Vasárnapi Ujság – 1903
1903-09-27 / 39. szám - Régi himzések a zsolnai iparkiállitáson (képekkel) 642. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon
1642 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 15. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. Trefort-utczai részén, az ismert kolozsvári Házsongárd alján épültek, — az ideg- és kedélybajosok számára az idén elkészült pavillont. E pavillon a klinika többi részétől elkülönítve áll s 15 férfi és ugyanannyi női beteg számára van benne hely. A férfiaknak s a nőknek is külön társalgó-termük, étkezőjük, verandájuk és fürdőjük van, a társalgóban zongora, billiárd s többféle szórakoztató játék is van. Az összes klinikák a «Karolina országos kórház» alkotó részei, melyet 1895-ben bocsátott át a belügyminisztérium a vallás- és közoktatási minisztérium fenhatósága és kezelése alá s így vált lehetővé a kórház új, a tudomány s a tanítás kívánalmainak megfelelő felépítése a régi, rozzant helyiségek helyett. Az új kórházi épületek a megvolt orvoskari intézetek között helyeztettek el, azon a területen, mely nyugat felé a Múzeum-kerttel határos ; e kertben ismét a vegytani és állattani intézetek és a botanikus kert leltek otthont. Az egy czélt szolgáló intézeteknek elhelyezése egy telepen, nemcsak a hallgatóknak könnyebbség, de az egyes intézetek működésénél is a kölcsönös támogatást, együttes működést megkönnyíti s ezzel a közös czélnak tesz szolgálatot. A kórház épületei a kettős czélnak megfelelőleg, nemcsak mintái a jó kórháznak, a mely a betegek elhelyezése és gyógyítása czéljából a legjobb elhelyezésre és berendezésre törekszik, hanem a tanítás és tudományos búvárkodás helyiségeivel is gazdagon vannak fölszerelve. Az épületek tervrajzai a különböző czélokra szolgáló helyiségeknek oly átlátszó, czéltudatos elrendezéséről tesznek tanúságot, amit kiállhatja a versenyt. Kívánatos, hogy a tanuláscsak az orvos- és technikus-szakértőnek együtnak és tudományos búvárlatnak ezen eszközeit, tes munkája, egymás kölcsönös megértése tesz- minél számosabban keressék fel, mert az ország nek lehetővé. A kórházi épületek tervezői Korb áldozatkészségének annál nagyobb lesz a gyü-Flóris és Giergl Kálmán műépítészek, a tekh- mölcse, minél behatóbban és minél szélesebb iika legújabb vívmányainak felhasználásával körben szolgálnak ezen eszközök czéljaiknak. oldották meg feladatukat. _ről Az emlékkönyvben a különböző helyiségekfölvett fényképeken, az egyes intézetek RÉGI HÍMZÉSEK A ZSOLNAI IPAR leirásában, nagyszámú a tanításnak és tudomátTÁTTTT Á tioNnyos búvárlatnak szánt helyiségről, berende l1A111111A&UJ. zésről és felszerelésről van említés téve. me- A felvidéki ipari kiállításoknak mindig erdélyek meggyőzőleg bizonyítják, hogy nincs kétkéssége, speczialitása a felvidéki tót nép hímség az iránt, hogy minden klinikának laboratózései. Ezeket a hímzéseket használta s haszkuma bőven ad helyet és eszközt a tudományos nálja még most is a tót nép egyszerű ruházatamunkálkodásának díszítésére. Hímző munkával foglalkoznak Hazánk második egyetemének orvosi kara. a a falusi leányok télen, midőn a zord időjárás tanulásnak és tudományos munkálkodásnak miatt a szobába szorulnak, de tavaszkor és eszközeivel annyira fel van szerelve, hogy ha nyáron is, midőn a zöld pázsiton legelő nyájat sonló nagyságú külföldi egyetemmel is bátran őrzik. Természetes, hogy a hímző leányok versenyeznek egymással a munka szépségét, pontosságát illetőleg, de az egyes vidékeken használni szokott hímző mintáktól nem térnek el. A felvidéki tót nép hímző munkája megnyerte Izabella főherczegnő tetszését, ki a felvidéki hímző háziiparnak leghatalmasabb támogatója lett. Az ő terve volt a pozsonymegyei hímző háziipar egyesület alapítása, mely egyesületnek ő fensége a védnöke s tagjai Pozsony és a szomszéd vármegyék előkelő hölgyei. Ő fensége gyakrabban ellátogat az egyesület czifferi hímző-iskolájába, hol a falu leányai és asszonyai hímző munkával foglalkoznak, a felvidéki néphímzés mintáit bemutatja, méltó ügyességet alkalmazva uri ruhák, misemondó ruhák, különféle fehérneműk díszítésére. A czifferi hímző iskola hímzéseit újabban látni lehet minden felvidéki kiállításon s mindenütt feltűnnek szépségükkel, gondos kidolgozásukkal s ízléses összeállításukkal. Hogy a felvidéki tót népnél már rég el volt terjedve a hímzés, bizonysága annak a «Zsivena» tót nők egyesületének értékes gyűjteménye, mely a zsolnai iparkiállításon keltett méltó feltűnést. Ezt az egyesületet a pozsonyi mezőgazdasági kiállításon a mult évben aranyéremmel tüntették ki s Darányi miniszter dicsérő és buzdító levelet intézett hozzá a szövő háziipar készítményeinek gyűjtéséért. A Zsivena még az 1887. évben létesített e czikkekből gyűjteményt s ugyanekkor Sochan Pál akadémiai festő vezetése alatt nagy himzési kiállítást rendezett Turócz-Szent-Mártonban. Sochan nagy buzgalommal gyűjtötte össze a tót háziipar termékeit s e czélból többször beutazta a felvidéket; az általa összegyűjtött munkák szolgáltak a Zsivena gyűjteményének alapjául. A mostani zsolnai kiállításon bemutatott tárgyak nagyobb részben régiségek, a XVI—XVII. századból valók s többnyire unikumok, melyeket Socan sikerűit fényképekben reprodukálva ki is adott szakiskolák, könyvtárak, múzeumok számára, hogy az érdeklődők mintákat használhassák. Ezen tót diszítményeket ábrázoló ÉTELHORDÓ KÉZI KOCSI A KOLOZSVÁRI EGYETEMI KLINIKÁN. A Zsivena» egylet gyűjteményes kiállításából. Középen 1654. évből való kehelyterítő. Ágyterítő zöld selyemmel hímezve. Kühelyterítő 1693. évből. RÉGI HÍMZÉSEK A ZSOLNAI IPAR-KIÁLLÍTÁSON.