Vasárnapi Ujság – 1903
1903-10-04 / 40. szám - Czigányzenekarok hangversenye a Népszinházban (arczképekkel). Markó Miklós 664. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
664 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 40. SZÁM. 1903*50. ÉVFORTÁSÍ. keseredetten támadtak meg az utczákon minden fuvaros-szekeret és elállták a külső városrészekből vezető utakat, ahonnan az ilyen szekerek indulnak munkára, megtámadták a fuvaros-vállalatok telepeit. A rendőrség nem birt az erőszakoskodó, nyers emberekkel. A kereskedelmi szállítások egészen megakadtak s a kereskedelmi és ipartestületek sürgősen kértek hatósági intézkedést. A rendőrség a dolgozó kocsik oltalmára jelent meg. A terhes szekereket, hármat-négyet együtt lovasrendőrök kisértek. A város minden részén voltak véres összeütközések. Szeptember 30-ikán a nyugati pályaudvar raktárai előtt álltak föl a sztrájkolók százai és megakadályozták, hogy oda szekerek mehessenek. Itt valóságos harcz fejlődött ki a rendőrség és a sztrájkolók közt. Egy lovasrendőrre rálőttek, aki súlyosan megsebesült. A rendőrök visszalőttek, ekkor kőzápor fogadta őket. Ugyanekkor megtámadták a Hoffmann-féle fuvarozó-telepet az Angyalföldön, ostrom alá vették a rendőröket s az udvarba szorították. Katonaságot kellett kirendelni. Ezen a két helyen 35 sebesülés és 87 letartóztatás történt. A sztrájkolók tanyája a külső-váczi út 56-ik számú vendéglője alatt volt s ott 6—700 sztrájkoló időzött állandóan. A szeptember 30-iki véres zavargások után a rendőrség körülfogta a tanyát, szétűzte az ott levőket. A sztrájk-tanya feloszlása után a sztrájk vezető emberei alkudozni kezdtek a munkaadókkal és meg is egyeztek, hogy a kocsisok hetenkint két koronával többet kapnak, esti nyolcz óra után pótlék jár és a felmondási idő nyolcz nap. CZIGÁNY ZENEKAROK HANGVERSENYE A NÉPSZÍNHÁZBAN. A Népszínház czigányversenyei szép sikerrel e héten véget értek. Az egyfolytában huszonötször előadott «Czigányélet» keretében a főváros és a vidék első zenekarai léptek fel s valóságos izgalomba ejtették barna zenészeinket az utolsó versenynapok, a döntő küzdelmek. A Népszínház igazgatója, Porzsolt Kálmán a keddi díjkiosztást ünnepélyesen rendezte ; a színpad egyik oldalán helyezkedett el a jury, vele szemközt foglaltak helyet a czigányprímások. A jury tagjai voltak, élükön Barcsay Domokos országgyűlési képviselővel: gróf Bethlen Bálint, dr. Fráter Béla, Pósa Lajos, Porzsolt Kálmán, Schunda Y. J. hangszergyáros, dr. Fodor Oszkár, a Népszínház titkára, Stoll Károly főrendező s Molnár Géza dr., a jury jegyzője. Barcsay Domokos szólt először s fölkérte Pósa Lajost, hogy olvassa föl a bírálóbizottság jelentését. E jelentés szerint összesen harminczöt czigánybanda vett részt a versenyben. A dalok szépsége, úgymond a jelentés, nem vész el a színpad öblösségében, amikor pedig arról volt szó, hogy Dankó Pista emlékét kőszobor őrizze meg, a czigány az ország minden részében fölkapja a hegedűjét és muzsikál. Tisztára láttuk, hogy azok, akik évszázadok óta a magyar dal fentartói, sok irányú fejlődésre képesek; tudnak mint zenészek erősödni és tisztulni, tudnak néha a művészi széphez csodálatosan közel férkőzni. A bírálóbizottság tizenöt zenekarnak aranyérmet ítélt oda. Ezekre az aranyérmekre érdemeseknek találta a következő zenekarokat, illetőleg vezetőiket : Balog Károlyt zenekara jeles szervezéséért, Banda Marczit magyaros szellemben és nagy ízléssel előadott népdalaiért, Berkes Bélát élénk és kellemes előadásáért, Farkas Palit nagyon finoman árnyalt játékáért, Hamza Miskát tömör, jellegzetes