Vasárnapi Ujság – 1903

1903-08-30 / 35. szám - A budai királyi vár (képekkel) 575. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak

576 VASÁRNAPI UJSÁG. 35. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. neműek és az ezüstneműek raktárai. Az e fölött következő emeletsor a régi palota földszintjé­vel esik egy vonalba. Ide egy főherczeg szá­mára való lakosztályt építettek, melyben jelen­leg József Ágost főherczeg lakik. Ugyanitt van a király kabinet­ irodája, valamint a posta- és táviró-hivatal. A palota e részének bejárata a díszudvarból nyílik. A bejárati kapun át tágas előcsarnokba jutunk, melyből a főlépcső vezet ki; a lépcső márványból, emlékszerű módon épült, kiváló díszei Radnai Béla két bájos gyermekszobor­csoportozata, nyugvóhelyén pedig Jankovich Gyula libatolvaj-fiút ábrázoló sikerűit szobra. Az első emeleten vannak az u. n. «nagy appartement»-ok. A déli részben a király magán­lakosztálya van elhelyezve; ablakaiból belátni a Dunára, a pesti oldal megragadó látképére a mögötte elterülő síksággal, valamint a Gellért­hegy új szerpentin-úttal ékesített oldalára. A nyu­gati oldalon két fejedelmi vendég számára épült lakosztály, régi óhaj valósult meg ezzel, hogy ha a király idegen uralkodókat fogad a magyar székvárosban, rangjukhoz illően el lehessen őket helyezni a várpalotában. Az éjszaki és keleti homlokzatot a kíséret tagjainak és az udvarhölgyeknek szánt lakosztályok foglalják el. A második emelet nagy része szintén a kísérethez tartozók s a főudvarmesterek helyi­ségei számára van fentartva; az éjszaki hom­lokzaton ellenben a szent korona és a koroná­zási jelvények őrizetére szolgáló, valamint a kincstárnak szánt helyiségek vannak, a­mivel szintén régen érzett szükséget pótolt az építés vezetősége. Az építés nagy fontosságú feladata volt az is, hogy a várat megfelelő nagy méretű és díszű ünnepi helyiségekkel is ellássák. E czélra a palota éjszaki oldalán fenmaradt területet hasz­nálták fel, oly beosztással, hogy a régi dísz­termet és mellékhelységeit az új ünnepi helyi­ségekkel kapcsolatba hozták. Ezáltal kétszáz méter hosszú teremsor keletkezett, a­milyen a versaillesi palotán kívül a kontinens egy királyi lakában sincs. Az éjszaki szárnyba, az első eme­letre került a 724 négyszögméter nagyságú, tehát a Vigadó nagyterménél jóval nagyobb ünnepi terem, páholyokkal, zenefülkével és két emelet­soron keresztülhaladó gallérjával. Ez ünnepi termet az udvari oldalra kellett helyezni, mert a dunai homlokzat architektúrája a szimmetri­kus kiképzés következtében a régi palota alak­jához és mértékéhez volt kötve. Az ünnepi helyiségekhez tartozik még a nagy kupola alatt levő barokk stílű Habsburg-terem s mellette két szintén történeti jellegű díszterem: Szent István és Hunyadi Mátyás termei, az előbbi középkori román, az utóbbi renaissance-stílusá­val is utalva arra a korra, a­melyet jelképez. E három terem mindegyike egy-egy központul szolgál a palota belső beosztásában s e mellett megörökíti nemzeti történetünk három nagy korszakát: az Árpádok, a Hunyadiak s a Habs­burgok korát. A palota legfelső emeletén végül udvari hivatalok és lakások vannak. Az új építkezésekkel kapcsolatban a Krisz­tinaváros felől új közlekedési utat is kellett építeni, valamint nagy arányú építkezést végez­tek a várkertben is. Egyebek közt egy csinos kis kerti házat is építettek ide a kert lejtőjén, pihenőül. A kis ház zöld lombok közé rejtve áll, a Dunára és a Gellérthegyre nyílik belőle kilátás; bútorzata csupa magyaros, népies munka. Az építőművészek, szobrászok, festők és mű­iparosok egész sora dolgozott s dolgozik a pa­lota teljessé tételén már évek sora óta, hogy teljességében mutathassák be a magyar művé­szet fejlettségét. Nem csekély büszkeségére szolgálhat minden magyarnak, hogy ezt az arányaiban is óriási, külső és belső díszében pedig pazar pompájú palotát csupa magyar em­ber tette olyanná, a­milyen. Alig van benne oly részlet, mely ne itthon, magyar ember által készült volna, sőt még az anyag is mind ma­gyarországi, csak azt hozták idegenből, a mi hazánkban egyáltalán nem található. Az egész munkát pedig építő­művészetünk egyik kitűnő­sége vezette : Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, a­ki munkatársai lelkes seregének élén olyan alkotással gazdagította fővárosunkat, melyre még késő utódok is büszkeséggel fog­nak tekinteni. A «PÁRISI NAGY ÁRUHÁZD A TŰZVÉSZ UTÁN, AUGUSZTUS 25-ÉN REGGEL 6 ÓR­AKOR. A BUDAPESTI (PÁRISI NAGY ÁRUHÁZI) ÉGÉSE AUGUSZTUS 24-ÉN ESTE.

Next