Vasárnapi Ujság – 1903

1903-08-02 / 31. szám - A zsolnai iparkiállitás (képekkel) 514. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Hogyan operálták meg a pápát 514. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon

31. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJJSÁG. 515 körülbelől 4500 lakosságú nagy­községe örven­detesen gyarapszik. A Vág partján, árnyas erdők közt rendezték el a kiállítás helyét. Utak, épületek, virágos ágyak már készen voltak, mikor július első napjaiban bekövet­keztek országszerte a vízáradások. A Vág folyó pusztított legjobban s elöntötte a kiállítás területét. Rendkívüli erőfeszítéssel sikerült csak fölszabadí­tani a kiállítás nagy területét az ár alól és töltések­kel elzárni. Három nap múlva újra szárazon volt az ötven-hatvan teljesen kész épület, iparczikkek pavillonjai, színház, nagy vendéglő, sörcsarnok, pezsgős pavillonok, sétautak, fasorok, stb. A kiállí­tás vezetősége lecsapoltatta, visszaszorította a Vág folyó medrébe a kiöntött vizet s aztán emberfeletti munkával kezdett hozzá a javításokhoz s a pusztí­tások helyrehozásához. A munkaerőt ötszáz ember­rel szaporították, a­­kik éjjel-nappal folyton dolgoz­tak, hogy az érkező kiállítási tárgyakat átvehessék, elhelyezzék és augusztusra minden kész legyen. E nagy munka alatt Láng Lajos kereskedelmi mi­niszter is látogatást tett Zsolnán, július 26-án pedig Darányi Ignácz földmívelési miniszterrel együtt ment el újra. Megelégedéssel láthatták, hogy a ki­állítás gazdag és rendben van. A kiállítás területe hegyek, fenyvesek, virágok között gyönyörű látvány. A miniszterek Zsolnáról Trencsénbe utaztak, de megígérték, hogy augusztus 1-én újból elmennek a kiállítás megnyitására. Augusztus elsején délelőtt 8 órakor lesz a vendé­gek fogadása a kassa-oderbergi vasút zsolnai pálya­udvarán ; 10 órakor fogadja a kereskedelemügyi miniszter a városháza dísztermében a küldöttsége­ket ; 11 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása ; déli 1 órakor ebéd a kiállítási vendéglőben ; este díszelőadás a kiállítás színházában, tűzijáték, ki­világítás, zene. A kiállítás díszelnöke Ráth Péter udvari tanácsos, a kassa-oderbergi vasút vezér­igazgatója ; tiszteletbeli elnökei dr. Schwertner Antal alispán, dr. Kovács Gyula királyi tanácsos, Smialovszky Valér országgyűlési képviselő és esetei Herzog Péter ; elnöke Rudnay István; igazgatója Grün Gyula. Az ünnepélyen részt vesznek Nyitra, Trencsén, Turócz, Árva és Liptó vármegyék ország­gyűlési képviselői is. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A magyar ügyvédség. A budapesti ügyvédi kamara 1893-ban elhatározta, hogy a millennium alkalmából megíratja s kiadja a magyar ügyvédség történetét. A terv különböző körülmények foly­tán halasztást és módosulást szenvedett annyi­ban, a­mennyiben az ügyvédség történetét a kellő előmunkálatok hiánya miatt egyelőre nem lehetett pragmatikusan megírni. E helyett a magyar ügy­védség oly monográfiájába kezdtek bele, mely az ügyvédi hivatást intézményszerűen ismerteti. A több kötetre terjedő nagyszabású mű több szakíró mun­kája lesz; most két kötet jelent meg belőle ,Az ügy­védi kari> czímmel, a budapesti ügyvédi kar egyik jeles tagjának, Králik Lajosnak tollából. A két vas­kos kötet megismerteti az ügyvédi hivatás alapjait, tájékoztat rendeltetése felől, a külföldi államokban való szabályozásáról. Főtárgyának a magyar ügy­védséget tekintve, megismertet a magyar ügyvéd kötelességeivel, jogaival, azokkal a nehézségekkel, a­melyekkel az életben meg kell küzdenie. Felöleli az ügyvédi becsület és tekintély feltételeit és a fe­gyelmi jogot; mindezt összehasonlító alapon írja meg, kiindulva a magyar viszonyokból, de tekin­tetbe véve a külföldi viszonyokat is. Králik Lajos e művében úgyszólván a magyar ügyvédség ethikáját írta meg, alapos jogászi tudással, hivatása iránti lelkes szeretettel, emelkedett