előadásáért, Kiss Jancsit igen biztos összjátékáért, Kóczé Antalt művészi hegedűjátékáért, Lukács Károlyt kitűnő harmonizálásért, a Magyari-testvéreket zamatos és fegyelmezett előadásukért, Pege Károlyt értelmes, szabatos fölfogásáért, Rácz Gyulát lelkes előadásáért, f Rácz Palit a régibb népzenei hagyományok megőrzéséért, Rácz Laczit érdekes temperamentumáért, Sovánka Nándort rendkívüli technikai fejlettségéért, Vörös Eleket zenekarának gondos összeállításáért. E zenekarok közül kimagaslottak : Banda Marczi, ki a székesfőváros népszínházi bizottságának, Kóczé Antal, ki a Népszínháznak ezüstkoszorúját kapta. — Tiszteletdíjat kaptak: Lukács Károly Barcsay Domokos díját, ifjabb Berkes Béla Barcsay Domokos és Esterházy Pál gróf közös díját, Rácz Laczi Esterházy Pál gróf díját, ifjabb Magyari Imre Fráter György díját, Farkas Pali báró Sennyey István díját, Sovánka Nándor és Kiss Jancsi Szemere Miklós két díját. Balog Károlyt a nógrádiak tüntették ki ezüstkoszorúval. Ezüstérmet osztottak ki húsz zenekarnak. Ezek is sok figyelemreméltót és érdekeset nyújtottak. A közreműködők közül ezüstérmet kaptak tizenheten. A jelentés fölolvasása után Pósa Lajos lendületes beszédet intézett a czigányokhoz. «Koszorút fontatok — úgymond— a magyar dalnak. Utolsó szavam hozzátok, nótás czigányok a koszorúból, melyet itt szereztetek, tépjetek egy-egy levelet és küldjétek el Dankó Psta porladozó szivére. Pósa e szavaira számos czigány azonnal jelentette, hogy a szegedi főpolgármester útján koszorút küldenek Dankó sírjára. A díjak kiosztása után Banda Marczi mondott néhány köszönő szót, végül pedig Porzsolt Kálmán igazgató szólott, ismertetve az országos czigányverseny czélját és jelentőségét. Ezután következett a «Czigányélet» előadása, közben Banda Marczi és Kóczé Antal muzsikált. A versenyben részt vett s aranyérmet nyert 15 czigányprimást, arczképeik közlése mellett a következőkben ismertetjük: Balog Károly 1854-ben született Balassa-Gyarmaton. A 70 es évek elején Iglóra költözött, honnét 1881-ben oroszországi körútra ment s Szent-Péterváron ötször játszott II. Sándor orosz cár előtt. — Banda Marczi, a magyar hallgató nóták mestere Váczon született 1847-ben. Apja Bihari Jánosnak volt segédzenésze. Mint árva gyereket Rácz Pali neveltette. Banda Marczi jelenleg állandóan Budapesten tartózkodik. — Ifj. Berkes Béla, a Nemzeti Kaszinó kedvelt vulgó-prímása, ki 1887-ben született Budapesten. Mint jeles muzsikussarjadék, már udvari bálon is játszott. — Farkas Pali, az ifjabb nemzedék tehetséges tagja állandóan Budapesten működik. — Hamza Miska nagyváradi zenekarvezető, 1845-ben született a szabolcsmegyei Oroson. 1875 óta a nagyváradiak kedvencz zenésze ; a vidéki prímások igazi tipikus alakja. — Kiss Jancsi veszprémi zenekarvezető 1866-ban született Veszprémben. A Dunántúl nagyon kedvelt zenekara nyáron Balatonfüreden szokott játszani.— Kóczé Antal, az első díj nyertese, 1872-ben született Tasnádon. A tehetséges muzsikus 1890-ben alakított bandát, mely Deésen, majd Kolozsvárott játszott, később pedig a fővárosba jött s azóta mint első szólista ismeretes. Lukács Károly 1865-ben született Ungváron. A számos versenyző czigány között, mint eredeti czigánytipus tűnt ki tüzes játékával. — A Magyari testvérek debreczeni zenekarvezetők. Az idősebb, Kálmán, 1862-ben született, Imre pedig 1864-ben, Debreczenben. A vidék legjobb zenekarainak egyike az övék. — Pege Károly 1861-ben született Jászberényben. Sokáig Szabadkán volt népszerű zenekarvezető; játszott brüsszeli kiállításon, a belga király aranyéremmel a tüntette ki. Rácz Gyula 1865-ben született Nagy-Kőrösön. Konzervatóriumot végzett; sokáig a hires Erdélyi Náczi szegedi zenekarának vulgó-primása volt s tíz év óta saját zenekara van. — Rácz Laczi 1867-ben született Budapesten, legifjabb fia az elhunyt Rácz Pali prímásnak, kitől jeles zenei tehetségét örökölte. Tehetséges zeneszerző is, a mit eddig több csárdás kiadványa bizonyít. — Id. Rácz Pali 1852-ben született Milanóban. Fia a hasonnevű nagyhírű zenekarvezetőnek, kivel többször volt külföldi körúton. 