt Turóczmegyében. Siklóssy László amateur fölvételei. A csavargőzös állomása a Vigadó­ téren. Az elöntött alsó rakpart az­ Országház előtt. A DUNA ÁRADÁSA BUDAPESTNÉL.

Next