szellemben. Kiter­jeszkedik a magyar ügyvédséget foglalkoztató né­mely aktuális kérdésekre is, sokszor mond ítéletet mai állapotainkról, de mindig a jogkereső közön­ségnek s az ügyvédi állás tekintélyének, hírnevének érdeke vezeti tollát. A két kötetet a Franklin-Tár­sulat állította ki ízléses dís­szel; ára egy-egynek 3 korona. Adatok a paralysis progressivához Magyar­országon. Dr. Hollós István a lipótmezei állami elmegyógyintézet másodorvosa, a múlt évben Buda­pesten megtartott II-ik országos elmeorvosi érte­kezleten a paralysis progressiváról — agylágyu­lás — tartott felolvasását, most a fenti czím alatt külön füzetben is kiadta, melyben kimutatja, hogy az elmebajosok közt nálunk aránytalanul több az agylágyulásban szenvedők száma, mint bárhol másutt nyugat Európában. E sajnos jelenség okául pedig azt állítja, hogy nálunk igen sokan nemcsak egy-egy sok szellemi munkával járó dologgal foglal­koznak, hanem sok mással is, a­mi aztán oly káros befolyással van az agyra. November. Ez a czíme egy most megjelent novella-gyűjtemény első darabjának, melyet szer­zőjük Danka István kiadott s ugyancsak erről nevezte el kötetét. A novellák, melyek tárgya, részint a mai életből, részint a kurucz világ ese­ményeiből van merítve, törekvő íróra vallanak, a ki a dolgokat derűit oldalukról szereti tekinteni. A 10 ívre terjedő kötet ára 2 korona. A főváros nyári színházairól, így nyáron, mikor a főváros nagyobb színházai — vagy a­mint mon­dani szokták — kőszínházai, bezárulnak, a szellős arénákban folynak tovább az előadások. A budai oldalnak nyáron jut minden este előadás a Krisztinavárosi régi arénában, melyet a német színészetnek állítottak volt hajdan. Itt évek óta minden nyáron Krecsányi Ignácz társulata jelenik meg s a­hol már annyi vidéki színtársulat elpusz­tult, ő megállja a helyét, a­mi nem kis dolog. Tár­sulata még operákat is játszik. Legutóbb az orosz Gorkij nagyhírű életképével, az «Éjjeli menedékhely»-lyel oly sikeres estéi voltak, hogy ezt a darabot társulatával a Népszínházban is bemutatja augusztus 20-ikától szeptember elsejéig tartó előadásokban. Míg a drámai személyzetet ez foglalja el, a társaság többi tagjai a színkörben énekes előadásokat tartanak. — A budaiak eljár­hatnának még az ó­budai Kisfaludy-színházba is, de oda az utat hiába kövezi városi subvenczió is. A szubvenczió elkopik, az út azonban begyöpö­södik. — Ide át a pesti oldalon a városliget egész színházi gyarmat. Nem említve a kisebb varieté­színházakat, az állatkerti nagy czirkuszt, a gyer­mekvilágban hagyományos népszerűségű Barocaldi­czirkuszt, három színkörben foly az előadás már a délutáni óráktól kezdve. Épen most olvassuk, hogy a Müszinkörben már ötvenszer adták az «1111 esz­tendős menyasszonyt». A városligetnek azonban ko­moly arénája is van. Ez is németnek épült, de Feld igazgatójával és tulajdonosával együtt magyarrá lett a városligeti nyári színház. A napokban pedig Feld engedélyt kapott, hogy a színkör helyén állandó színházat építhessen, a­mi jövő nyárig meg is tör­ténik. Feld színkörében a most szünetelő színházak művészei közül is vendégszerepelnek. Most Újházi Ede, a Nemzeti Színház művészének fölléptei teszik érdekessé az estéket s az ő közreműködésével került színre július 28-án a németországi színpadok egyik nagyon kedvelt darabja, a «Heidelbergi diákélet». Valószínűleg sokszor meg is nézik a budapestiek, hogy lássák, milyen darabon mulat egész Német­ország. Mayer Förster Vilmos a szerzője, ügyes német író, a­ki a német diákéletből eleven képet rajzolt. A­ki nem német, annak bizony idegen világ ez s valami sok ötletet és szellemet sem igen talál benne. De legalább reménykedik, hogy ha a nagy német nemzetet annyira gyönyörködteti a XIII. LEO PÁPA A RAVATALON A SZENT PÉTER-TEMPLOM SACRAMENTO-KÁPOLNÁJÁBAN. ZARÁNDOKLÁS A SZENT PÉTER-TÉREN KERESZTÜL A PÁPA RAVATALÁHOZ. Római fényképek után.

Next