Vasárnapi Ujság – 1903
1903-10-25 / 43. szám - Migray József: Szomorú az erdő 719. oldal / Költemények
1732 színház okt. 10 én Bokor József új darabját hozta színre, a «Huszár kisasszony !», melynek Bokor nemcsak szövegét, hanem zenéjét is maga írta. A «Huszárkisasszony» a színházlátogatók előtt nem épen ismeretlen színpadi emlékeket idéz föl, de Bokor elég ügyes, hogy mindezt tetszetőssé tegye. Egy-két szerepet pedig a színdarabjaiban jól hozzáilleszt népszerű művészek egyéniségéhez, mint ezúttal Küry Kláráéhoz a főszerepet. Magyar Színház. A budapesti színházak őszi újdonságai úgy látszik, beválnak. A Magyar Színházban is tetszett az e hó 16-ikán előadott « Tavasz» czímű operette, melyet franczia szöveg után Lindau és Wilhelm idomították át bécsi operetté s hozzá vették Strausz Józsefnek a császárváros híres muzsikusának félszázad előtti keringőit. Reitter bécsi karmester irt hozzá még néhány dalt. A szöveget magyarra fordította Mérei Adolf. A tavasz tudvalevőleg nemcsak a természetnek, hanem az ember életének is pezsdülése. Csapó ügyvéd is érzi ezt. Fiatal feleségét a szép májusban falura küldi, hogy ő is élvezhesse a tavaszt. Az ügyvédnek azonban, kiváló körökben híres, sok csinos kliense van s gyanakodó anyósa, aki veje után nyomoz, egyszer bizalmas vacsorán kapja egyik válni készülő szép kliensével. Az ügyvéd azonban az anyós előtt is kivágja magát. A történet nem valami eredeti, ötletekben sem bővelkedik, de az alakok jók s ezeket jól is ábrázolták, több embert oltott be. Ezután Réthy Mór ismertette az Oswald-féle elv szerepét a mechanikában; Rados Gusztáv pedig bemutatta Csorba György munkáját a kettős partillókról. A néprajzi társaság október 21-ik ülésén, melyen Szalay Imre elnökölt, Mahler Ede a régi babilóniaiak vallásáról s halotti szertartásáról olvasott föl egy tanulmányt. Sebestyén Gyula: a A rovásírás legrégibb emléke» czimen az 1501. évi csik-szentmiklósi föliratról olvasott. Ezt a föliratot először Bod Péter fejtette meg, legutoljára tüzetesen Szabó Károly foglalkozott vele. Bizonyította, hogy a feliratot nem koholták a templom 1749-iki restaurálásakor, csak elrontották, ép mint ily alkalommal a fogarasi felíratott is. Fejtegetéséhez többen hozzászólottak, így : Szily Kálmán, Katona Lajos, Vikár Béla, Tagányi Károly, s végül Nerrmann Antal. Szily Kálmán a fölirat hitelességét gyanúsnak tartja. A fölolvasások után a választmány zárt ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy az etnográfia köréből népszerű tudományos fölolvasásokat rendeznek a tél folyamán, az első fölolvasást Bíró Lajos tartja. BUZASZENTELÉS. — Jantyik Mátyás festménye. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia október 19-iki ülésén dr. Than Károly elnökölt, s öt előadást tartottak. Schulek Vilmos rendes tag székfoglaló értekezést olvasott fel «A szempár közös működését bizonyító kísérletek» czimen. Három olyan kísérletet fejtegetett, amelyek azt bizonyítják, hogy a két szem együtt lát. Az első kísérlet a nyugvó, a második a mozgó képekre vonatkozó eseteket, a harmadik pedig a kancsal szem látását tárgyalja. Klug Nándor kivonatosan ismertette terjedelmes tanulmányát arról a hatásról, amelyet a vérnyomás s a hőmérsék gyakorol a szívre. Vizsgálatainak eredménye az, hogy a hőmérsék emelkedésével a szívmozgások arányosan szaporodnak. Jegyes Endre szokott évi jelentését terjesztette elő a Pastaurintézet 1902. évi működéséről; 3055 veszett, vagy veszettnek tartott állat által megmart egyén kereste föl a múlt évben az intézetet. Teljes oltást kapott 2559 beteg, 51-en félbenhagyták a kúrát, mert időközben kitűnt, hogy sebeik nem veszett állattól származtak. A 2559-ből meghaltak tizenketten, tz eset azonban nem bizonyít az oltás ellen, mert az illetők annyira későn jelentkeztek, hogy rajtuk teljes védoltást végezni nem lehetett. Az intézet tizenharmadfél esztendő alatt, a mióta fönnáll, 19 ezernél VASÁRNAPI ÚJSÁG. 15. