Vasárnapi Ujság – 1903

1903-10-25 / 43. szám - Migray József: Szomorú az erdő 719. oldal / Költemények

1732 színház okt. 10 én Bokor József új darabját hozta színre, a «Huszár kisasszony !», melynek Bokor nem­csak szövegét, hanem zenéjét is maga írta. A «Hu­szárkisasszony» a színházlátogatók előtt nem épen is­meretlen színpadi emlékeket idéz föl, de Bokor elég ügyes, hogy mindezt tetszetőssé tegye. Egy-két szere­pet pedig a színdarabjaiban jól hozzáilleszt nép­szerű művészek egyéniségéhez, mint ezúttal Küry Kláráéhoz a főszerepet. Magyar Színház. A budapesti színházak őszi újdonságai úgy látszik, beválnak. A Magyar Szín­házban is tetszett az e hó 16-ikán előadott « Tavasz» czímű­ operette, melyet franczia szöveg után Lindau és Wilhelm idomították át bécsi operetté s hozzá vették Strausz Józsefnek a császárváros híres muzsikusának félszázad előtti keringőit. Reitter bécsi karmester irt hozzá még néhány dalt. A szö­veget magyarra fordította Mérei Adolf. A tavasz tudvalevőleg nemcsak a természetnek, hanem az ember életének is pezsdülése. Csapó ügyvéd is érzi ezt. Fiatal feleségét a szép májusban falura küldi, hogy ő is élvezhesse a tavaszt. Az ügyvédnek azon­ban, ki­váló körökben híres, sok csinos kliense van s gyanakodó anyósa, a­ki veje után nyomoz, egy­szer bizalmas vacsorán kapja egyik válni készülő szép kliensével. Az ügyvéd azonban az anyós előtt is kivágja magát. A történet nem valami eredeti, ötletekben sem bővelkedik, de az alakok jók s eze­ket jól is ábrázolták, több embert oltott be. Ezután Réthy Mór ismer­tette az Oswald-féle elv szerepét a mechanikában; Rados Gusztáv pedig bemutatta Csorba György munkáját a kettős partillókról. A néprajzi társaság október 21-ik ülésén, me­lyen Szalay Imre elnökölt, Mahler Ede a régi babiló­niaiak vallásáról s halotti szertartásáról olvasott föl egy tanulmányt. Sebestyén Gyula: a A rovásírás legrégibb emléke» czimen az 1501. évi csik-szent­miklósi föliratról olvasott. Ezt a föliratot először Bod Péter fejtette meg, legutoljára tüzetesen Szabó Károly foglalkozott vele. Bizonyította, hogy a feliratot nem koholták a templom 174­9-iki restau­rálásakor, csak elrontották, ép mint ily alkalommal a fogarasi felíratott is. Fejtegetéséhez többen hozzá­szólottak, így : Szily Kálmán, Katona Lajos, Vikár Béla, Tagányi Károly, s végül N­errmann Antal. Szily Kálmán a fölirat hitelességét gyanúsnak tartja. A fölolvasások után a választmány zárt ülést tartott, a­melyen elhatározták, hogy az etnográfia köréből népszerű tudományos fölolvasásokat rendeznek a tél folyamán, az első fölolvasást Bíró Lajos tartja. BUZASZENTELÉS. — Jantyik Mátyás festménye. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia október 19-iki ülésén dr. Than Károly elnökölt, s öt előadást tartottak. Schulek Vilmos rendes tag székfoglaló érte­kezést olvasott fel «A szempár közös működését bizonyító kísérletek» czimen. Három olyan kísérle­tet fejtegetett, a­melyek azt bizonyítják, hogy a két szem együtt lát. Az első kísérlet a nyugvó, a máso­dik a mozgó képekre vonatkozó eseteket, a harma­dik pedig a kancsal szem látását tárgyalja. Klug Nándor kivonatosan ismertette terjedelmes tanul­mányát arról a hatásról, a­melyet a vérnyomás s a hőmérsék gyakorol a szívre. Vizsgálatainak ered­ménye az, hogy a hőmérsék emelkedésével a szív­mozgások arányosan szaporodnak. J­egyes Endre szokott évi jelentését terjesztette elő a Pastaur­intézet 1902. évi működéséről; 3055 veszett, vagy veszettnek tartott állat által megmart egyén kereste föl a múlt évben az intézetet. Teljes oltást kapott 2559 beteg, 51-en félbenhagyták a kúrát, mert idő­közben kitűnt, hogy sebeik nem veszett állattól szár­maztak. A 2559-ből meghaltak tizenketten, t­z eset azonban nem bizonyít az oltás ellen, mert az ille­tők annyira későn jelentkeztek, hogy rajtuk teljes védoltást végezni nem lehetett. Az intézet tizen­harmadfél esztendő alatt, a mióta fönnáll, 19 ezernél VASÁRNAPI ÚJSÁG. 15. