Vasárnapi Ujság – 1903
1903-08-30 / 35. szám - A budai királyi vár (képekkel) 575. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
576 VASÁRNAPI UJSÁG. 35. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. neműek és az ezüstneműek raktárai. Az e fölött következő emeletsor a régi palota földszintjével esik egy vonalba. Ide egy főherczeg számára való lakosztályt építettek, melyben jelenleg József Ágost főherczeg lakik. Ugyanitt van a király kabinet irodája, valamint a posta- és táviró-hivatal. A palota e részének bejárata a díszudvarból nyílik. A bejárati kapun át tágas előcsarnokba jutunk, melyből a főlépcső vezet ki; a lépcső márványból, emlékszerű módon épült, kiváló díszei Radnai Béla két bájos gyermekszoborcsoportozata, nyugvóhelyén pedig Jankovich Gyula libatolvaj-fiút ábrázoló sikerűit szobra. Az első emeleten vannak az u. n. «nagy appartement»-ok. A déli részben a király magánlakosztálya van elhelyezve; ablakaiból belátni a Dunára, a pesti oldal megragadó látképére a mögötte elterülő síksággal, valamint a Gellérthegy új szerpentin-úttal ékesített oldalára. A nyugati oldalon két fejedelmi vendég számára épült lakosztály, régi óhaj valósult meg ezzel, hogy ha a király idegen uralkodókat fogad a magyar székvárosban, rangjukhoz illően el lehessen őket helyezni a várpalotában. Az éjszaki és keleti homlokzatot a kíséret tagjainak és az udvarhölgyeknek szánt lakosztályok foglalják el. A második emelet nagy része szintén a kísérethez tartozók s a főudvarmesterek helyiségei számára van fentartva; az éjszaki homlokzaton ellenben a szent korona és a koronázási jelvények őrizetére szolgáló, valamint a kincstárnak szánt helyiségek vannak, amivel szintén régen érzett szükséget pótolt az építés vezetősége. Az építés nagy fontosságú feladata volt az is, hogy a várat megfelelő nagy méretű és díszű ünnepi helyiségekkel is ellássák. E czélra a palota éjszaki oldalán fenmaradt területet használták fel, oly beosztással, hogy a régi dísztermet és mellékhelységeit az új ünnepi helyiségekkel kapcsolatba hozták. Ezáltal kétszáz méter hosszú teremsor keletkezett, amilyen a versaillesi palotán kívül a kontinens egy királyi lakában sincs. Az éjszaki szárnyba, az első emeletre került a 724 négyszögméter nagyságú, tehát a Vigadó nagyterménél jóval nagyobb ünnepi terem, páholyokkal, zenefülkével és két emeletsoron keresztülhaladó gallérjával. Ez ünnepi termet az udvari oldalra kellett helyezni, mert a dunai homlokzat architektúrája a szimmetrikus kiképzés következtében a régi palota alakjához és mértékéhez volt kötve. Az ünnepi helyiségekhez tartozik még a nagy kupola alatt levő barokk stílű Habsburg-terem s mellette két szintén történeti jellegű díszterem: Szent István és Hunyadi Mátyás termei, az előbbi középkori román, az utóbbi renaissance-stílusával is utalva arra a korra, amelyet jelképez. E három terem mindegyike egy-egy központul szolgál a palota belső beosztásában s e mellett megörökíti nemzeti történetünk három nagy korszakát: az Árpádok, a Hunyadiak s a Habsburgok korát. A palota legfelső emeletén végül udvari hivatalok és lakások vannak. Az új építkezésekkel kapcsolatban a Krisztinaváros felől új közlekedési utat is kellett építeni, valamint nagy arányú építkezést végeztek a várkertben is. Egyebek közt egy csinos kis kerti házat is építettek ide a kert lejtőjén, pihenőül. A kis ház zöld lombok közé rejtve áll, a Dunára és a Gellérthegyre nyílik belőle kilátás; bútorzata csupa magyaros, népies munka. Az építőművészek, szobrászok, festők és műiparosok egész sora dolgozott s dolgozik a palota teljessé tételén már évek sora óta, hogy teljességében mutathassák be a magyar művészet fejlettségét. Nem csekély büszkeségére szolgálhat minden magyarnak, hogy ezt az arányaiban is óriási, külső és belső díszében pedig pazar pompájú palotát csupa magyar ember tette olyanná, amilyen. Alig van benne oly részlet, mely ne itthon, magyar ember által készült volna, sőt még az anyag is mind magyarországi, csak azt hozták idegenből, a mi hazánkban egyáltalán nem található. Az egész munkát pedig építőművészetünk egyik kitűnősége vezette : Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, aki munkatársai lelkes seregének élén olyan alkotással gazdagította fővárosunkat, melyre még késő utódok is büszkeséggel fognak tekinteni. A «PÁRISI NAGY ÁRUHÁZD A TŰZVÉSZ UTÁN, AUGUSZTUS 25-ÉN REGGEL 6 ÓRAKOR. A BUDAPESTI (PÁRISI NAGY ÁRUHÁZI) ÉGÉSE AUGUSZTUS 24-ÉN ESTE.