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. MI ÚJSÁG? Deák Ferencz ünneplése. Deák Ferencz születésének századik évfordulója országos ünneppé vált. Megyei, városi hatóságok, testületek, egyletek, iskolák hódoltak a nagy hazafi emlékének. Pest megye október 21 ikén rendkívüli közgyűlést tartott. A bizottsági tagok legnagyobb része díszmagyarban jelent meg. Beniczky Ferencz főispán nyitotta meg a gyűlést, hangoztatván beszédében, hogy a magyar alkotmány és közjog szellemét soha senki oly világosan és kimerítőleg ki nem fejtette, mint Deák. Fazekas Ágost főjegyző mondott ezután emlékbeszédet Deákról, kinek szava a nemzet szava volt, s kinek alkotása oly sziklafal, melyen munkálkodva fölépíthetjük a magyar nemzet önállóságát, a boldog és hatalmas Magyarországot. Az emlékbeszédet jegyzőkönyvbe igtatták. A közgyűlés után a temetőbe vonultak, hol Benitzky főispán megkoszorúzta Deák sírját. — Borsod megye ünnepi közgyűlésén báró Vay Elemér főispán és Miklós Ödön képviselő, volt államtitkár mondtak beszédet. Miklós Ödön ünnepi emlékbeszédét jegyzőkönyvbe vették. — Mosonmegye közgyűlésén Ujhegyi József alispán mondott ünnepi beszédet. A közgyűlés 3000 korona alapítványt tett egy megyebeli szegény joghallgató segélyezésére. Az ország minden részében tartottak hasonló ünnepélyeket, melyek mind a Deák iránti kegyelet általános voltáról tanúskodnak. Mindenütt lelkes beszédekkel ünnepelték a nagy hazafit s számos helyen tettek alapítványokat emlékére. A Deák-család kehidai sírboltja. Zalamegyében, Kehidán, a Deák-család ősi helyén restauráltatta a vármegye a család sírkápolnáját, melyben nyugszik Deák Antal, Deák Ferencz bátyja, Zalamegye egykori alispánja is. A vármegye székhelyéről október 19-én Csertán Károly alispán vezetésével küldöttség utazott Kehidára a kápolna felavatására. A nagyszámú vendégek Deák Ferencz egykori kehidai kúriáján gyűltek össze, melyet szintén felújíttatott jelenlegi tulajdonosa, Baronyi Ede. Tíz óra tájban az ünneplő társaság fölvonult a közeli magaslaton levő kápolnához. Ott voltak már gróf Jankovich főispán, gróf Batthyány József, körül pedig a vidéki nép állott nagy tömegekben. Az ünnep a kápolna megáldásával kezdődött, amit dr. Rhédey Gyula veszprémi kanonok végzett több jelenvolt pap segédletével. Azután misét mondott a kápolnában, majd az egész közönség a Himnuszt énekelte. A válság folyása általánosan csüggesztőleg hat minden irányban, úgy a politikai pártokra, mint a sajtóra s az egész országra. Tájékozatlanság, bizonytalanság mindenütt. Néha az optimizmus kerül felül, de csakhamar komor, aggodalmas hangulat lesz úrrá a kedélyek felett. A helyzet még súlyosabbá lett, mióta az a hír terjedt el, hogy a király ellenvetéseket támasztott a szabadelvű párt kilencztagú bizottsága tanácskozásának vele közlött eredményeivel szemben. A kilenczes bizottság hosszú tanácskozásokban igyekezett formát adni a katonai kérdést illető nemzeti kívánságoknak s október 18-ikán végre egyhangúlag megállapodott arra a munkálatra nézve, melyet a párt elé terjeszthet, csak a végleges szövegezés maradt hátra. Eközben Lukács László pénzügyminisztert, gróf Andrássy Gyulát és gróf Tisza Istvánt Bécsbe hivatta a Felség kihallgatásra. Gróf Khuen-léderván miniszterelnök is újólag többször volt kihallgatáson. Október 20-ikán ismételve megjelent Lukács László a felség előtt előterjesztette a kilenczes bizottság által megállapított programmot. Döntés azonban most sem történt. A következő napon gróf Khuen-Héderváry és Lukács új kihallgatásra mentek a király elé, aki tudtul adta, hogy a szabadelvűpárt programmtervezetét nem fogadhatja el. Mind a két miniszter visszatért Budapestre. Október 22-ikén a kilenczes bizottság ismét összegyűlt, mely alkalommal megismertette Lukács László a király álláspontját s a bizottság programmtervezetével szemben támasztott ellenvetéseit. Október 23-ikára halasztották a határozat szövegezését, az újabb kísérletet, hogy a király akaratával összhangot találjanak. Ezen a napon azt is elhatározták, hogy a bizottság hétfőn záróülést tart s a jövő héten a párt értekezlete elé terjesztik a munkálatokat, melyekre nézve eddig titoktartást fogadtak. A szabadelvűpártban nagyon