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. MI ÚJSÁG? Deák Ferencz ünneplése. Deák Ferencz születé­sének századik évfordulója országos ünneppé vált. Megyei, városi hatóságok, testületek, egyletek, isko­lák hódoltak a nagy hazafi emlékének. Pest megye október 21 ikén rendkívüli közgyűlést tartott. A bizottsági tagok legnagyobb része dísz­magyarban jelent meg. Beniczky Ferencz főispán nyitotta meg a gyűlést, hangoztatván beszédében, hogy a magyar alkotmány és közjog szellemét soha senki oly világosan és kimerítőleg ki nem fejtette, mint Deák. Fazekas Ágost főjegyző mondott ezután emlékbeszédet Deákról, kinek szava a nemzet szava volt, s kinek alkotása oly sziklafal, melyen munkál­kodva fölépíthetjük a magyar nemzet önállóságát, a boldog és hatalmas Magyarországot. Az emlék­beszédet jegyzőkönyvbe igtatták. A közgyűlés után a temetőbe vonultak, hol Benitzky főispán meg­koszorúzta Deák sírját. — Borsod megye ünnepi közgyűlésén báró Vay Elemér főispán és Miklós Ödön képviselő, volt államtitkár mondtak beszédet. Miklós Ödön ünnepi emlékbeszédét jegyzőkönyvbe vették. — Mosonmegye közgyűlésén Ujhegyi József alispán mondott ünnepi beszédet. A közgyűlés 3000 korona alapítványt tett egy megyebeli szegény jog­hallgató segélyezésére. Az ország minden részében tartottak hasonló ünnepélyeket, melyek mind a Deák iránti kegyelet általános voltáról tanúskodnak. Mindenütt lelkes beszédekkel ünnepelték a nagy hazafit s számos helyen tettek alapítványokat emlékére. A Deák-család kehidai sírboltja. Zalamegyében, Kehidán, a Deák-család ősi helyén restauráltatta a vármegye a család sírkápolnáját, melyben nyug­szik Deák Antal, Deák Ferencz bátyja, Zalamegye egykori alispánja is. A vármegye székhelyéről október 19-én Csertán Károly alispán vezetésével küldöttség utazott Kehi­dára a kápolna felavatására. A nagyszámú vendé­gek Deák Ferencz egykori kehidai kúriáján gyűltek össze, melyet szintén felújíttatott jelenlegi tulaj­donosa, Baronyi Ede. Tíz óra tájban az ünneplő társaság fölvonult a közeli magaslaton levő kápol­nához. Ott voltak már gróf Jankovich főispán, gróf Batthyány József, körül pedig a vidéki nép állott nagy tömegekben. Az ünnep a kápolna megáldásá­val kezdődött, a­mit dr. Rhédey Gyula veszprémi kanonok végzett több jelenvolt pap segédletével. Azután misét mondott a kápolnában, majd az egész közönség a Himnuszt énekelte. A válság folyása általánosan csüggesztőleg hat minden irányban, úgy a politikai pártokra, mint a sajtóra s az egész országra. Tájékozatlanság, bizony­talanság mindenütt. Néha az optimizmus kerül felül, de csakhamar komor, aggodalmas hangulat lesz úrrá a kedélyek felett. A helyzet még súlyo­sabbá lett, mióta az a hír terjedt el, hogy a király ellenvetéseket támasztott a szabadelvű párt kilencz­tagú bizottsága tanácskozásának vele közlött ered­ményeivel szemben. A kilenczes bizottság hosszú tanácskozásokban igyekezett formát adni a katonai kérdést illető nemzeti kívánságoknak s október 18-ikán végre egyhangúlag megállapodott arra a munkálatra nézve, melyet a párt elé terjeszthet, csak a végleges szövegezés maradt hátra. E­közben Lukács László pénzügyminisztert, gróf Andrássy Gyulát és­ gróf Tisza Istvánt Bécsbe hivatta a Fel­ség kihallgatásra. Gróf Khuen-l­éderván­ miniszter­elnök is újólag többször volt kihallgatáson. Október 20-ikán ismételve megjelent Lukács László a fel­ség előtt­­ előterjesztette a kilenczes bizottság által megállapított programmot. Döntés azonban most sem történt­. A következő napon gróf Khuen-Héder­váry és Lukács új kihallgatásra mentek a király elé, a­ki tudtul adta, hogy a szabadelvűpárt programm­tervezetét nem fogadhatja el. Mind a két miniszter visszatért Budapestre. Október 22-ikén a kilenczes bizottság ismét összegyűlt, mely alkalommal meg­ismertette Lukács László a király álláspontját s a bizottság programmtervezetével szemben támasz­tott ellenvetéseit. Október 23-ikára halasztották a határozat szövegezését, az újabb kísérletet, hogy a király akaratával összhangot találjanak. Ezen a na­pon azt is elhatározták, hogy a bizottság hétfőn záróülést tart s a jövő héten a párt értekezlete elé terjesztik a munkálatokat, melyekre nézve eddig titoktartást fogadtak. A szabadelvűpártban nagyon

Next