1885-ben, édesatyja halála után átvette a kitűnően szervezett zenekart. Ez idén az a kitüntetés érte, hogy ő vezette a czigányprímások küldöttségét a 70-ik születésnapját ünneplő József főherczeg elé, kit hosszabb ékes czigánynyelvű beszéddel üdvözölt, mire a főherczeg is czigány nyelven felelt. — Sovánka Nándor, a harmadik díj nyertese, 1883-ban Selmeczen született. Unokája a hires Balog Sági Jancsi 1848-iki tábori zenekar-vezetőnek. Atyja szegény muzsikus volt, nem taníttathatta s így a maga erején fejlődött jeles naturalistává. 1892-ben Nyitrán bandát alakított s azóta a nyitraiak kedvencz muzsikusa. Vörös Elek 1866-ban született Győrben ; hosszabb ideig játszott Prágában, Berlinben s a párisi világkiállításon. Az idei nyáron a Margitszigeten játszott. A Népszínház igazgatója egyes népszínművekben időközönként fel fogja léptetni a vidék kiválóbb zenekarait, amelyek most akadályozva voltak a versenyen való részvételben. Porzsolt Kálmán a «Czigányélet» előadásainak alkalmából több kulturális alapítványt is tett: ezer koronát hazafias szellemű színdarabra, mely tárgyát a magyar szabadságharczok történetéből vegye; ezer koronát magyar népszínműre, ötszáz koronát magyar népdal zenéjére és szövegére, ötszáz koronát egy magyar író jutalmazására, hogy az illető néhány hetet a magyar nép körében töltsön, ötszáz koronát egy magyar hírlapíró jutalmazására, ki munkásságával a nemzeti eszmékért küzdött, ezenkívül magyar színdarabokból cziklusos előadást rendez, személyzetének idegen nevű tagjait felszólítja nevük megmagyarosítására s ennek költségeit viseli s tízezer koronával új magyar népkönyvtárakat állít fel. Markó Miklós: AZ IRGALMAS REND UJ KORHAZA BUDÁN. «VASÁRNAPI UJSÁG» 50-ik évfolyam. A «Vasárnapi Újság» a legrégibb magyar szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap, évenként több mint 130 íven, s több mint ezer képpel s rendkívüli mellékletekkel, legjelesebb hazai íróink és művészeink közreműködésével jelen meg. A «Vasárnapi Újság» újabban szines képeket is közöl: olyan több színben kivitt képeket, mint a minő volt közelebb II. Rákóczi Ferencz Mányoki Ádám eredeti festménye után készült arczképének általános tetszéssel fogadott színes nyomata. Mikszáth Kálmán kitűnő írónk mint főmunkatárs lépett be a «Vasárnapi Újság» szerkesztőségébe, s a vele kötött egyezség értelmében kizárólag a «Vasárnapi Ujság»-ba írja nagybecsűdalmi közleményeit, regényeit, elbeszéléseit, széphutárczaczikkeit. A Vasárnapi Újság «Regénytár» czimü heti mellékletében a legjelesebb hazai és külföldi regényíróktól közöl elbeszéléseket és regényeket képekkel, s mint családi lap kiterjeszkedik a női munkakörre és divatra is. A «Vasárnapi Újság» társlapja a most már 49-ik évfolyamában lévő «Politikai Újdonságok», mely a hét eseményeit kellő magyarázattal ellátott gondos, tömör összeállításban tárja az olvasó elé, úgy, hogy a közönség együtt találja benne mindazt, ami a napilapokban elszórtan jelen meg. A «Politikai Újdonságok» előfizetői e lap mellett külön díj nélkül kapják a «Világkrónikán képes heti közlönyt